Bűnmegelőzés kontra adatvédelem? - Nem támogatja az EP a légiutasok adatainak hatósági felhasználását

2013.04.29. Jogi Fórum / bruxinfo.hu

Elutasította az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) azt a javaslatot, amely kötelezné a légitársaságokat az EU-ba beutazó, és az onnan kiutazó légiutasok adatainak hatósági átadására. Brüsszel eredetileg a súlyos bűncselekményeket és a terrorista támadásokat szerette volna kiszűrni az adatszolgáltatási lehetőséggel, a képviselők többsége viszont rossznak tartja az ütemezést, és kevesli az adatvédelmi garanciákat.

30-25 arányban szavazta le az EP állampolgári jogi szakbizottsága az uniós PNR-rendszer kiépítésére vonatkozó javaslatot, amellyel az EU-amerikai megállapodáshoz hasonlóan a tagállamok felhasználhatnák a légiutasok regisztrált adatait különböző bűnmegelőzési és bűnüldözési célokra. A testületben nem kapott többséget az Európai Bizottság eredeti javaslata, és a konzervatív Timothy Kirkhope által jegyzett EP-vélemény, így a jelentés további sorsáról minden bizonnyal az EP Elnökök Konferenciája fog dönteni.

Timothy Kirkhope a jelentésében lényegében elfogadta az Európai Bizottság 2011 februárjában benyújtott irányelv-tervezetének főbb elemeit. Ezek lényege, hogy az Európai Unión kívül működő légitársaságoknak és az utazási irodáknak kötelező lenne a náluk/velük utazó légiutasok adatait (PNR) továbbítani az adott tagállam hatóságainak. A hatóság ez esetben a rendőrségek kötelékén belül felálló speciális egységeket jelenti. Ezeknek az egységeknek kellene nyilvántartaniuk, hogy kik azok, akik az adott tagországból felszállva elhagyták az EU területét, vagy éppen az adott tagországban leszállva beléptek az EU területére.

A PNR a Passenger Name Record angol kifejezésből származó betűszó, amely magában foglal minden olyan adatot, amit az utasnak meg kell adnia ahhoz, hogy repülőjegyet vásárolhasson. Ennek megfelelően a légitársaságok egy-egy foglalás után regisztrálják az utas nevét, lakcímét, elérhetőségét, bankkártya-számát, az utas által megadott információk alapján pedig adott esetben egy sor szokását. (Pl. étkezési szokások).

A javaslat a tagállamok közötti együttműködési mechanizmus megteremtése mellett bevezetné azt a szabályt is, hogy a bűnüldöző és –megelőző hatóságok kérésre fel is használhatnák az adatokat, ha gyanújuk van arra, hogy az egyik utas valamilyen súlyos bűncselekményt készül elkövetni, vagy követett el.

A leszavazott európai parlamenti véleményben Timothy Kirkhope azt írta, számos bizonyíték létezik annak igazolására, hogy az utasadatok továbbítási kötelezettsége, és a hozzáférés lehetősége megakadályozott egy bűncselekményt, vagy utólag segített annak felgöngyölítésében. A brit konzervatív jelentéstevő szerint a bizottsági javaslat, pláne annak minimális EP-módosításával „nem sérülne a személyek szabad áramlásának joga, és a rendelkezések nem veszélyeztetnék az állampolgárok szabad EU-ba lépésének jogát, sőt, éppen hogy segítenének a biztonságuk szavatolásában”.

Jelentős változást hozott volna (hozna) ugyanakkor az Európai Parlament a jogszabályba az EU-n belüli légijáratok jogszabályi hatály alá vonásával, eszerint azon járatokon utazóknak is hozzáférhetővé kellene tenni az adatait, akik az EU-n belül repülnek.

Kirkhope felelőtlennek nevezte az EP többségi álláspontját, a jogszabály nélkül ugyanis szerinte nehezebben lehet majd nyomon követni a terroristákat. A brit képviselő a szavazást követő tájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy jelen pillanatban nagyobb veszélyt jelenthet az irányelv elutasítása, mint elfogadása, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint 16 tagállam már most is gyűjti az adatokat a légitársaságoktól, az EU-direktíva viszont ezt egységessé tenné, és teletűzdelné védelmi garanciákkal.

A szocialista és a liberális frakció ezzel szemben örül, hogy a LIBE-ben nem kapott többséget a javaslat. A szociáldemokrata képviselőcsoport szerint a tervezet nem biztosítja kellőképpen a személyes adatok védelmét, és nem is veszi figyelembe arányosan az alapvető jogokat és a biztonságot. Sylvie Guillaume frakcióvezető-helyettes úgy látja, a bizottsági javaslat és a konzervatív vélemény megalapozatlan vádaskodásokra épül, amelyek szerint minden állampolgár potenciális veszélyt jelenthet a társadalomra.

Üdvözölte a jelentés leszavazását a liberális frakció is. Sophie in’t Veld is osztja azt a szocialista aggályt, amely szerint az adatvédelem nem kapott kellő hangsúlyt a jelentésben. A liberálisok fő problémája viszont az, hogy a jogszabály ellent mondhat az éppen formáló adatvédelmi keretirányelvnek, így a képviselő szerint meg kellene várni annak az irányelvnek az elfogadását, és utána megszövegezni egy – azon alapuló – új direktívát.

Az Európai Parlament elnökéből, alelnökeiből és frakcióvezetőiből álló Elnökök Konferenciájának kell döntenie arról, hogy a plenáris ülésre bocsátja a dokumentumot, vagy visszaküldi a szakbizottságnak átdolgozásra.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
LÉGIKÖZLEKEDÉS
UTASJOGOK