A fellebbezési bíróság is köteles hivatalból értékelni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben az elsőfokú eljárás adatai alapján rendelkezik az e célból szükséges ténybeli és jogi elemekkel – áll az Európai Unió Bírósgának ítéletében.

 A C-243/08. sz. Pannon és C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügyekben hozott ítéletek szerint a nemzeti bíróságok hivatalból is kötelesek vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegét.

Egy devizahiteles keresetet indított egy neki svájcifrank-hitelt folyósító pénzintézet ellen, arra hivatkozva, hogy a hitelszerződésük azon rendelkezései, amelyek a bankot meghatározott körülmények között egyoldalú szerződésmódosításra (különösen kamatemelésre, valamint új díjak és költségek bevezetésére) jogosítják fel, tisztességtelenek és ezért semmisek.

A jogvitában másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a nemzeti bíró a másodfokú eljárásban is vizsgálhatja-e az általános szerződési feltétel észlelt tisztességtelenségét, ha az elsőfokú eljárásban ennek vizsgálatára nem került sor, és a magyar szabályozás szerint a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyítékok főszabályként már nem vehetők figyelembe.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a Fővárosi Bíróságnak az előzetes döntéshozatalra utaló határozata egyáltalán nem utal arra, hogy a felek az előtte folyó eljárásban új tényeket vagy bizonyítékokat terjesztettek volna elő.

A Bíróság emellett úgy értékeli, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben a fellebbezés tárgyában eljáró bíróságnak – amint az elsőfokú eljárás adatai alapján rendelkezik az e célból szükséges ténybeli és jogi elemekkel – hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével hatásköre van annak értékelésére, hogy ezen elemekből eredően fennálle semmisségi ok valamely szerződési feltétel vonatkozásában, még akkor is, ha az a peres fél, aki kérelmét erre alapozhatta volna, e semmisségi okra nem hivatkozott. Ilyen körülmények között pedig – a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján – a fellebbezési bíróság nemcsak jogosult, hanem köteles is a vitatott szerződési feltételek tisztességtelen jellegének az értékelésére.