A “digitális kor” igényei szerinti szellemi tulajdonvédelmi szerződést immár 30 ország, köztük az USA és Japán is, ratifikálta, így a szabályok szerint várhatóan jövő év március 6-én hatályba lép.
A nemzetközi hatályúság feltétele az, hogy legalább 30 állam aláírja az egyezményt. Az ipari államok többsége, így az EU-tagállamok, várhatóan ez év végéig fogadják el a hasonló előírásokat tartalmazó szellemi tulajdonvédelmi direktívát, tehát az ő csatlakozásuk elől is elhárul az akadály. A World Intellectual Property Organization (WIPO) Copyright Treaty (rövidítve: WCT) meghatározza, milyen jogvédelem illeti meg azokat a zeneszerzőket, előadóművészeket, írókat és egyéb alkotókat, akiknek a műveit az interneten vagy egyéb digitális médiumok segítségével terjesztik, és “ezzel az interneten uralkodó vadnyugati állapotok átadják a helyüket a józan, civilizált körülményeknek”, fogalmazott Jörgen Blomqvist, a WIPO szellemi tulajdonjogi divíziójának igazgatója. Az új szerződés gyakorlatilag az 1886-os berni konvenció felfrissítése, amelyet legutóbb 1971-ben módosítottak. A szerződés rögzíti, hogy “az analóg világban ismert másolási jogok érvényesek az internetre és a digitális médiára is”, idézve ismét Blomqvistet. Korábban a szellemi tulajdon védelme pl. a rádiós vagy tévés közvetítést érintette, amikor a szellemi termékhez tömegesen hozzáférhettek. Az új megállapodás véget vet annak az abszurd helyzetnek, hogy az internethasználó arra hivatkozik, hogy ő egyéni felhasználó, az általa letöltött anyagot nem nyilvánosan használja föl, arra tehát nem vonatkozik a szerzői jogi védelem. Létezik egy hasonló WIPO konvenció, a Performances and Phonograms Treaty (WPTT), amely a hangfelvételek létrehozóinak és előadóinak digitális médiajogait szabályozza – ezt a minimálisan megkövetelt 30-ból már 28 ország aláírta, tehát a közeljövőben ez is nemzetközi szabállyá léphet elő.
