Nyitott bíróság - Szakmai konferencia Budapesten

2013.06.13. Jogi Fórum / Mti

A bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta Darák Péter, a Kúria elnöke és Navracsics Tibor igazságügy-miniszter egy szakmai konferencián Budapesten szerdán.

A nyitott bíróság elve nem szenvedhet csorbát, a nyilvánosság nem rendelhető alá a személyiségi jogoknak - hangsúlyozta Darák Péter főbíró, aki szerint többéves csend után tovább kell lépni ebben a kérdésben.

A jogállamiság fontos garanciája, hogy az ítélkező bíró folyamatosan szem előtt legyen, és ehhez járul hozzá a nyilvánosság érvényesülése a bírósági határozatokkal, tárgyalásokkal kapcsolatban - tette hozzá Darák Péter. Szerinte a döntések megismerhetősége a bírói hatalommal szembeni ellensúly.

A Kúria elnöke közölte, a határozatok minél teljesebb nyilvánossága azért fontos a felek számára, mert a mások ügyeiben hozott döntéseken mérhetik le az állampolgárok közötti jogegyenlőséget, valamint az ítélkezési gyakorlat egységességét. A határozatok megismerhetősége, érthetősége, áttekinthetősége erősíti a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogász szakmán belüli információcserét egyaránt - mondta.
Ha egy nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben gyorsan hozzáférhetővé válik az ítélet, annak hatása felér egy jogegységi határozattal - fűzte hozzá.

A főbíró emlékeztetett arra, hogy több mint fél évtizede nem folytak a bírósági nyilvánosság meglévő szabályainak indokoltságára irányuló vizsgálatok.

Navracsics Tibor a konferencián elmondta: Európában az igazságszolgáltatás függetlenségét senki nem kérdőjelezheti meg. Egy olyan zárt rendszer esetén azonban, mint a bíráskodás a függetlenség felelőtlenséghez vezethet, ha nem működnek a belső értékelési mechanizmusok.

Kár lenne tagadni, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatban van a közvéleményben egy általános szkepszis, néha jogosan, néha viszont igaztalanul, mert a korábbi évek mulasztásait kérik számon - tette hozzá a miniszter. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állampolgári bizalom fontos a harmadik hatalmi ág működéséhez, amely ebből a szempontból az egyik legérzékenyebb terület, hiszen az embereknek el kell fogadniuk egy nem mindig teljesen átláthatóan működő hatalom számukra nem mindig kedvező döntéseit.

Navracsics Tibor szerint az igazságszolgáltatás iránti állampolgári közbizalmat és a jogtudatosságot erősíteni kell, ezért is szükséges a nyilvánosság szélesítése a szakmabeliek és a többi érdeklődő számára, ez képes megnyitni az igazságszolgáltatás zárt rendszerét. A tárgyalások nyilvánossága időnként nagy vitákat kavar, a határozatok nyilvánosságának bővítése irányába tett lépések azonban egyértelműek.

A bírósági ügyek áthelyezésével kapcsolatban - amelyről Martonyi János külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az EU-val folytatott egyeztetések nyomán kikerül az alaptörvényből - Navracsics Tibor elmondta: ezt rövid távú megoldásnak tekintette az igazságügyi kormányzat, de hiába közeledtek az álláspontok az EU-val és Velencei Bizottsággal folytatott tárgyalások során, végeredményben az erről folyó vita az igazságszolgáltatás szempontjából egyre kevésbé volt hasznos.

Kitért arra, hogy a kormány törvénymódosító indítványt nyújt be, amely szerint idén 206 millió forintot, jövőre 618 milliót, a következő öt év alatt pedig 5 milliárd forint többlettámogatást kap az igazságszolgáltatás - a bíróságok, az ügyészségek és az ehhez kapcsolódó szakértői intézetek összesen.

A fővárosban összpontosuló nagy ügyek kezelésére összességében több mint száz új álláshelyet - 35 bírói státust, továbbá 50 tisztviselői és 20 ügyintézői helyet - hoznak létre. Csökkentik a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területét: a Heves megyei ügyek a Debreceni Ítélőtáblához fognak tartozni, ha az előterjesztést elfogadja majd a parlament.

Az ügyáthelyezés megszűnése miatt további forrásokra van szükség a bíróságokon, hogy a kedvező folyamatok ne álljanak le - közölte kérdésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Handó Tünde tájékoztatása szerint 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 ügyet helyeztek át, mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött. Erre az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség - tette hozzá.

Az ügyek áthelyezésével leginkább tehermentesített Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzete is jelentősen javult a korábbi évekhez képest - mondta az OBH elnöke.

A nagy munkaigényű ügyek átirányítása hozzájárult az országon belüli kiegyensúlyozottabb ügyteher-eloszláshoz, és ahhoz, hogy az ügyfelek perei minél rövidebben időn belül lezárulhassanak - mondta Handó Tünde, aki szerint ennek a lehetőségnek a megszűnése miatt többletforrásokra lesz szüksége a bíróságoknak.

Az OBH kezdeményezése folytán a közeljövőben számos olyan jogszabály-módosítás várható, amelynek köszönhetően a bírósági eljárások gyorsabban fejeződhetnek be. Csökkenni fog a leginkább leterhelt bíróság, a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe, illetve általában a törvényszéki elsőfokú hatáskörbe tartozó büntetőügyek száma. Ennek következtében az ítélőtáblákon is gyorsabban fejeződhetnek be a kiemelkedő súlyú bűncselekmények miatt indult perek - magyarázta Handó Tünde.

Továbbá az OBH kezdeményezte, hogy a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén 35 bírói, 50 tisztviselői és 24 bírósági ügyintézői álláshely jöjjön létre. Amennyiben ez megvalósul, az nagy előrelépést jelenthet a központi régióban az elmúlt években felhalmozódott ügyhátralék feldolgozásában - tette hozzá.

A bírósági nyilvánossággal foglalkozó szakmai konferencián Darák Péter, a Kúria elnöke azt javasolta, vizsgálják meg, miben lehet lazítani a szabályozáson, amelyet a főbíró "meglehetősen szorosnak érez".

Szerinte ezen a téren példa lehet a német gyakorlat, ahol az egyszer már jogszerűen ismertté vált nevek nem védettek, illetve felvetette azt, vizsgálják meg a jogi személyek jelenlegi privilegizált helyzetének szükségességét.

Darák Péter a bírósági nyilvánossággal kapcsolatos jogalkotási lépések előkészítésére munkacsoport létrehozását javasolta a Kúrián vagy az OBH-ban.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a rendezvényen hozzászólásában arról beszélt, támogatja a bírósági adatkezelésről szóló külön törvény megalkotását és felajánlotta ehhez a szakmai támogatását.

A konferencián felvetődött, hogy a bírósági adatkezelés alapvető jogokat érint, ezért csak törvényi szinten lehet szabályozni. Jelenleg viszont csak ennél jóval alacsonyabb szintű jogszabályok, rendeletek, szabályzatok léteznek.

A bírósági határozatok nyilvánossága című konferenciát a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal szervezte.



 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS