A büntetőügyek gyorsítása érdekében - Létszámbővítést és az illetékességi, hatásköri szabályok módosítását kezdeményezte Handó

2013.06.14. Jogi Fórum / MTI

Jogszabály-változtatásokat, a többi között bírósági létszámbővítést és az illetékességi, hatásköri szabályok módosítását kezdeményezte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a soron kívüli, előzetes letartóztatásban lévők ügyében folyó büntetőperek gyorsítása érdekében - közölte a hivatal csütörtökön.

 A jogalkotási javaslatok előzménye, hogy tavasszal egy a Fővárosi Törvényszéken súlyos, élet elleni cselekmények vádjával folyó büntetőperben meg kellett szüntetni egyes vádlottak letartóztatását, miután letelt annak törvényben maximált négyéves időtartama.

Ezután az OBH elnöke az igazságügyi minisztertől és a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik tagjától is kérdéseket kapott azzal kapcsolatban, hogy mi vezethet a hasonló esetekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ezt megelőzni.

Handó Tünde május közepén célvizsgálatot rendelt el, és azt kérte a Fővárosi Törvényszék vezetésétől, hogy vizsgálják meg a soron kívüli ügyek gyakorlatát, illetve tárják fel, mi akadályozza a hasonló ügyek gyorsabb befejezését.

Egy büntetőügy a törvény kötelező rendelkezése folytán számos okból lehet soron kívüli, így a többi között akkor, ha vádlottja előzetes letartóztatásban van, vagy fiatalkorú, avagy maga az ügy tárgyi súlya miatt kiemelt.

Az OBH honlapján is olvasható csütörtöki tájékoztatás szerint a vizsgálat elején nyilvánvalóvá vált a törvényszékek leterheltsége, amelyben jelentős szerepet játszik a soron kívüli, illetve azon belül is a kiemelt ügyek nagy száma. Ezt a helyzetet a Fővárosi Törvényszéken nehezíti a bírói és tisztviselői létszámhiány. Évek óta gátolja az ügyek időbeni befejezését a Fővárosi Ítélőtáblára mint fellebbviteli bíróságra érkező ügyek mennyisége is.

Az OBH elnöke az ügyteher arányosítása és a központi régió aránytalan leterheltségének mérséklése érdekében az álláshelyek bővítését szorgalmazta a Fővárosi Törvényszéken és annak kerületi bíróságain, továbbá májusban jogszabály-módosításra tett javaslatot, annak érdekében, hogy változtassák meg a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területét, csökkentsék a törvényszékek hatáskörét és a kiemelt jelentőségű ügyek körét, szüntessék meg a külföldi ítélet érvényének elismerése tekintetében a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét, s egységesen szabályozzák a soron kívüli ügyek kezelését, sorrendjét.

Handó Tünde kezdeményezte továbbá a bírák munkaterhének csökkentését a titkári és bírósági ügyintézői jogkörök bővítésével, például egyes cégbírósági eljárások, valamint az egészségügyi törvény pszichiátriai betegek gyógykezelésére vonatkozó rendelkezései terén.

Az OBH elnöke a Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben az előzetes letartóztatás maximális tartamának letelte miatt elrendelt házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom szabályainak módosítására is javaslatot terjesztett elő, e szerint ezekben az esetekben nem lesz szükség a kényszerintézkedés alá vont ember hozzájárulására a mozgását ellenőrző nyomkövető eszköz használatához.

A közleményben azt írták: a kezdeményezéseket a kormány megtárgyalta, és szinte kivétel nélkül támogatta, így a törvénymódosítási javaslatok még a nyári ülésszünet előtt az Országgyűlés elé kerülhetnek, és a sürgető változások várhatóan szeptember 1-jétől életbe léphetnek, így "a célvizsgálathoz kapcsolódó első jelentős eredmény megvalósult".

A vizsgálati adatok elemzését az Országos Bírósági Hivatal tovább folytatja, kiemelt figyelmet fordítva a szakértői bizonyítással összefüggő problémák feltárására a további feladatok és intézkedési irányok meghatározása érdekében. Ebből a célból kezdeményezte, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség részvételével alakuljon egy közös munkacsoport is.

A tavaszi eset kapcsán, amikor az eljárás elhúzódása miatt ért véget súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek letartóztatása, korábban a Fővárosi Törvényszék azt közölte: amikor a vádirat benyújtásával megkezdődött a bírósági szakasz, a vádlottak már több mint 2 éve előzetes letartóztatásban voltak, a hemogenetikai (DNS) szakvélemény pedig több mint másfél évvel a megszabott határidő után készült el. Emiatt az eljáró bíró bírságot szabott ki a szakértői intézetre, amely egyébként költségvetési intézmény.

Ezzel kapcsolatban az OBH elnöke korábban úgy fogalmazott: a szakértők kirendelésével komoly gondok vannak, kevés az intézet és nagyon leterhelt, ezt maguk a szakértők is jelzik.

A korábbi tájékoztatás szerint a törvényszéki rendszerszintű vizsgálat kiterjedhet arra is, hogy az úgynevezett foglyos ügyekben mikor történik meg a vádemelés, a vádiratban hivatkozott bizonyítékok beszerzése megtörtént-e a nyomozás során, vagy ez a feladat bizonyos mértékig a bíróságra hárul, a bírák milyen intézkedéseket tesznek, milyen szankciókat alkalmaznak, hogy ne szenvedjen késedelmet az ügy.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL
HANDÓ TÜNDE