Képzett ügyvédjelöltek - Változó képzés és foglalkoztatás – Új MÜK szabályzatok

2013.04.15. Jogi Fórum / Dr. Csabai Virgínia

Az ügyvédi tevékenység nemcsak munka, hanem hivatás is egyben. E szakma magas szinten való művelésének elsajátításához vezető út figyelemmel kísérése és egyengetése ezért kiemelkedően fontos. - Hatályba léptek a Magyar Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltek képzésének és foglalkoztatásának szabályairól szóló szabályzatai.

Fontos az ügyvéd, fontos az ügyfél, de talán a legfontosabb az ügyvédjelöltek számára. A jelöltoktatás országos reformjának igénye már 2007-től van folyamatosan terítéken, az egységes szabályozásra vonatkozóan már ekkor születtek javaslatok. Ám a 2008-2009-ben tervezett ügyvédi törvény átdolgozása folytán ezek nem nyertek végül létjogosultságot, és a folyamat megrekedt az előterjesztés-szinten. A szabályozás kidolgozását nagyban befolyásolta a tervezett egységes jogi szakvizsgarendszer reformjának véghezvitele, hiszen maga az ügyvédjelölt-képzés erre alapítottan kellett, hogy kialakuljon.

A 2/2012. (XI.5.) sz. MÜK Szabályzat az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és az ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól hosszú évek tapasztalatait építette be az új szabályozásba.

A jelöltek oktatása és képzése a Magyar Ügyvédi Kamara testületi üléseinek és rendezvényeinek standard kérdésköre. Az ügyvédjelölt képzés elsődleges célja a hároméves szakmai gyakorlatot töltő ügyvédjelöltek számára az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges képességek, munkamódszer elsajátítása, mely alkalmassá teszi a jelöltet a későbbiekben az ügyvédi hivatás önálló, szakszerű gyakorlására.

A felkészülés formájaként az egyéni tanulást meghatározó szabályzat rendelkezik a területi kamara által szervezett képzés (tanulókörök) biztosításáról, melyen a részvételt a jelöltek számára kötelezővé teszi.

Az ügyvédjelöltek a képzéseken és a joggyakorlat alatt elsajátítottakból ún. beszámoló letételére kötelesek, melynek anyagát képezik a szabályzat szerint az alábbiak: „az Alaptörvénynek, illetve az Alkotmánybíróságnak a bíróságokról szóló rendelkezései, határozatai; a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a minősített adatokról, valamint a sajtóról szóló jogszabályok; a büntető eljárási jog; a büntető anyagi jog; a büntetés-végrehajtási jog; a polgári peres és nemperes eljárások, a végrehajtás főbb szabályai; a polgári jog; a gazdasági jog; a társasági jog; a közigazgatási jog; a munkajog szabályai az ügyvédi működés tükrében; az ügyvédi működéshez kapcsolódó sajátos hivatásbeli szabályok”.

Szabó Máté ombudsman 2011-ben aggályait fejezte ki és kifogásolta, hogy a kamara extra, jogszabályban nem szereplő feltételként írja elő a jogi szakvizsgára bocsáthatóság körében a kamara által szervezett képzésen való részvételt és az ehhez kapcsolódó záróvizsga letételét.

Az új szabályzat ezen előzmények után nem mondja ki konkrét feltételként az ügyvédjelölti vizsgát, azonban rögzíti, hogy az ügyvédjelöltképzés időtartama a joggyakorlathoz kapcsolódóan három év, és a területi kamara a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges tanúsítványt csak abban az esetben adja ki, ha az ügyvédjelölt e jogviszonyból eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. A fentiek szerint kötelezettség a képzésen részvétel és a beszámoló letétele.

A Magyar Ügyvédi Kamara az elmúlt esztendőben számos fontos, ügyvédi működést alapjaiban érintő témakör (pl. letétkezelés) szabályozásának kidolgozását és a már meglévő szabályok aktualizálását tűzte ki célul. Az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának ügyvédi törvényben hivatkozott tárgyi feltételeinek kidolgozása, valamint az ügyvédjelöltek képzésének kamarai szintű szabályozása egyike volt ezen fontos feladatoknak, melyek a jelenlegi szabályozással megoldást nyertek.

Az ügyvédi törvényben (1998. évi XI. törvény) meghatározott felhatalmazás alapján az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételei a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által a 2013. március 31-vel életbe lépő 1/2012. (XI.5.) MÜK Szabályzatban kerültek rögzítésre.

Az ügyvédjelölt foglalkoztatásához a principálisok számára az új szabályok kötelezően előírják a nyilvántartásba vételt, melyet a fővárosban a Budapesti Ügyvéd Kamara ügyvédei elektronikus úton is megtehetnek. Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosult ügyvédekről az illetékes területi kamara nyilvántartást vezet majd, a nyilvántartásba felvételt a törvényi feltételek fennállása esetén lehet kérni, a feltételek fennállását kamara jogosult és köteles ellenőrizni.

A nyilvántartásba vételi kérelemnek mindenképpen meg kell előznie a az ügyvédjelölt alkalmazására irányuló munkaszerződés megkötését. A szabályozás jelölti foglalkoztatás lényeges feltételeként fogalmazza meg, hogy az őt foglalkoztató ügyvéd tárgyévet megelőző igazolt éves nettó bevételének az ötmillió forintot el kell érnie.

A szabályzat hatálya új ügyvédjelölti munkaviszonyt e dátum után létesítő, valamint nyilvántartásba vételüket e dátum után kérő jelöltekre fog kiterjedni.

A jelölti munkavégzés tárgyi feltételeinek kamarai szintű meghatározása a gyakorlat egyes negatív tapasztalataiból adódóan elengedhetetlennek mutatkozott. A szabályzat életbe lépését követően egy ügyvédjelöltre minimum 6 m2-nyi irodaterület kell, hogy jusson.

Ezen kívül a ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvédnek biztosítania kell a jelölt számára, hogy munkáját önálló munkavégzési helyen (külön íróasztalon) végezhesse, munkavégzése során számítógépet, jogszabályokat használhasson, valamint azt, hogy munkaviszonyából származó kötelezettségei teljesítése érdekében telefonon, e-mailen elérhető legyen.

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által, az ügyvédjelöltek képzésének és foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről szóló szabályzataira vonatkozóan elfogadott változások a Hivatalos Értesítő 2013/6-7. számaiban megjelentek, azok kihirdetésre kerültek.

Az új szabályzatokat a foglalkoztatás tekintetében 2013. március 31-től, a képzés tekintetében 2013. február 1-jétől kell alkalmazni. Habár az új képzési szabályzat 2013. február 1-jétől hatályos, ténylegesen a hatálybalépését követő oktatási évben kezdődő képzésekre kötelező, így a valóságban 2013. szeptember 1-től alkalmazandó.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDI IRODÁK
ÜGYVÉDSÉG