Az uniós joggal ellentétesen kivetett adó visszatérítése - Az Európai Unión Bírósága ítéletet hozott

2013.05.17. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az uniós joggal ellentétesen kivetett adó visszatérítése csak akkor tagadható meg, ha az ezen adó által az adóalanynak okozott gazdasági terhet teljes mértékben semlegesítették - áll az Európai Unió Bíróságának a C-191/12. számú Alakor ügyben hozott ítéletében.

A magyar áfa-törvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany a támogatott projekthez kapcsolódó beszerzésekkel összefüggő kiadásoknak kizárólag a támogatással nem érintett része tekintetében érvényesíthette áfa-levonási jogát (áfa-arányosítás). A C-74/08. sz. Parat ügyben 2009. április 23-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy az említett szabályozás ellentétes az uniós áfa-szabályokkal, mivel azok nem engedik meg az áfa-arányosítás alkalmazását.

A mostani ügyben a Kúria kérelmére arról kell az Európai Bíróságnak döntenie, hogy akkor is joguk van-e az adóalanyoknak az áfa teljes körű levonására, ha már magát a támogatást is áfa-t finanszírozó módon kapták, vagy ha a le nem vonható áfa ellentételezésére további állami támogatást kaptak.

Mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a magyar államnak főszabály szerint vissza kell térítenie azon áfa teljes összegét, amelynek az adóalany általi levonását az uniós jog megsértésével akadályozták meg. Mindazonáltal az ilyen visszatérítés kivételesen megtagadható, amennyiben az a jogosult jogalap nélküli gazdagodását idézné elő.

Ezzel összefüggésben a Bíróság kimondja, hogy az uniós jog nem zárja ki azt, hogy Magyarország azzal az indokkal tagadja meg az áfa azon részének a visszatérítését, amelynek a levonását az uniós jogba ütköző nemzeti intézkedés megakadályozta, hogy az adó e részét fedezte az adóalanynak nyújtott állami támogatás, feltéve hogy az áfalevonás megtagadásához kapcsolódó gazdasági terhet teljes mértékben semlegesítették.

Végül a Bíróság emlékeztet arra, hogy az a kérdés, hogy az adóalany által követelt visszatérítés kizárólag a jogtalanul kivetett adó gazdasági terhének a semlegesítésére irányul e, vagy épp ellenkezőleg, az adóalany jogalap nélküli gazdagodásához vezetne, olyan ténykérdésnek minősül, amelynek eldöntésére a nemzeti bíróság rendelkezik hatáskörrel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA