WikiLeaks-ügy - Súlyosan sérült az amerikai nemzetbiztonság?

2013.06. 3. Jogi Fórum / MTI

Bradley Manning közlegény már nem sokkal Irakba vezénylése után elkezdett módszeresen és tudatosan letölteni titkos információkat a kormányzati számítógépekről, noha tudta, hogy ezzel amerikaiak életét teheti kockára - jelentette ki vádbeszédében a katonai ügyész a hétfőn megkezdődött hadbírósági tárgyaláson.

Az ügyész, Joe Morrow százados kijelentette, hogy Manning automatizált anyaggyűjtéssel óránként ezer külügyminisztériumi sürgönyt volt képes megszerezni kormányzati komputerekből. Szerinte Manninget az önteltség vezérelte.

Ez az ügy egy olyan katonáról szól, aki módszeresen több százezer dokumentumot szerzett meg titkos adatbázisokból, s azokat az internetre ömlesztette és az ellenség kezére adta - állította Morrow.

A vád szerint Manning internetes chatelés révén érintkezett Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató weboldal alapítójával.

A vád a nyitóbeszédben kevés bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kiszivárogtatások milyen mértékben ártottak az amerikai nemzetbiztonságnak. Szakértők korábban azt állították, hogy a nyilvánosságra került diplomáciai sürgönyöknek szerepük volt az arab forradalmak kirobbanásában, kormányzati tisztségviselők szerint pedig olyan emberek életét sodorták veszélybe, akik Irakban és Afganisztánban segítették az amerikaiakat.

Morrow százados elmondta: a vád bizonyítani fogja, hogy egy Manning által kiszivárogtatott videót az ellenség tananyagként használhat fel az amerikaiak által alkalmazott taktikával kapcsolatban. Rámutatott, hogy a WikiLeaks több dokumentumát megtalálták Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet likvidált vezérének búvóhelyén, köztük afganisztáni hadműveleti naplókat is.

A tárgyalást Denise Lind ezredes vezeti. Manning hétfőn azt kérte, hogy az ügyben a bírónő és ne katonai esküdtszék hozzon ítéletet. Megismételte, hogy az ellenség segítésében nem, de az ellene felhozott 22 vádpont közül több enyhébb esetében bűnösnek vallja magát. Ez így is 20 évi szabadságvesztéssel járhat számára, de ha az ellenség segítését is rábizonyítják, akkor letöltendő életfogytiglanit kaphat.

Manning védője, David Coombes a katona fiatal korával és naivitásával magyarázta tetteit. Hangsúlyozta, hogy védencét a jó szándék vezérelte, csak az iraki és az afganisztáni háború emberáldozatokban megfizetett árát akarta a nyilvánosság elé tárni. Az ügyvéd szerint Manning humanista és az általa okozott kár minimális.

A kiszivárogtató közlegény perében a bizonyítékok jó része titkos, ezért a tárgyalás gyakran zárt ajtók mögött zajlik majd. A vád korábban jelezte, hogy tanúként fogják beidézni annak a haditengerészeti SEAL-kommandónak az egyik tagját, amely bin Laden likvidálását végrehajtotta.

A tárgyalás helyszíne, a marylandi Fort Meade előtt hétfőn Manning mintegy 20 támogatója követelte a vádlott szabadon bocsátását és bélyegezte meg politikaiként az ellene folyó pert.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÜNTETŐELJÁRÁS
USA