A jogállamiság és az uniós alapértékek védelmében - Napirenden az új védelmi-mechanizmus kérdése az EU-ban

2013.04.23. Jogi Fórum / MTI

A négy uniós külügyminiszter által javasolt, a jogállamiság és az alapvető értékek megvédését szolgálni hivatott új mechanizmus ügye napirenden marad uniós szinten, az uniós tagállamok többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést - tudatta Martonyi János külügyminiszter hétfőn, miután tanácskozott uniós kollégáival.

A külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország neve az erről folyó vitában egyetlen egyszer sem hangzott el, egyetlen ország külügyminisztere sem említette Magyarországot a vitában, egyedül Viviane Redig a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős tagja beszélt arról bevezetőjében, hogy a múltban Magyarországon és Romániában voltak "alkotmányossági krízisek". Martonyi úgy vélte, hiba lenne a kezdeményezést Magyarországra vonatkoztatni, és arról is beszámolt, hogy a felvetést ismertető Guido Westerwelle német külügyminiszter már bevezetőjében leszögezte, hogy ez nem egy ország vagy térség ellen irányul.

Magát a kezdeményezést, amelynek célja, hogy létrejöjjön egy olyan uniós mechanizmus, amely a jelenlegi eszközök - a kötelezettségszegési eljárások és a csak atomfegyverként emlegetett, végső soron akár a szavazati jog felfüggesztésével járó úgynevezett hetes cikk - mellett rugalmasabban és gyorsabban alkalmazható az uniós alapértékek, a jogállamiság és a demokrácia védelmében, Martonyi János "józan gondolatnak" nevezte, kitér ugyanakkor arra is, hogy maga a kezdeményezés nem új, nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg.

"Minden, ami a jogállamiság és az alapjogok biztosítását segíti, az hasznos" - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint ugyanakkor ezzel kapcsolatban még nagyon sok minden tisztázásra vár. Rámutatott például, hogy a négy külügyminiszter által javasolt szankció, az uniós források felfüggesztésének lehetősége most sem szerepel még az atombombának nevezett hetes cikkben sem, az csak jogok felfüggesztésének lehetőségét tartalmazza. Bármilyen új mechanizmus viszont csak akkor hozható létre, ha megvalósul az egyenlő elbánás elve, az a tagállamok egyenlőségét, nemzeti és alkotmányos identitását tiszteletben tartja. Objektív kritériumrendszer kell - hangsúlyozta Martonyi János.

A külügyminiszter arról számolt be, hogy a tagállamok azt szerették volna, hogy az Európai Bizottság álljon elő egy vitaindító dokumentummal, de a brüsszeli testület ettől vonakodni látszik. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő szerint a tanácskozáson a német külügyminiszter ennek dacára világossá tette Viviane Reding számára, hogy a tagállamok túlnyomó többsége, mintegy háromnegyede a bizottságtól várja, hogy "tegyen le valamit az asztalra". Több forrás is úgy vélte tudni, hogy Csehország ellenezte a leginkább a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az unió mindezidáig "úriemberek klubja" volt, ahol a tagok megbíztak egymásban, ha pedig ez megváltozna, az a vég kezdetével érne fel.

Vivane Reding a tanács tagjai előtt arról beszélt, hogy az Európai Bizottság üdvözli a kezdeményezést, s úgy véli: szükség lenne egy olyan eszközre, amely ezen a területen kitölti a politikai érvelés és az "atomfegyver", a szerződés hetes cikke közötti űrt.

A luxemburgi biztos kijelentette, hogy ennek szükségességét a bizottság is kívánatosnak tartja, és José Manuel Barroso, a testület elnöke is beszélt már erről korábban, ugyanakkor ennek megvalósulását Brüsszel, inkább közép- és nem rövid távon látja elképzelhetőnek.

"Bár nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi szerződéses keret is ad még mozgásteret, az a véleményünk, hogy úgy lenne helyénvaló, ha ez a téma a szerződés jövőjéről szóló vita részét képezné" - érvelt a bizottság nevében Reding, aki szerint azért szükséges a szerződés módosítása, mert a javaslat olyan jogokat adna a bizottságnak, amilyenekkel jelenleg nem rendelkezik. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad egyedi esetek alapján új szabályokat alkotni, mert ez "szembemenne a jogállamiság természetével". Az uniós ügyekért felelős miniszterek ugyanakkor inkább a jelenlegi szerződés adta lehetőségek és keretek között, nem pedig szerződésmódosítás útján hoznák létre az új mechanizmust.

Nem sokkal később Reding újságírók előtt egyértelműen kijelentette, hogy szerinte amit a négy miniszter javasol, ahhoz módosítani kell az uniós szerződést. A mostani vitát mégis hasznosnak tartja, mert bár úgy véli, hogy a szerződésmódosítás majd csak a 2014-es európai parlamenti választások után, a következő Európai Bizottság hivatalba lépését követően válhat valóra, azt már most el kell kezdeni tervezni.

A magyar alaptörvény negyedik módosítására vonatkozó vizsgálat állását firtató kérdésre az alapjogi biztos úgy válaszolt, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága és az Európai Parlament júniusban foglalhat állást a alaptörvény módosításáról, míg a bizottság "a következő hetekben" végez majd annak elemzésével, ütközik-e az alaptörvény negyedik módosítása az uniós joggal, és indul-e emiatt kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

Németország, Hollandia, Dánia és Finnország külügyminisztere írt levelet még március elején José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A négy külügyminiszter azt sürgette, hogy Brüsszel álljon elő javaslattal egy olyan új mechanizmus létrehozására, amellyel megvédhetőek az európai alapértékek, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió tagállamaiban. Guido Westerwelle, Frans Timmermans, Villy Sovndal és Erkki Tuomioja a legvégső esetben az uniós források felfüggesztését is elképzelhetőnek tartja.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG