EUJUST LEX-Iraq - Magyar tábornok vezeti az iraki jogállamisági missziót

2013.06. 3. Jogi Fórum / MTI

A "biztonsági szempontból kihívásokkal teli környezet dacára" elégedettségre ad okot a Huszár László magyar büntetésvégrehajtási dandártábornok által vezetett iraki jogállamisági EU-misszió teljesítménye - olvasható a küldetésről szóló legfrissebb uniós tájékoztató anyagban.

Az angolul EUJUST LEX-Iraq elnevezésű iraki misszió ez év végén nagy valószínűséggel lezárul - közölte az MTI-vel a most 46 éves Huszár tábornok, aki a minap Brüsszelben járt.

Az iraki rendvédelmi és igazságszolgáltatási képességek fejlesztésének elősegítésére hivatott, válságkezelési misszió 2005-ben indult. Kezdetben csak Brüsszelben folyt az iraki szakemberek kiképzése, és a 2006-ban létrehozott bagdadi összekötő iroda csupán négy főből állt. Ezek egyike volt Huszár László, aki 2011 őszén átvette az Irakba áttelepült küldetés vezetését. Azóta mintegy ötezer irakinak - rendőröknek, büntetésvégrehajtási irányítóknak, illetve büntetőbíráknak - nyújtottak képzést, továbbképzést különböző kurzusok keretében.

A jelenleg összesen 66 fős misszió három iraki helyszínen működik: Bagdad mellett a déli országrészben található Bászrában, valamint az északi, kurdisztáni Erbilben. Ez utóbbi város - mondta Huszár László - a másik két helyszínhez képest lényegesen biztonságosabb hely, ahol nagyságrendekkel jobbak az életviszonyok, nagyobb a mozgásszabadság.

Visszatekintve a 2006-os iraki közállapotokra, a magyar tábornok megállapította: akkor még csaknem polgárháborús helyzet uralkodott, "emberek százai haltak meg naponta, és minket is erősen lőttek". Ahhoz képest - állapította meg - jelentős az előrelépés, de Irak még mindig erőszak által fertőzött ország.
Mint elmondta, a képzési tevékenység alapvetően három ágon folyik: az iraki rendőrtiszti főiskolával, a bírói továbbképző központtal, valamint az iraki büntetésvégrehajtási parancsnoksággal működnek együtt.

A tanfolyamaikra beiskolázott iraki rendőröknek oktatják például a gyilkosságok nyomozásának, a helyszínelésnek, nyomrögzítésnek a szakismereteit. A börtönparancsnokok és helyetteseik számára van olyan kurzus, amely a fogolyzendülések kezeléséről szól, de szakirányú vezetési, irányítási ismereteket is átadnak nekik.

Ami az iraki büntető igazságszolgáltatás fejlesztését illeti, Huszár tábornok megemlítette: a jogállamiság szempontjából aggályos, hogy az országban a "normális" büntetőjog mellett külön törvény szól a terrorizmusnak minősíthető bűncselekményekről, és adott esetben ugyanaz a cselekmény eltérő megítélés alá eshet attól függően, hogy éppen melyik jogszabályt alkalmazzák.

A magyar misszióvezető hangsúlyozta: nem azért vannak jelen Irakban, hogy ott politikai nyilatkozatokat tegyenek, de ha szóba kerül, természetesen nem rejtik véka alá a halálbüntetést ellenző álláspontjukat. Az országban nem csupán a terrorcselekményekre, hanem számos más tényállásra is hoznak halálos ítéleteket.

Huszár tábornok kitért arra: vannak arról szóló ENSZ-beszámolók, hogy Irakban előfordulnak kínzások, adott esetben politikai ellenfeleket kriminalizálnak, tömegesen tartóztatnak le embereket terrorizmus vádjára hivatkozva, majd hosszú ideig tartják őket fogva mindenfajta bírói felügyelet nélkül. Ezek a megállapítások - tette hozzá - leginkább a rendőri, illetve katonai szervek fellépéséhez kapcsolódnak. Ami az iraki büntetésvégrehajtást illeti - mondta -, annak vannak olyan elemei, amelyek kifejezetten barátságosabbak a fogvatartottal, mint az európai rezsim.

"A látogatás például olyan, mint egy bazár. Korlátlan számban fogadhatnak hozzátartozót, és százak tartózkodnak elkülönítés nélkül egy térben. Szakmai, fegyőri szempontból persze ezek hajmeresztően veszélyes elemek" - jegyezte meg Huszár László.

Az amerikaiak ma már csak jelképes jogállamisági misszióval vannak jelen Irakban, az uniós kiképzők azonban folyamatosan ellátják teendőiket - annak ellenére, hogy a veszélyeztetettség foka továbbra is magas.

Huszár László elmondta: Bagdadban a brit követség táborában helyezték el őket, amelyet hatalmas létszámú külső őrség véd. Ha elhagyják a tábort, például azért, hogy oktatást tartsanak valamilyen külső intézményben, akkor páncélautókból álló konvojban mennek.

"Amikor megjelenünk, levesszük a sisakot és a golyóálló mellényt, ami alatt elegáns öltönyben feszítünk" - mondta Huszár László, és megjegyezte: nyakkendőit rendre kikezdi az utazáskor kötelező, szorosan záródó "majrékabát" viselése.

A jelenleg több mint tíz országból összetevődő misszióban kezdetben sokan voltak a britek, és spanyolok is bőven akadtak. Most nagy létszámmal képviseltetik magukat a svédek. A magyarok - a parancsnokkal együtt - jelenleg négyen vannak. A fluktuáció elég magas: a kiképzők átlagosan mintegy egy évet töltenek a misszióban.

A lakrész "olyan, mint egy bunkeresített kis kollégiumi szoba, betonba ágyazva, vastag vasajtóval, golyóálló üveggel". A misszió tagjai család nélkül tartózkodnak Irakban: minden nyolc hét szolgálat után három hét szabadság jár, amihez kifizetik a hazautazást.

"A bunkeremtől az irodáig 150 méter az út, onnan a konditerem 75 méter. Ebben a derékszögű háromszögben mozog az ember nyolc héten keresztül" - érzékeltette a jogállamisági misszió tagjainak létformáját a magyar parancsnok.

Mint mondta, csak olyan helyszínre mehetnek - saját beosztottainak ő maga csak arra adhat engedélyt -, amit Brüsszel előzetesen jóváhagy.

"Tőlünk 250 méterre van az Iraki Nemzeti Múzeum, felbecsülhetetlen értékű kincsekkel. Valószínűleg túlélném, ha odamennénk, de mivel nem műveleti érdek, tehát nincs köze a szakmai feladatunkhoz, kizárt, hogy oda elmenjünk. Akkora rizikóval jár, amit csak műveleti okból vállalhatok fel".
 

  • kapcsolódó anyagok
ENSZ
IRAK
JOGÁLLAMISÁG