Láthatási jogot sértettek a magyar hatóságok - Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott

2013.06.11. Jogi Fórum / MTI

Egy amerikai apának adott igazat láthatási jogainak megsértése miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a magyar hatóságokkal szemben - derül ki a bíróság kedden ismertetett ítéletéből.

A strasbourgi bíróság úgy ítélte meg, hogy a magyar hatóságok megsértették az amerikai férfi családi és magánélethez való, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében lefektetett jogait, és ezért a magyar államot 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 10 000 euró, a perrel kapcsolatos költség megtérítésére kötelezi.

A virginiai Glen Allenben élő Garry Prizzia azért emelt panaszt, mert nem láthatta 2000-ben született fiát, aki magyar feleségétől született. A család 2003-ig együtt élt az Egyesült Államokban, amikor is a nő hazautazott a rokonaihoz, kezdeményezte a válást, és nem tért vissza Amerikába. A Legfelsőbb Bíróság szerint a nő jogellenesen, az apja beleegyezése nélkül tartotta magánál a gyereket. A válást 2005-ben mondták ki, a kisfiút pedig a bíróság édesanyjánál helyezte el, azzal a kitétellel, hogy a fiú nyaranta Amerikába utazhat, ahol egy hónapot tölthet az édesapjával. Az anya viszont attól tartott, hogy az apa nem engedné vissza Magyarországra közös gyermeküket, ezért a bíróság döntése ellenére nem engedte Amerikába utazni a kisfiút, ami miatt pénzbüntetést is kiszabtak rá.

Az apa szerint a fia emiatt teljesen elidegenedett tőle, és nem is akar vele találkozni. A kialakult helyzet miatt a magyar hatóságok módosították a láthatás feltételeit, kimondva, hogy amíg a fiú 16 éves nem lesz, az apa csak Magyarországon töltheti vele a nyarat. A bíróság úgy ítélte meg ugyanis, hogy a fiú vér szerinti apját nem tekinti a család tagjának, és vonakodik vele egyedül az Egyesült Államokba utazni.

A strasbourgi bíróság szerint viszont mivel az apa az Egyesült Államokban él, a nyári egyhónapos láthatás megtagadása az egyetlen olyan lehetőségtől fosztotta meg, amelynek köszönhetően megfelelő körülmények között tölthetett volna időt a gyermekével. A bíróság megállapítása szerint a magyar igazságszolgáltatás az apa kifogásainak legnagyobb részt igazat adott ugyan, de csak jelentős késéssel, hosszú idővel, adott esetben évekkel az elmaradt látogatást követően. A magyar kormány szerint az apa is lassította az eljárást újabb és újabb beadványaival, de ezt az érvet Strasbourg elutasította, mondván: senkinek sem róható fel, ha minden rendelkezésére álló jogi eszközzel érvényt akar szerezni az igazának.

Az emberi jogi bíróság szerint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság az apának adott igazat, de az ítéletet négy éven keresztül nem hajtották végre, az apa és a fiú viszonyában visszafordíthatatlan változásokat eredményezett. A bíróság meglátása szerint az, hogy az apának "gondjai adódtak" láthatási jogának gyakorlásával, az anya viselkedésének tudható be, a magyar gyámhatóság pedig a volt feleség hozzáállása miatt akár a gyermeknek az apánál való elhelyezését is kezdeményezhette volna, vagy büntető feljelentést is tehetett volna az anya ellen, de ez nem történt meg. A strasbourgi bíróság szerint semmilyen bizonyíték nem támasztja alá az anya aggodalmát, hogy az apa nem engedte volna visszatérni a fiút Magyarországra, a fiú érdeke pedig az lett volna, hogy elutazhasson az édesapjához, hogy ne alakuljanak ki kettejük között nyelvi és érzelmi akadályok.

Mindent egybevetve a strasbourgi bíróság úgy ítélte meg, hogy a magyar hatóságok nem tettek meg minden tőlük elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az apa gyakorolhassa láthatási jogát, és ezért megsértették a panaszos családi és magánélethez való jogát.
 

  • kapcsolódó anyagok
CSALÁDJOG
USA