Schengen-reform - A több, mint két év után egyezség született az Európai Parlamentben

2013.06.13. Jogi Fórum / bruxinfo.hu

Az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban nagy többséggel elfogadta a testület, az EU tanácsa és az Európai Bizottság között közelmúltban véglegesített megállapodást a Schengen-kormányzás reformjáról.

A több, mint két éves folyamatot lezáró egyezség az addig szinte kizárólagosan kormányközi egyeztetésen alapuló ügykezelést számos közösségi elemmel is kiegészítette, mindenekelőtt több esetben is kötelezően kikérendő bizottsági véleményezést építve a döntéshozási folyamatba.

A módosítás alapvetően két fontos területen jelenik majd meg, amennyiben egyrészt átalakítja és az eddig kormányközi alapon működő schengeni értékelési mechanizmust, és kibővített szerepkört (egyfajta koordinációs lehetőséget és ajánlattételi jogot) ad a Bizottságnak; másrészt meghatározza a schengeni belső határokon az ellenőrzések visszaállításának feltételeit. Abban az esetben, ha valamely tagállam egyoldalú alapon készül ilyenre, előzetesen (közrendre és belső biztonságra hivatkozva) indokolnia kell tervbe vett lépését, amelynek hatálya alaphelyzetben nem tarthat tovább 30 napnál, és különlegesen kivételes esetben is csak legfeljebb fél évre prolongálható. Azonnali rendkívüli helyzetben – mint például terrortámadás – az érintett ország saját hatáskörben tíz napos határzárat rendelhet el, ezt követően azonban a meghosszabbításhoz tanácsi egyetértés szükséges. Ha egy szomszédos Schengen-tag elégtelen határvédelmi tevékenysége miatt válik szükségessé a határzárat eggyel „arrébb” vinni, úgy a Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – ajánlást fogadhat el az ellenőrzés ideiglenes visszaállítására. Mindkét esetben csak úgynevezett legvégső esetben kerülhet ilyenre sor.

Az EP valamennyi meghatározó frakciója üdvözölte a rendszer módosítását, mint ami erősíti a közösségi jelleget, mindenekelőtt azzal, hogy nagyobb szerepet biztosít az Európai Bizottság számára. Az utóbbi különösen az évenkénti Schenge-értékelések révén válik majd markánsabbá, valamint azzal is, hogy – miként Cecilie Malmström belügyi biztos nyilatkozatában külön is kiemelte - bizottsági részről be nem jelentett helyszíni ellenőrzésekkel is figyelemmel kísérhetik a Schengen-határzár működését a külső határokon, illetve a szabad mozgást a Schengen-zónán belül.

Malmström szerint egyébként az új képletben a Bizottság „központi szerepbe” kerül a folyamat kezelésében. Tanácsi részről ennek kapcsán megjegyzik, hogy a tagállami olvasata a módosításnak inkább az, hogy a bizottság véleményezési szerepe eztán bővül, az operatív döntés meghozása azonban továbbra is a tagállamoknál maradt. Igaz ez az EP vonatkozásában is, amely végül nem kapta meg az egy évvel ezelőtt követelt jogot arra, hogy minden határlezárási döntés EP-jóváhagyást is igényeljen. Részben ez utóbbira utalt Martin Schulz, az EP elnöke, midőn a döntést kommentáló nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a reform ugyan nem megy olyan messzire, mint a Parlament szerette volna, az eredmény azonban így is pozitív elmozdulást jelent a korábbi helyzethez képest.

Az EU belügyminiszteri tanácsa múlt pénteken elviekben már elfogadta a korábbi intézményközi megállapodást a csomagról. Ez utóbbi parlamenti jóváhagyása után formális elfogadásra még az egész dossziét a Tanácsnak is újból szentesítenie kell.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
SCHENGENI ÖVEZET