Áttörés előtt az adóeltitkolás előtti küzdelem? - Adóparadicsomok is beléphetnek a nemzetközi összefogásba

2013.06. 7. Jogi Fórum / Faludi Wolf Theiss

A költségvetési hiány szintje nem csak az európai államoknak okoz súlyos problémákat. A megoldást sokan az adócsalás és az eddig jogszerűnek tartott adóelkerülés elleni küzdelemben látják. Éppen ezért az Európai Unió mellett az OECD is egyre erőteljesebben üldözi ezeket a magatartásokat: a szervezet múlt heti párizsi ülésén több új ország csatlakozott ahhoz a többoldalú megállapodáshoz, amely fejlődő országok vonatkozásában is, a jövedelemadók mellett más adónemekre is kiterjeszti az adóhatóságok közötti együttműködést.

A megállapodás támogatóinak száma immár 60 fölé emelkedett. Az aláírók között olyan, a nemzetközi adótervezésben kedvelt államok is szerepelnek, mint Málta, Szingapúr, Belize, Aruba és Brazília. Az információátadásba ezzel az adóparadicsomok is beszállhatnak. Magyarország egyelőre még nem tagja az együttműködésnek, de ez könnyen megváltozhat a jövőben.

Az állami költségvetések egyre növekvő forrásigénye erősen ráirányította a figyelmet a jogellenes adókikerülés és az eddig jogszerűnek tartott adóelkerülés elleni küzdelem szükségességére. A nemzeti adóhatóságok most már azokat a vállalkozásokat is támadják – például a Facebook, Google vagy az Apple – melyek a jogszabályok szövegével összhangban ugyan, de agresszív adótervezés útján igyekeznek adóterheiket csökkenteni. Ahhoz, hogy az adóhatóságok hatékonyan tudjanak fellépni ezen vállalkozásokkal szemben, információkra van szükségük, ezeket pedig sok esetben más államok hatóságaitól kell beszerezniük.

Az államok többsége a kettős adóztatási egyezmények felhasználásával igyekszik minél több információt beszerezni más államokból. Ez sokszor csak részmegoldás, mert a különleges struktúrák rendszerint nem korlátozódnak egyetlen másik ország területére, és több országgal kell egyszerre együttműködni. Ráadásul, a kettős adóztatási egyezmények alapján főként a megkeresés alapján történő információátadás az elterjedt, csak kevés példa van az automatikus és a spontán információcserére. Az Európai Unión belül ehhez képest számos további eszköz áll rendelkezésre, de ez jórészt a tagállamok területére korlátozódik.

"Az OECD és az Európa Tanács által kimunkált multilaterális egyezmény több újítást hoz az adóhatóságok közötti nemzetközi együttműködésben. Egyrészt, multilaterális jellegénél fogva olyan EU-n kívüli államok – akár adóparadicsomok – is részesei lehetnek, amelyekkel nincs kettős adóztatási egyezmény. Másrészt, a megállapodás az adófajták jóval szélesebb körére terjed ki, így a jövedelemadók mellett a vagyonadók, az illetékek, a forgalmi adók, és – a vámok kivételével – bármilyen más adó az információátadás tárgyát képezheti. A megkeresés mellett fontos szerepet kap az automatikus és a spontán információcsere, és lehetségessé válik az adóvizsgálatok lefolytatásában, valamint az adóbeszedésben történő együttműködés is. Ráadásul, a megszerzett információkat az adóhatóságok bizonyos feltételek mellett átadhatják más országok hatóságainak is" – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Az egyezményt még 1988-ban dolgozták ki, a jelentősége pedig azzal nőtt meg igazán, hogy 2010 óta már nem csak az OECD és az Európa Tanács tagországai, hanem fejlődő országok is csatlakozhatnak hozzá. Ennek megfelelően az OECD múlt heti találkozóján újabb 12 ország jelentette be támogatását, ezzel több, mint 60-ra nőtt azon országok száma, melyek vagy aláírták az egyezményt, vagy csatlakozási szándékukról nyilatkoztak. A régiós államok közül részt vesz Csehország, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Ausztria és Szlovákia, és a csatlakozók között szerepelnek olyan harmadik államok, mint Oroszország, az USA, Kanada, Ausztrália, India, Japán, Dél-Afrika és Törökország. Az adótervezésben használt államok közül többek között Málta, Szingapúr, Belize, Aruba és Brazília is csatlakozott.

"Magyarország egyelőre nem írta alá az egyezményt. Mivel azonban már 20 EU tagállam, számos kelet-közép-európai ország és több fejlődő állam is részese az egyezménynek, arra lehet számítani, hogy előbb-utóbb Magyarország is a csatlakozás mellett dönt. Tekintettel arra, hogy az EU tagállamok jelentős része már tagja az egyezménynek, az egyezményes harmadik államokból egyes információk már most is eljuthatnak a magyar adóhatósághoz, és ez fordítva is igaz. Ha Magyarország csatlakozik, akkor tovább bővülnek az adóhatóság lehetőségei: újabb egzotikus államokból, még több adót érintően elérhetők lesznek az információk" – mondta el Békés Balázs.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
OFFSHORE