Alkotmánybírósági mustra - Két-két kormányzati és ombudsmani indítvány a teljes ülés napirendjén

2013.05.27. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az alkotmánybírák elutasították az alapvető jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását támadó indítványát. A következő ülés napirendjén két újabb beadványa is szerepel: az egyik a választottbírósági út kizárása, a másik a fiatalkorúak szabálysértési elzárása ellen irányul.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének döntései

Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) egyes rendelkezései ellen előterjesztett indítvány elutasításáról (II/648/2013.)
Az Alkotmánybíróság május 21-én meghozott határozatával az Alaptörvényben foglalt 30 napos határidőn belül elbírálta az alapvető jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását (Atmód4.) támadó indítványát. Szabó Máté április 23-án az Atmód4. 3. cikk, 4. cikk (1)-(2) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés, 6. cikk, 8. cikk, 21. cikk (1) bekezdés e) pontja megsemmisítését indítványozta. Az indítvány első része azokat a rendelkezéseket támadta, amelyeket az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárását követően benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadott el, hogy a plenáris ülésen megvitatta volna azokat. A biztos álláspontja szerint ez az eljárás formálisan ugyan megfelelt a Házszabály előírásainak, azonban nem biztosította, hogy a képviselők a demokratikus alkotmányozás egyik nélkülözhetetlen előfeltételeként kifejthessék véleményüket a plenáris ülésen. Az indítvány második része pedig az Atmód4. egyes rendelkezéseit azért tartotta közjogilag érvénytelennek, mert feloldhatatlan belső ellentmondást okoznak az Alaptörvényben. Az Alkotmánybíróság áttekintette a korábbi gyakorlatát és az Alaptörvény szabályai alapján megvizsgálta az Alaptörvény módosításának felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. A testület kifejtette, hogy korábbi gyakorlatában egyfelől megállapította hatáskörét az alkotmánymódosítás közjogi érvényességének vizsgálatára, másfelől viszont nem terjesztette ki hatáskörét az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem alkothatja és nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok felülvizsgálata során. Az Atmód4.-ben az Országgyűlés ezzel egyezően úgy döntött, hogy az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálatára kizárólag eljárási követelmények alapján van lehetősége az Alkotmánybíróságnak. Az indítvány első részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket a szóban forgó módosító javaslatokról, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította. Az indítvány második részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány arra irányult, hogy a testület az Atmód4. egyes rendelkezéseit tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel. Ehhez azonban az alaptörvény-módosítás tartalmi – nem pedig eljárási – vizsgálatára lenne szükség, melyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. A testület ezért az indítványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság határozata mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az alkotmányozó az Atmód4.-ben foglaltak részletszabályait külön törvényekre, illetve önkormányzati rendeletekre bízta, és ezekben nem hagyhatók figyelmen kívül az alapvető jogok egymással összefüggő rendszeréből a mindenkori törvényhozó és alkotmányozó hatalomra is kiterjedő korlátok, melyek az Európai Uniós tagállami kötelezettségekből, a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosításából, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásából is következnek. Az Alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának esetleges vizsgálata során az Alkotmánybíróság el fogja végezni a vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését. Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül. A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/3152/2012.)
Az Alkotmánybíróság május 13-án elutasította a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa által, 2009. november 30-án hozott 6/2009. számú Büntető jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte annak a jogegységi határozatnak a visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely kimondja, ha a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. Az indítvány szerint a jogegységi határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és sérül a vádlott védelemhez való joga is. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Az alkotmánybírák megítélése szerint önmagában nem sérti a terhelt tisztességes eljáráshoz való jogát az a körülmény, hogy olyan cselekmények esetén nincs helye önálló bírósági eljárásnak (és vádemelésnek sem), amelyek a bíróság által korábban jogerősen elbírált cselekményekkel egységet képeznek. Nem osztották az indítványozó azon álláspontját sem, mely szerint a védekezéshez való jogot sérti az a körülmény, hogy az eljárás nem vádirat alapján indul. Továbbá megállapították azt is, hogy a jogerő feloldásának jogegységi határozatban előírt esete nem sérti az eljárás lezárásának véglegességéhez fűződő terhelti érdeket, sőt bizonyos esetben terhelti mentesüléshez vezet. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3229/2012.)
Az Alkotmánybíróság május 13-án visszautasította a Kúria Kvk. 37.300/2012/2. számú határozata, illetve az Országos Választási Bizottságnak a Kúria határozatával helybenhagyott 56/2012. (IV. 27.) OVB határozata, továbbá az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető okfejtést sem a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, sem konkrétan a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozóan. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

Az Alkotmánybíróság május 27-i teljes ülésének napirendje

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata (II/3484/2012.)
A kormány 2012. október 15-én az Alkotmánybírósághoz fordult, azt indítványozva, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az indítványt a Velencei Bizottság vizsgálata, illetve véleménye alapján nyújtotta be. Az Európa Tanács véleményező testülete szerint a jogegységi eljárásra, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által hozott határozatok indokolására, az OBH vezetőinek megválasztására, az OBH elnökének az Országos Bírói Tanács felett gyakorolt ellenőrzésére, egyes pályázati eljárásokra, a Kúria elnökének megválasztására, a bírósági szervezeti törvény által sarkalatosnak minősített rendelkezések körére, a bírák kinevezésének bírósági felülvizsgálatára, a bírák áthelyezésére, valamint a bírák illetményének visszatartására vonatkozó egyes rendelkezések sérthetik az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, valamint a bírói függetlenség elvét.

A nemzeti vagyonról szóló 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (IV/3136/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A módosított szabályozás kizárja a választottbírósági út igénybe vételét olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A biztos szerint a választottbíráskodás módosított jogi szabályozása Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a 134. § (2) bekezdésének „szabálysértési elzárás” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/2806/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 14. § (2) bekezdés „fiatalkorúak esetén harminc nap” szövegrésze, és a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 27. § (2) és 134. § (1) bekezdéseinek megsemmisítését indítványozta. Az ombudsman kérte a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását lehetővé tevő előírások megsemmisítését, mert álláspontja szerint sérül a fiatalkorúak szabadsághoz és személyi biztonsághoz való joga, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3689/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. §-ának megsemmisítését, amely bevezette és a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokban is alkalmazandónak rendelte a korábbi kényszervégrehajtási eljárásoktól eltérő, súlyosabb jogkövetkezményekkel járó kényszertörlésre vonatkozó szabályokat. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés ellentétes a jogállamiság elvével, mivelhogy visszamenőlegesen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a folyamatban lévő ügyekben.

A Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működése miatti feloszlatásával összefüggő elvi vélemény nyilvánítására irányuló indítvány vizsgálata (VII/375/2013.)
A kormány az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 34. §-a alapján indítványt terjesztett elő, amelyben az Alkotmánybíróság elvi véleményét kérte Foktő Község Képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működésével kapcsolatban. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvény 32. cikkében foglaltakkal, hogy a képviselő-testület 2012. január 25. óta a gyakorlatban nem működik, az önkormányzat törvényes működéséhez szükségese rendeleteket, határozatokat nem alkotja meg, és az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat nem tudja gyakorolni.

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG