Polgári kezdeményezés az Európai Unióban

2013.05.30. Jogi Fórum / Fábián Erika

Az Európai Parlament internetes oldalán arra buzdítja az uniós állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt az uniós politikában, s kérjék jogalkotásra az EU-t az általuk fontosnak vélt kérdésben. A polgári kezdeményezésnek van azonban szépséghibája is.

Tavaly áprilisban indult útjára az első olyan polgári kezdeményezés, ami szerint az Európai Unió lakossága közvetlenül tehet javaslatot az Európai Bizottságnak arra, hogy mely, az emberek által lényegesnek tartott kérdésben szülessenek jogszabályok. A polgári kezdeményezést megalkotó 211/2011/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy legalább 7 tagállam összesen egymillió állampolgára kérheti az Európai Bizottságot arra, hogy jogszabály alkotására javaslatot tegyen. A polgári kezdeményezés megszervezéséhez legalább hét különböző tagállam polgáraiból álló polgári bizottság alapítása szükséges. Összesen egy év alatt kell az egymillió aláírást összegyűjteni a szabályok szerint.

Ahhoz, hogy az általunk fontosnak vélt témát nyilvántartásba vegyék, elsősorban néhány lényeges alapinformáció szükséges. A kezdeményezés címének, tárgyának és céljának megjelölése mellett azt is ki kell fejteni, hogy a javasolt téma, melyik uniós alapszerződés rendelkezésével függ össze, tehát az uniós jog megállapított-e már irányvonalat az adott kezdeménnyel kapcsolatosan. A kezdeményezést az EU bármely hivatalos nyelvén nyilvántartásba lehet venni, és a kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásainak nyilvános közzétételére is sor kerül. A szervezők akkor kezdhetik meg az aláírások (támogató nyilatkozatok) gyűjtését, amikor megkapják a Bizottságtól a visszaigazolást arról, hogy a kezdeményezés nyilvántartásba lett véve. Ettől az időponttól kezdve egy év áll rendelkezésre arra, hogy a megfelelő számú aláírást beszerezzük. Az aláírásgyűjtésre nem lehet azonos formanyomtatványt használni minden tagállamban, így a szervezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy megalkossák az államonként egyedi típusú nyomtatványokat.

Fontos szabály, hogy a minimálisan szükséges egymillió támogatást legalább 7 tagországból kell összegyűjteni, s figyelemmel kell lenni arra, hogy az aláírást csak európai választójoggal rendelkező, 18. évet betöltött (Ausztriában 16. évet betöltött) személyektől lehet szerezni. Az aláírási folyamat elektronikus úton történik, s a szervezők csak akkor kezdhetik el az online aláírásgyűjtést, ha az illetékes tagállami hatóságtól beszereztek egy igazolást, mely az online gyűjtési rendszer megfelelőségét tanúsítja. A rendszernek meg kell felelnie a rendelet által előírt biztonsági előírásoknak annak érdekében, hogy visszaélésre ne kerülhessen sor, s az aláírások ellenőrizhetőek legyenek. Ezt az online gyűjtési rendszer megfelelőségi igazolást már azelőtt lehet kérni, hogy a Bizottság utasítja el a nyilvántartásba vette volna a javasolt témát. A szervezők jogorvoslattal élhetnek olyan esetben, ha az illetékes tagállami hatóságok nem állítják ki a rendszer megfelelőségi igazolást, de fellebbezni lehet akkor is, ha a Bizottság utasítja el a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet.

Amikor a szükséges aláírások összegyűlnek egy adott tagországban, a szervezőknek el kell küldeniük a nyilatkozatokat az érintett állam nemzeti hatóságához, mely elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, s igazolja az összegyűlt aláírások számát. Ezt követően már csak egy lépés marad hátra, nevezetesen az a nemzeti hatóságok által kiadott igazolások benyújtása az Európai Bizottsághoz. Az utolsó láncszem maga az Európai Bizottság, amely dönt a benyújtott kezdeményezés sorsáról.

A kezdeményezés szépséghibája, hogy a hosszadalmas aláírásgyűjtés és támogató-szerző munka ellenére sem kényszerítheti jogalkotásra a Parlamentet, így amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megfelelően nyilvántartásba vett és elegendő számú aláírással rendelkező kezdeményezést nem bocsátja a Parlament elé, úgy az ellen nincsen jogorvoslat. A kezdeményezés témájának megvitatása ugyanis politikai elemzés kérdése, a jogalkotó szervek maguk jogosultak dönteni végső soron arról, hogy a polgári kezdeményezéssel érkezett téma időszerű, fontos kérdés-e. Ha a Bizottság saját hatáskörben úgy dönt, hogy nem továbbítja a polgári kezdeményezést a jogalkotó szervek felé, annak okát megindokolja.

A polgári kezdeményezés megszületése óta igen különböző témák váltak alkalmassá arra, hogy kiérdemeljék az európai lakosság gondoskodását. Ilyen többek között a mobildíjak csökkentése, az állatkísérletek betiltása, vagy a 30 km/h sebesség bevezetése a lakott területeken. Az európai polgárok fontosnak találják továbbá a minőségi európai oktatás megalkotását is, melynek fő célja, hogy egy olyan európai konzultáció platform szervezése, amely megvitatja és létrehozza az európai oktatási modellt, s melynek kiteljesedése a Lisszaboni Szerződésben is megfogalmazásra került európai érettségi lenne a későbbiekben. Ebben a kérdésben tavaly novemberben indult aláírásgyűjtés, mely jelenleg is folyamatban van, a támogatás és finanszírozás teljes összege pedig már 15 000 eurónál tart.

Amennyiben bármely európai polgár késztetést érez arra, hogy aktívan beleszóljon az uniós politikai eseményekbe, vagy csak érdeklődést mutat globálisabb társadalmi kérdések befolyásolására, akkor újabb polgári kezdeményezés megszervezésére adhatja a fejét, vagy csatlakozhat már elindult európai kezdeményezésekhez.

Az Európai Parlament internetes weboldalán részletes tájékoztatást nyújt a polgári kezdeményezések menetéről, folyamatban lévő aláírásgyűjtésekről.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS