Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Kapcsolati erőszak

2013.06.26. Jogi Fórum / Fábián Erika

Júliustól akár öt év szabadságvesztés büntetést is kaphat, aki hozzátartozójára kezet emel. A civil szervezetek üdvözlik az új büntetőjogi tényállást, ám szerintük a fizikai erőszak mellett a lelki terrort, és a gazdasági függésben tartást is a tényállás szabályozása alá kellene vonni.

Aki sosem szenvedett bántalmazást otthonában, az megbotránkozással nézi a gyermekével erőszakoskodó szülőt, vagy az alkoholos állapotú férfit, aki hangos kiabálás közepette reflex-szerűen „lekever egyet” az agresszió célpontjául szolgáló nőnek. Aki viszont családjában rendszeresen volt áldozata az erőszaknak, az pontosan tudja, milyen érzés minden nap félelemben élni, rettegve hazatérni, mások előtt szégyenkezni, végignézni a szeretett személy terrorizálását vagy a fájdalmas ütések nyomát takargatni. Az ilyen esetek nagy része nem a nyilvánosság előtt zajlik, legtöbbször titokban marad, s az erőszak áldozatainak számára is csak következtetni lehet. A statisztikák ijesztő képe szerint ma Magyarországon minden ötödik nőt ver, s évente mintegy 70 nőt megöl a partnere, valamint, évente 30 gyerek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás miatt. Elszomorító adat továbbá, hogy az emberölések 39 százaléka családon belül történik, és a családon belüli erőszakos cselekmények 95 százalékában nők az áldozatok, sértettek. A családon belüli erőszak minden kultúrában, vallási és társadalmi osztályban jelen van, és a történelem során mindig szigorúan magánügynek tartották. A családon belüli erőszak, mint kriminológiai fogalom, az 1960-as évek felfedezése. A nők elleni erőszak ellen az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa feminista-polgárjogi mozgalmai léptek fel elsőként, míg a „megvert gyermek” eseteinek súlyosságára egy amerikai orvos-csoport hívta fel először a figyelmet 1962-ben a Journal of the American Medical Association orvosi szaklapban, amikor a baleseti ambulanciák leleteit vizsgálva megdöbbentően sok gyermekbántalmazási esettel találkoztak. Magyarországon a családon belüli erőszak elleni fellépés fiatal múltra tekint vissza. A hatályos magyar jogban mindeddig nem volt külön törvényi szabályozás az ilyen cselekményekre, a büntető anyagi jogi szabályozás a családon belüli erőszak körébe vonható egyes jogellenes cselekményeket szankcionálta.

A távoltartás, mint kényszerintézkedés bevezetése a büntetőeljárásban jelentett némi előrelépést abban, hogy a családon belül erőszak problémája külön figyelmet érdemeljen, azonban önálló bűncselekményi kategória még ekkor sem jött létre. Sajnos a hazai közfelfogásban is hajlamos még mindig az áldozatot okolni a családon belüli bántalmazásért, s a szenvedő félnek felróni, amiért nem tesz feljelentést a bántalmazó ellen és nem költözik el tőle. A családon belüli erőszak körébe vonható jogsértések önálló bűncselekménnyé minősítése azt az üzenetet közvetíti a társadalom számára, hogy kiemelt problémakörként kezeli és elítéli a hozzátartozó ellen elkövetett bántalmazást, visszaélést, kizsákmányolást.

A civil szervezetek régóta próbálják rábírni a hazai jogalkotást arra, hogy önálló büntetőjogi szankciót alkosson a családon belüli erőszakra. Halász Pálma (az Élet-Érték Alapítvány elnöke) 2012-ben indított népi kezdeményezést, melynek során csaknem százezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy az Országgyűlést jogalkotásra késztesse és megszülessen az önálló büntetőjogi tényállás. Az elnök szeritnt, ha nincs törvény, nincs bűncselekmény, ha nincs bűncselekmény, nincs büntethetőség. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere szeptember végén közölte, hogy a jogalkotás folyamatban van, és hamarosan létrejöhet a törvényi szabályozás. A tervezet ellen idő közben több kifogás is megfogalmazódott, legnagyobb hibának tartották, hogy a tervezet csak az egy lakásban élő hozzátartozók közötti erőszakos cselekményeket rendelte szankcionálni, illetve, hogy több elkövetési magatartás kimaradt a szabályozási körből.

A júliusban hatályba lépő új büntető törvénykönyv kapcsolati erőszak elnevezéssel fogja tartalmazni a családon belüli erőszak tényállását, magába foglalva néhány, jellemzően családon belül elkövetett bűncselekményi formát. A jogalkotó szándékosan nem a családon belüli erőszak kifejezést adja a tényállásnak, mivel nem kíván negatív cselekményeket kapcsolni a család fogalmához. A sértetti kör tágabb a hozzátartozói kategóriánál, kiegészül a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével. Az elkövető és az áldozat együttélése továbbra is feltétele a bűncselekmény létrejöttének, azonban nem szükséges, hogy az elkövetéskor egy háztartásban éljenek, hanem elegendő az is, ha korábban együtt éltek. Lényeges, hogy a bántalmazás rendszeres legyen, és hogy azonos sértett sérelmére történjen. A tényállás alapját képező bűncselekmények közül néhány (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) ugyan alapesetben magánindítványra büntetendő, a kapcsolati erőszak esetében azonban magánindítvány nélkül is elindulhat az eljárás. Amikor a tényállásban szereplő, különböző bűncselekményeket ugyanazon sértett ellen követik el, akkor is a kapcsolati erőszak bűncselekménye fog megvalósulni. A tényállás létrejöttéhez a fenti feltételeken túl az egyes konkrét bűncselekmények elkövetése szükséges, így a testi sértés, becsületsértés, személyi szabadság megsértése és kényszerítés esetén fog bíróság elé kerülni az elkövető kapcsolati erőszak miatt. A tervezet indoklása kitér továbbá arra, hogy a szexuális bűncselekmények azért nem kerültek bevonásra az új tényállás elkövetési magatartásai közé, mert a hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést és szexuális erőszakot a törvény máshol már szabályozza, és súlyosabb büntetést társít hozzá.

A családon belüli erőszak önálló bűncselekményének létrehozását a civil szervezetek is üdvözölték, azonban Halász Pálma szerint a fizikai erőszak mellett a lelki terrort, és a gazdasági függésben tartást is a tényállás szabályozása alá kellene vonni. A házastársi közös vagyon ugyanis a hozzátartozói bántalmazással összefüggésben nem kerül jogi védelem alá, a bántalmazó fél akár az egész vagyont elihatja, eljátszhatja, veszélyeztetve ezzel a család megélhetését és megakadályozva ezzel az áldozat kilépését a kapcsolatból. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a Patent Egyesület szintén bírálta a törvényi tervezet szabályozási körét, szerintük a tervezet úgy határozza meg az erőszak fogalmát, hogy a leggyakrabban elkövetett zaklatás, kiskorú veszélyeztetése nem került bele, de olyan ritkábban elkövetett erőszakformák, mint a kényszerítés, igen. A jogszabály indoklása azonban azzal érvel, hogy ha a kiskorú veszélyeztetését a kapcsolati erőszak szerinti testi sértéssel együtt követik el, akkor a kapcsolati erőszak tényállása és a kiskorú veszélyeztetése halmazatban fog állni, tehát a jogszabály nem kívánja ezáltal a kiskorúakat kizárni a védett személyek köréből.

A családon belüli erőszak kérdését felölelő nemzetközi hátteret tekintve fontos kiemelni az ENSZ CEDAW Egyezményét, melynek Magyarország 1982 óta részese, s mely szerint minden szükséges intézkedést meg kell tennie a nők elleni diszkrimináció felszámolására. Az ENSZ CEDAW Bizottsága időről időre felülvizsgálja az egyezmény végrehajtását, s ennek kapcsán utóbb Magyarország nem kapott dicsérő szavakat. A Bizottság sürgeti a magyar államot, hogy erősítse a nemek közötti egyenlőségre törekvő politikáját, szorosabb kapcsolatokat alakítson ki civil nőszervezetekkel, fogadjon el a partnerbántalmazásra vonatkozó jogszabályt (ez utóbbi megfelelősége érdekében lép hatályba az új tényállás), mozdítsa elő a nők foglalkoztatását, számolja fel a foglalkoztatási szegregációt, szüntesse meg a nemek közötti bérrést és változtasson a család fogalmának túl szűk értelmezésén.

Másik fontos nemzetközi összefogásra ösztönző egyezmény az Európa Tanács „A nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezménye”. Az Egyezmény egy átfogó, jogilag kötelező érvényű dokumentum, mely a megelőzésre, áldozatvédelemre és a támadók felelősségre vonására helyezi a hangsúlyt. Az egyezményt az Amnesty International elsők között üdvözölte, s a nők elleni erőszak leküzdésére vonatkozó mérföldkőnek tartja.

Az Egyezmény 10 állam ratifikációja után lép életbe, és az Egyezmény az Európa Tanács összes tagállama előtt nyitva áll. Eddig 17 állam írta alá az egyezmény (többek között Törökország és Ukrajna is), Magyarország azonban még a mai napig sem.

A családon belüli erőszak visszaszorítása közismerten összetett, hosszadalmas folyamat, amely az áldozat jogtudatosságának erősítésétől a nemzetközi összefogásig terjed, s felölel minden összefogást, fórumot, kezdeményezést és jogalkotási lépcsőt, amely a családi kapcsolatok intim szférájában zajló erőszakos lelki, fizikai bántalmazások felszámolását tűzi zászlajára.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK