Újraszabályozták a közérdekű adatszolgáltatást - Átlátható közpénzek? - Civil jogvédők tiltakoznak

2013.05. 2. Jogi Fórum / MTI

A jövőben a polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények szabályozzák a közérdekű adatszolgáltatást.

Az érintett törvények módosítását tartalmazó javaslatot vasárnap nyújtották be Cser-Palkovics András, illetve Vas Imre fideszes országgyűlési képviselők. Az Országgyűlés hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, kedden pedig már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal.

A javaslat indoklása szerint a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelménye, valamint a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítése az alaptörvényben szerepel. Ezen rendelkezések érvényesülését a közpénzek felhasználásának átláthatósága tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései biztosítják.

Az új Ptk. ugyanakkor már nem tartalmazza a hatályos Ptk.-ban foglalt, a közpénzek felhasználásával összefüggő adatok megismerésével kapcsolatos szabályoknak megfelelő rendelkezéseket, vagyis az úgynevezett üvegzseb-szabályokat, ezért szükséges azok szabályozása más törvényekben - áll a javaslat indoklásában.

Az új szabályok szerint a magánszférának azon szereplői is, amelyek az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesítettek, kötelesek a kezelésükben lévő közérdekből nyilvános adatok megismerését lehetővé tenni, az adatigényléseket teljesíteni. A beterjesztők leszögezik ugyanakkor, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapvető célja általában is a közfeladatot ellátó szervek működésének, a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása, ily módon a nyilvánosság általi ellenőrzés megteremtése, "amely azonban nem feltétlenül azonos az ellenőrző vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzés módjával, terjedelmével és mélységével, különösen, ha az adatigénylés ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, esetleg más alkotmányos alapjogba ütközik".

Éppen ezért az új szabályozás kimondja, hogy "a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.”

Az MTE károsnak tartja a közérdekű adatközlésről szóló törvény módosítását

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elhibázottnak tartja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását - áll a szervezet közleményében.

Az MTE szerint a módosítás szükségtelenül korlátozza mind a közvetlenül, mind a sajtón keresztüli tájékozódás lehetőségét. Azt javasolják Áder János köztársasági elnöknek, valamint Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák meg a jogszabály hatálybalépését.

A magyar internetes médiumok önszabályozó és érdekvédelmi szervezete felhívja a figyelmet, hogy a polgárok közügyekben való részvételének egyik legfontosabb eszköze a közérdekű információk megismerésének és nyilvános megvitatásának lehetősége.

Mint írták, a média társadalmi szerepének meghatározó jelentőségű eleme, hogy ezeket az információkat közérthető formában felhasználói elé tárja. A szervezet utalt az alaptörvényre, amely rögzíti: mindenkinek joga a közérdekű adatok megismerése és terjesztése.

Szerintük a közérdekű információk megismerésére vonatkozó igények - függetlenül a céljuktól és mennyiségüktől - fogalmilag nem lehetnek "visszaélésszerűek", ahogyan a módosítás indoklása vélelmezi, hiszen minden ilyen információ a polgárok közösségének elidegeníthetetlen tulajdona.

Az MTE tévesnek tartja azt a beállítást, amely szerint a polgároktól vagy a sajtótól érkező adatigénylések ellehetetleníthetnék az adatgazda szervek tevékenységét, már csak azért is, mert az a szerv, amely a polgároktól érkező kérdésekre nem tud válaszolni, az Állami Számvevőszék adatigényeit sem fogja tudni kielégíteni.

A közpénzek felhasználásáról döntő, a döntéseket végrehajtó szervezetek alapvető kötelessége, hogy az adatigénylések kiszolgálására felkészüljenek - olvasható a MTE közleményében.

Több civil szervezet kilép az antikorrupciós munkacsoportból

A közérdekű adatközlés új szabályozása hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International (TI) kilép a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által szervezett munkacsoportokból - közölte a TI Magyarország kedden a szervezet blogján.

A korrupcióellenes civil szervezet internetes oldalán azután jelent meg a bejegyzés, hogy kedden az Országgyűlés elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, amely szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket. Az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintésre azonban más, a közérdekű adat megismerését kezdeményező szervezetek vagy magánszemélyek nem jogosultak.

A bejegyzésben a TI azt írta: a módosítás értelmében a kormány és az önkormányzatok "gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt". Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és ellentmond a KIM által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is - tették hozzá.

A felsorolt civil szervezetek ezért úgy döntöttek, hogy befejezik a közös munkát, és kilépnek a tárca által szervezett munkacsoportokból - írták. Hozzátették: a TI továbbra is el akarja érni, hogy a kormány teremtse meg az alapjait a korrupciómentes Magyarországnak, azonban "felesleges, közös látszatmunkához" nem adhatják a nevüket.

A bejegyzést azzal zárták: a továbbiakban a sajtóban, a közéletben és a jogsegélyszolgálatuk segítségével mutatják meg, hogy mindig van alternatíva.

Az antikorrupciós munkacsoport 2012 decemberében ült össze először. A KIM korábbi közlése szerint célja az, hogy a kormány antikorrupciós programjának megfelelő végrehajtásáért a lehető legáttekinthetőbb egyeztetési mechanizmust alakítsák ki minden érintett féllel, így a civil szervezetek képviselőivel is. Egy januári egyeztetésen mások mellett jelen voltak az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapest Intézet, a Civil Összefogás Fórum, a Geopolitikai Tanács Alapítvány, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Joint Venture Szövetség, a K-Monitor Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, a TI Magyarország, valamint az atlatszo.hu képviselői.

A KIM sajnálattal vette tudomásul a civilek kilépését a korrupcióellenes munkacsoportból

Több hónapos együttműködés szakadt meg egy egyéni képviselői indítványt követő parlamenti döntés nyomán, amely "témájában nem érinti és nem is változtatja meg a KIM elkötelezettségét a korrupcióval szembeni küzdelemben" - áll a tárca közleményében.

A közlemény rámutatott: a civil szervezetek kilépésére azután került sor, hogy a múlt héten Londonban, a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) konferenciáján bemutatták az érintett civil szervezetekkel közösen kidolgozott, első korrupció elleni akciótervet. Hangsúlyozták: a KIM elkötelezettségét mutatja az is, hogy múlt pénteken a minisztérium szakértői egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel a témában, segítve a bizottság hiteles és objektív jelentésének előkészítését, amelyet júniusban kívánnak nyilvánosságra hozni.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
JOGALKOTÁS
KORRUPCIÓ