Hiányos és pontatlan a végrehajtó és az eljárásában részt vevők kapcsolattartásának jogi szabályozása, ennek következtében bírósági végrehajtás jogszabályon alapuló gyakorlata. A végrehajtói kamarai törvényességi, felügyeleti kontrollja nem elég hatékony, nem megfelelő a panaszkezelés módja – állapította meg a végrehajtást vizsgáló projektjében Szabó Máté ombudsman. A biztos az illetékes minisztert jogszabály-módosításra kérte.
A végrehajtói ügyfélfogadás, kapcsolattartás jogi szabályozása nem elégíti ki az alkotmányos követelményeket, az informatikai felszereltséget leszámítva jogszabály nem állapít meg a komoly személyi és infrastrukturális követelményeket a végrehajtói iroda felállításával kapcsolatban – áll az ombudsman jelentésében. Nem tisztázott például, mit kell érteni azon az előíráson, hogy „a végrehajtói irodát úgy kell kialakítani, hogy a felek fogadására is alkalmas legyen”. Az adós és a végrehajtást kérő sokszor járatlan a jogban, szükséges lenne tehát a megfelelő infrastrukturális követelmények pontos előírásával biztosítani a személyes és telefonos kapcsolattartás lehetőségét. Ki kellene terjeszteni a jogszabályban előírt személyes ügyfélfogadás lehetőségét, gyakoriságát, időtartamát. Figyelembe lehetne venni például a Magyar Bankszövetség javaslatát, amely szerint egységesített ügyfélfogadási rendet, külön ügyfélfogadási és külön rendelkezésre állási időt kellene bevezetni.
A végrehajtási ügyek elektronikus közhiteles nyilvántartására, tanúsítványok kiállítására és a végrehajtást kérő tájékozódási lehetőségeinek bővítésére vonatkozó új szabályok mindenképpen pozitív jogalkotói lépést jelentenek, de az ismertetett problémákra nem nyújtanak teljes megoldást – fogalmazta meg jelentésében az ombudsman.
Szabó Máté egy másik jelentésében – panaszbeadványok kivizsgálása nyomán – azt állapította meg, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara panaszkezelési és etikai szabályzatának hiánya sérti a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A bírósági végrehajtók törvényességi, felügyeleti kontrollja minimális, a kamara érdemi szankciókat csak a legritkább esetben alkalmaz a szabályszegő végrehajtókkal szemben. Fegyelmi eljárást csak akkor indíthat, ha a feljelentést a miniszter, a törvényszék, vagy a kamara elnöke teszi, a végrehajtást kérő panasza nem alap az eljárásra. A Kamara nem ad részletes indoklást a vizsgálatai kimeneteléről, legfeljebb egy jogszabályi hivatkozást közöl – és a panaszt elutasító levéllel szemben jogorvoslatra sincs lehetőség. Az ombudsman mindezt felmérve úgy látja, hogy sérülnek az alaptörvényben deklarált jogállami követelmények – például a jogorvoslathoz való jog, a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz való jog.
A vizsgálat nyomán sorolt problémák megoldásáért az alapvető jogok biztosa a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult.
Szabó Máté két jelentése elolvasható:
