Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kibővült a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek köre - A hegyközségekről szóló törvény módosításáról

2013.05. 7. Jogi Fórum / MTI

Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést.

A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.

A módosítással kibővítették a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal.

A fideszes Font Sándor javaslatára a zárószavazás előtt rögzítették a törvénymódosításban, hogy a szőlészeti termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek. Ezt a dupla fizetés méltánytalanságával és indokolatlanságával magyarázta a politikus, hiszen a felvásárló borásznak is van járulékfizetési kötelezettsége.

Emellett a jövőben többen élhetnek majd szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésen, vagyis a hegyközség legfelsőbb önkormányzati testületében. Az eredeti változat szerint a közgyűlésen csak azok szavazhattak volna, akik járulékfizetési kötelezettségüknek határidőre eleget tettek, ám a módosítás alapján szavazati joggal rendelkeznek majd azok is, akik fizetési kötelezettségüket az adott év első közgyűlési napját megelőzően legalább öt nappal teljesítik. Így - az indoklás szerint - növelhető a részvétel a döntéshozatalban.

A törvénymódosítással egyértelműsítették a hegybírók és a hegyközségi tanácsi titkárok munkáltatójával összefüggő kérdéseket is.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az új, most részben átírt hegyközségi törvényt.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár nemrégiben egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az új hegyközségi törvény elfogadásával az átlátható viszonyok megteremtése volt a cél, továbbá az, hogy érvényesüljön a tulajdon és az alkotás szabadsága ezen a területen.

A fideszes Tiffán Zsolt borász, a parlament mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke - az új hegyközségi törvény kezdeményezője - pedig ugyanezen a tanácskozáson emlékeztetett: az új hegyközségi törvény a várhatóan évekig tartó magyar borreform fontos alkotóeleme. Célja a minőség és a hitelesség feltételeinek megteremtése volt az ágazatban. Ezért változott meg a hegybírók státusa, és ezért váltotta fel az egy tag egy szavazat elvét a területalapú szavazás.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
AGRÁRIUM
JOGALKOTÁS