Egymásra torlódnak az igazságszolgáltatás megoldatlan problémái - Beszélgetés Darák Péter főbíróval

2013.06.25. Jogi Fórum / MTI

Mindig újabb rendbetételre váró terület kerül elő az igazságszolgáltatásban, amelyet túl sokáig hagytak magára, így egymásra torlódnak megoldatlan problémái - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke, aki szerint ennek a hatalmi ágnak a kelet- és közép-európai régióban sok esetben egészen másféle nehézségekkel kell szembenéznie, mint a sok évtizede működő nyugati demokráciákban.

A magyar igazságszolgáltatásban a legutóbb élesen felvetődő problémás terület - amely jól láthatóan anyagilag és szakmailag is évek óta elhanyagolt - a szakértői intézményhálózat. Ha túlterhelt szakértő miatt kell várakozniuk egy eljárás részvevőinek, az éppúgy a per elhúzódásához, adott esetben súlyos, erőszakos bűncselekményekkel vádolt emberek előzetes letartóztatásának - közfelháborodást kiváltó - megszüntetéséhez vezet, mintha bármely más körülmény miatt késlekedik az ügy lezárása - mondta a főbíró.

Az igazságszolgáltatás sokszereplős rendszer, amelyben a folyamat minden részvevőjének hozzávetőleg hasonló színvonalon kell tudnia teljesíteni, és egyetlen szűk keresztmetszet lelassíthatja az egész folyamatot. Ezért nem szabad az igazságszolgáltatás egyetlen elemét sem elhanyagolni - fűzte hozzá Darák Péter, megjegyezve azt is: többnyire nem csupán finanszírozási kérdésekről van szó.

Egy jól működő szakértői rendszer nélkülözhetetlen a jogállami igazságszolgáltatáshoz, és ennek nem csak finanszírozási feltételei vannak. Az eljárások szereplői nem egyszer azzal szembesülnek, hogy hiányzik egy-egy területen a jól kidolgozott szakértői módszertan, a működés átgondolt rendje.

Hasonló problémákat tárt fel az utóbbi időben az Országos Bírói Tanács a bírák részvételével működő fegyelmi bíróságok működésében, és érzékelhető az is, hogy az igazságszolgáltatás nyilvánosságával sem mindenki elégedett - jegyezte meg a Kúria elnöke.

Darák Péter szerint különböző szakmai szervezetek jelzései alapján egyértelmű, hogy megérett az idő a bírósági nyilvánosság szabályainak újragondolására.

Vajon helyes-e az a szabályozás, amely bizonyos helyzetekben drasztikus korlátozások árán védi a személyes adatokat vagy engedhető nagyobb nyilvánosság? - vetette fel a főbíró, aki szerint nemzetközi összehasonlításban, de a józan ész alapján is indokolatlannak tűnik például a jogi személyek elnevezésének anonimizálása csakúgy, mint a már jogszerűen ismertté vált más nevek újbóli védelme.

A magyar szabályozás által megkövetelt túlzott anonimizálás egyébként is értelemzavaróvá teheti az adott közlést, ugyanúgy, mint ahogy gyakran abszurddá válik például egy rendőrségi fotó, videó is, amelynek minden szereplője, hatósági személy és feltételezett elkövető egyaránt ki van takarva - vélekedett a főbíró.

Arra a felvetésre, hogy mindezek ellenére a Kúria tavaly őszi jogegységi döntése megerősítette, az intézkedő rendőrökről készült felvételek csak beleegyezésükkel hozhatók nyilvánosságra, a főbíró kiemelte: a jelenlegi szabályozás alapján csak ez lehet a gyakorlat. A probléma többféle fontos alapjogot is érint, ezért a helyzeten törvénymódosítással lehet változtatni.

A napokban született egy alkotmánybírósági döntés, amely egyebek mellett az igazságszolgáltatási vezetők döntéseivel - például pályázatok eredménytelenné nyilvánításával - kapcsolatos indoklási kötelezettséggel is foglalkozott. Erről Darák Péter azt mondta: természetes jogállami követelmény a döntések feltételrendszerének teljes nyilvánossága, és ennek a Kúria eddig is megfelelt. Az elmúlt időszakban a legfelsőbb bírói fórumon egy pályázatot nyilvánítottak eredménytelennek - a nyugdíjazások nyomán 20 helyet pályáztattak, majd ezt 13-ra kellett módosítani -, de ennek nyilvánosan indokát is adták, néhány hónap alatt ugyanis kétszer változtak a bírák nyugdíjszabályai.

A Velencei Bizottság kritikái nyomán a kormány által indítványozott alkotmányossági vizsgálat eredményéről szólva a főbíró kiemelte: a Kúria számára nagy jelentőségű, hogy az Alkotmánybíróság az alsóbb fokú bíróságokra kötelező jogegységi döntésben nem talált kivetnivalót. Kérdésre válaszolva hozzátette: bár a Velencei Bizottság szerint sérti a bírói függetlenséget ez a jogintézmény, Európában nem ismeretlen, főként keletebbre, a volt kommunista országokban. Igaz, Nyugat-Európára nem jellemző, ott ugyanis "a hosszabb történeti fejlődés már a hazai jogegységi határozat kötelező érvényéhez hasonló tekintéllyel ruházta fel a legfelsőbb bírói fórumok döntéseit", és ezért nincs szükség formális eszközökre ahhoz, hogy a jogegység felett őrködő legfelsőbb bíróságok határozatai az egész bírósági rendszerben érvényesüljenek.

A Kúria elnöke felvette a kapcsolatot a posztkommunista régió főbíráival, és ez alapján úgy látja, hogy Közép- és Kelet-Európában az igazságszolgáltatás problémái egészen más jellegűek mint Nyugat-Európában. A közjogi helyzete sokkal kevésbé beágyazott, körülhatárolt, a legfelsőbb bírói fórumok illeszkedése az alkotmányos rendszerhez még nem annyira kiérlelt, mint a nagy múltú demokráciákban, és sok múlik azon is, hogy a harmadik hatalmi ágnak milyen képet sikerül kialakítania magáról a társadalomban.

Még olyan kelet-európai ország is van, ahol a Legfelsőbb Bíróság elnökétől elvették a fizetése kétharmadát, a többit kollégái dobják össze szolidaritásból - említette meg. A jogállami mechanizmusok megszilárdulásához ugyanakkor a szerencsésebb történelmi fejlődésű nyugat-európai államokban is hosszú, rögös út vezetett - fűzte hozzá Darák Péter.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÚRIA
DARÁK PÉTER