Eljárási bírság kiszabása a médiatörvény alapján - Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

2013.05.13. Jogi Fórum / AJBH

Az alapvető jogok biztosa szerint ellentétes a jogállamiság követelményével, valamint sérti a tisztességes eljárás jogát, hogy a médiatörvény a médiahatóság eljárását akadályozó szervezetre kivetett bírságon túlmenően, ismételt jogsértés esetén kötelező jelleggel előírja a jogsértő vezető tisztségviselőjének bírságolását is. Szabó Máté ezért a médiatörvény rendelkezésének a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az alapvető jogok biztosa egy civil szervezet indítványa alapján vizsgálta a médiatörvény eljárási bírságokkal kapcsolatos rendelkezését. A médiatörvény értelmében az eljárás akadályozása esetén a médiahatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti. Ismételt akadályozás esetén pedig a médiahatóság a jogsértő vezető tisztségviselőjével szemben is köteles bírságot kiszabni, mérlegelési lehetősége pedig csak a bírság összegének meghatározására terjed ki. A vezető tisztségviselő szankcionálására tehát objektív alapon kerül sor, függetlenül attól, hogy ő neki felróhatóan akadályozta-e az eljárást.

A biztos rámutatott: az eljárási bírság funkciója az, hogy elősegítse az eljárás lefolytatását, szankcióval sújtsa, illetve ezzel megelőzze a további, rosszhiszemű akadályozást. A tisztességes eljáráshoz fűződő jog része a jogorvoslathoz való jog is. Nem egyeztethető össze a tisztességes eljáráshoz való joggal, végső fokon a jogállamiság elvével az, ha a törvényalkotó a hatósági eljárás hatékonysága érdekében kiszolgáltatottá teszi az ügyfelet, aki lényegében eszköztelenné válik a közhatalom fellépésével szemben. Szabó Máté a vezető tisztségviselő kötelező bírságolását előíró szövegrésszel összefüggésben hangsúlyozta: ellentétes az ártatlanság vélelmével, ha a jogszabály értelmében a hatóság nem vizsgálhatja a jogsértő magatartását és a vezető tisztségviselő felelősségének meglétét, vagy annak hiányát. A kötelező bírságolás esetében kiüresedik a jogorvoslathoz való jog is, hangsúlyozta az ombudsman.

Hatáskör hiányában a biztos nem indítványozhatta, azonban az Alkotmánybíróság figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát is, hogy a médiatörvényben az eljárási bírsággal összefüggésben kialakított szabályozás összhangban áll-e a jogállamiság és a tisztességes eljárás követelményeivel. A médiatörvény szabályai ugyanis nem utalnak arra, hogy eljárási bírság kiszabására csak az eljárás felróható akadályozása esetén kerülhet sor. E szabályozás önmagában, azaz a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályozástól függetlenül értelmezve lényegében objektív felelősségi rendszert eredményezhet.

A médiaszolgáltatási díj megállapításának szempontjait tartalmazza ugyan a médiatörvény, annak összegét azonban keretjelleggel sem határozza meg. Szabó Máté ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát, hogy a médiaszolgáltatási díjra vonatkozó szabályozás eleget tesz-e a tisztességes eljárás alkotmányos követelményének.

A beadványozó által felvetett további problémák kapcsán a biztos nem észlelt alkotmányossági aggályt. A kiegyensúlyozottság kötelezettségével összefüggésben az ombudsman rámutatott: nem sérti az önrendelkezési jogot és a szabad véleménynyilvánítás jogát az a körülmény, hogy nem csak a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, hanem bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén. A kiegyensúlyozottság követelménye ugyanis a demokratikus közvélemény kialakulását szolgálja, így közérdek, nem pedig kizárólag az érintett személyiségi jogaihoz köthető kérdés.

Az teljes indítvány elolvasható →

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OMBUDSMAN
SZABÓ MÁTÉ