Alaptörvény-ellenesség a bíróságokról és a bírákról szóló szabályozásban - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott

2013.06.13. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság a 2013. június 11-én meghozott határozatában elbírálta a Kormánynak azt az indítványát, amely a bíróságok szervezetére és igazgatására, illetve a bírák jogállására vonatkozó törvények alkotmányossági felülvizsgálatát kezdeményezte. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte egyes szabályok sarkalatos (kétharmados) törvénnyé minősítését, ezért az ezt előíró rendelkezéseket megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a bírói álláshelyekre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánításával összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, az Országos Bírósági Hivatal elnökének indokolási kötelezettségére pedig alkotmányos követelményt írt elő. Az Alkotmánybíróság a határozatában vizsgálta az Alaptörvény negyedik módosítása után a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak felhasználhatóságának kérdését is, és általános érvénnyel kifejtette, hogy a korábbi határozatok meghatározott feltételek között hivatkozhatók és idézhetők.

Az Alkotmánybírósághoz – az Európa Tanács Velencei Bizottságának a bírósági törvényekkel kapcsolatban megfogalmazott véleménye alapján – a Kormány terjesztett elő utólagos normakontroll indítványt, amelyben a jogállamiság és a bírói függetlenség alkotmányos alapelvei szempontjából kérte a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) több rendelkezésének vizsgálatát.

Az indítvány felülvizsgálni kérte a jogegységi eljárást és annak hatását az egyes bírákra; kifogásolta a Bszi. azon szabályát, amely alapján az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke határozatait „a szükséghez képest indokolja”; aggályosnak tartotta az OBH elnökének helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket és azt, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöki tisztségét az OBT tagjai féléves rotációban töltik be, valamint hogy az OBT nem bíró tagjai csak szavazati jog nélkül vehetnek részt a testület ülésein. Alkotmányossági vizsgálatot kért továbbá az OBH elnökének a bírói álláshelyre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánítására lehetőséget adó hatásköre, a Kúria elnökére vonatkozó megválasztási feltételek, a Bszi.-ben és a Bjt.-ben sarkalatossá minősített rendelkezések túlzottan magas aránya, a bírói kinevezések korlátozott felülvizsgálati lehetősége, a bírók hozzájárulás nélküli kirendelésének szabályozása, valamint a tisztségéből felfüggesztett bíró illetménye felének egy hónapra történő visszatartására vonatkozó rendelkezés tárgyában.

Az Alkotmánybíróság a Bszi. és a Bjt. szabályait vizsgálva megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítettek átmeneti, egyszeri teljesítéssel hatályosuló, jogutódlási kérdéseket rendező, illetve az uniós jognak való megfelelést bemutató szabályokat is. Ezek nem közvetlenül az új bírósági rendszer szervezetére és igazgatására, továbbá nem a bírói jogállásra és javadalmazásra vonatkoznak, hanem elsősorban az átalakítással összefüggő átmenetet rendező szabályokat tartalmaznak. A megsemmisítés következtében az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.

A Bjt.-nek azokat a rendelkezéseit vizsgálva, amelyek lehetőséget biztosítanak az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláshelyre kiírt pályázat diszkrecionális eredménytelenné nyilvánítására, az Alkotmánybíróság mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a pályázati eljárásban nincs a jogbiztonság követelményének megfelelően szabályozva, hogy milyen esetkörökben, milyen indokok alapján lehet eredménytelennek nyilvánítani az olyan pályázatot, amelyre több érvényes és rangsorolt pályázat is időben beérkezett.

A Bszi. azon szabálya kapcsán, mely szerint az OBH elnöke a határozatait „a szükséghez képest” indokolja, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az OBH elnöke azokat a személyzeti jellegű intézkedéseket tartalmazó határozatait, amelyekkel szemben jogorvoslatnak van helye, köteles okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolni. Ezt követeli meg a jogbiztonság alkotmányos alapelvének érvényesülését biztosító eljárási garanciák – így a jogorvoslathoz való jog – hatékony érvényesülése.

Az Alkotmánybíróság a Kúria elnökére vonatkozó megválasztási feltételek alkotmányossági vizsgálatát kérő indítványt visszautasította, a Bszi. és a Bjt. egyéb rendelkezéseit kifogásoló indítványokat pedig – érdemi vizsgálat után – elutasította.

Az ügy kapcsán az Alkotmánybíróság vizsgálta az Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.) után a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak felhasználhatóságának kérdését. Az alaptörvény-módosítás ugyanis 2013. április 1-jei hatállyal az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5. pontjába iktatta, hogy: „Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.” Az Alkotmánybíróság állásfoglalása értelmében e rendelkezésre tekintettel az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozatokban foglalt érvek felhasználását kellő részletességgel indokolni kell. A korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek figyelmen kívül hagyása ugyanakkor az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén is lehetségessé vált. Azonban a hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerűségei szükségképpeni hatással vannak az Alaptörvény értelmezésére is. Az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya. Az Alkotmánybíróság a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.

A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Szívós Mária, Salamon László, Balsai István, Paczolay Péter, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.

OBH: az Ab szerint a bírósági törvények számos rendelkezése összhangban áll az alaptörvénnyel

 

Az Ab-döntésről az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azt emelte ki: az Ab megállapította, hogy összhangban vannak az alaptörvénnyel a jogegységi eljárásra, az OBH elnökének helyettesítésére, az Országos Bírói Tanács összetételére és vezetésére, a bírói álláspályázatokkal kapcsolatos jogorvoslatokra, a bírák kirendelésére és a bírák fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes törvényi rendelkezések.

A vizsgált törvények átmeneti jellegű, illetve már teljesedésbe ment rendelkezéseinek sarkalatossá nyilvánítását megsemmisítő alkotmánybírósági rendelkezésekkel kapcsolatban az OBH azt hangsúlyozta, hogy e szabályok változatlan tartalommal maradnak hatályban, csupán sarkaltos mivoltuk szűnik meg.

Az Ab kimondta azt is, hogy az OBH elnöke azon személyzeti jellegű határozatait köteles okszerűen megindokolni, amelyek ellen jogorvoslattal lehet élni. Ezzel kapcsolatban az OBH arra mutatott rá, hogy a hivatal elnöke eddig is ennek megfelelően járt el, ezért ez a személyzeti határozatok terén változást nem jelent.

Az OBH azt közölte: a jogszabályok által biztosított felhatalmazással élve közre fog működni a jogalkotási eljárásban, így segítve elő, hogy a vizsgált szabályok az Ab által meghatározott követelményeknek megfelelően módosulhassanak.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL