Az uniós jogról - Nemzetközi konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

2013.05.21. Jogi Fórum / MTI

Egyensúlyra van szükség az EU és a tagállamok jogrendszere között, és tiszteletben kell tartani a tagországok eltérő alkotmányos és politikai berendezkedését - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden Budapesten, az uniós jogról rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján.

A tárcavezető kiemelte: az uniós jog és a tagállamok jogrendszere, különösen az alkotmányjoga közötti viszony nem új téma, szorosan összefügg az EU fejlődésével és jövőjével. Sokak szerint a két jogrendszer viszonyát újra kell fogalmazni, egyensúlyt kell teremteni - fűzte hozzá a külügyminiszter a tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja rendezett.

A Lisszaboni Szerződés alapján az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlőségét és a tagállamok nemzeti identitását, politikai és alkotmányos berendezkedésüket. E tisztelet nélkül nem működhet az integráció - mutatott rá Martonyi János.

Kifejtette: a tagállamok rendkívül sokszínűek a politikai berendezkedés szempontjából is: vannak közöttük monarchiák és köztársaságok, van, ahol közvetlenül választják az államfőt, máshol a parlament választja. Az egyes intézményeknek, vezetőknek eltérőek a jogköreik és felelősségük.

A miniszter idézett egy véleményt, amely szerint nem helyes, ha az unió vezetői különbséget tesznek az európai demokráciák között, ha stabil és törékeny demokráciákra osztják a tagállamokat.

Martonyi János azt mondta, hogy egyensúlyra van szükség az uniós intézmények között is, a Lisszaboni Szerződés világosan rögzíti az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament feladatait.

Úgy fogalmazott, természetesen a szerződést meg lehet változtatni, a tagállamok dönthetnek úgy a jövőben, hogy módosítanak a jelenlegi helyzeten, de amíg ez nem történik meg, addig kötelességük az uniós jog tiszteletben tartása mostani formájában.

Az EU-nak lehetőséget kell adni, hogy megvédje az európai értékeket

Az EU-nak lehetőséget kell adni, hogy megvédje az európai értékeket, mert ha nincs erre módja, eszköze, akkor lehetetlen működtetni az integrációt - hangzott el a konferencián.

Uitz Renáta, a Közép-európai Egyetem oktatója kijelentette: nem elég, ha csak felsorolják az alapító szerződésekben az uniós tagállamok által közösen vallott értékeket, az EU-nak meg is kell tudnia védeni azokat. A tagállamok iránt az az elvárás, hogy az EU értékeit magukévá tegyék, ezt vállalták a csatlakozással - mutatott rá.

Kifejtette: erre utal az is, hogy az európai értékek egyik forrásának gyakran a koppenhágai kritériumokat tekintik, amelyeket a csatlakozni szándékozó országoknak teljesíteniük kell.

Konrad Lachmayer, a Bécsi Egyetem oktatója hangsúlyozta: az EU támogatja az európai értékeket, világossá teszi, hogy ezek alapján - például a jogállamiság és az emberi jogok védelme - jött létre, és hogy a tagállamai elkötelezték magukat ezek védelme mellett.

A csatlakozással az országok vállalják ezen értékek tiszteletben tartását, erre nem kell kényszeríteni őket jogi eszközökkel - mondta. Úgy látja, ha az értékek védelmére nem kötelezi is az unió a tagjait, az európai jog betartására igen, és ez a jog tulajdonképpen az európai értékeket tükrözi.

A szakértő szerint amikor az Európai Bizottság a magyar alaptörvény módosítását vizsgálja, valójában abban akarja segíteni az országot, hogy azokat az értékeket kövesse, amelyeket az EU tagjaként egyébként is tiszteletben tart.

Dimitry Kochenov, a Groningeni Egyetem professzora kiemelte: az EU-t fel kell ruházni megfelelő eszközökkel, amelyekkel megvédheti az alapító szerződésekben rögzített értékeket, a közvetlen fellépésre azonban korlátozottak a lehetőségei.

Az egyik leghatékonyabb eszköznek a közös piacot nevezte: az unió gazdasági szempontok alapján fogta össze az országokat, teremtette meg az integrációjukat, majd a gazdasági előnyök mellett megfogalmazta az európai értékeket, és gondoskodik a védelmükről.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MARTONYI JÁNOS