A katonai szférát érintően több változás lép életbe júliusban: a vezérkari főnök kinevezése meghatározott időre, 5 évre szól, amely egy alkalommal újabb 5 évvel meghosszabbítható. Erősödik az úgynevezett szolgálati érdekből történő döntéshozatal, meghosszabbodik az egyes rendfokozatokban eltöltendő idő, míg a rászorulók lakhatási támogatása, illetve az indokolatlan lakásjuttatások elkerülése érdekében több jogszabályi garancia lesz a jövőben.
A honvédek jogállásáról szóló törvényt (hjt.) 2012. december 11-én fogadta el az Országgyűlés, a rendelkezések nagyobb része július elsején lép hatályba.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) közölte: a hjt. megalkotásának elsődleges célja, hogy harmonizáltan újraszabályozza a többletkötelezettségeket és többletjogosultságokat tartalmazó szolgálati viszonyt, mint sajátos közszolgálati viszonyt. A szabályozás a “közpénzek takarékos felhasználására, a bürokrácia csökkentésére, a személyügyi folyamatok egyszerűsítésére, a jogállás indokolt sajátosságainak megtartása mellett a közszolgálati életpályák összehangolására és a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalására irányult”.
A hjt. rendelkezései szerint a vezérkari főnöki kinevezés a jövőben – a jelenlegi határozatlan időtartam helyett – 5 évre szól, amely egy alkalommal újabb 5 évvel meghosszabbítható. Az előmenetel során az egyes rendfokozatokban eltöltendő időt – a humánstratégiával összhangban – megemelik. Ezek mellett a katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása esetén a hjt. nem ad lehetőséget arra, hogy a szolgálati jogviszonyt egyéb jogcímen, kedvezőbb feltételekkel szüntessék meg. Rögzíti továbbá, hogy a munkáltatói döntések továbbra is történhetnek az állomány tagjának kérelmére vagy beleegyezésével, de alapvetően a szolgálati érdekből történő munkáltatói döntéshozatal vált elsődleges szabállyá.
A hjt. mellett az idén június 10-én elfogadott – a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló – törvény nyomán is több változás lép életbe júliustól. A HM közlése szerint mindez a nyilvántartások egységes szemléletű szabályozását – a honvédelmi célú adatkezelés komplex, egy helyen történő meghatározását – oldotta meg, amelynek megalkotása az elektronikus adatkezelés minél teljesebbé tétele érdekében vált szükségessé.
Az új jogállási törvényhez kapcsolódóan is több rendeletet módosított a tárca, ezek között például a HM által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló rendeletet. A HM megfogalmazása szerint az új szabályozás “a honvédségi lakhatási támogatási rendszert kívánja racionalizálni úgy, hogy – a vagyongazdálkodási érdekek érvényesítése mellett, nagymértékű és racionális keretek között – segítséget tudjon nyújtani a támogatásra szoruló családoknak”. A HM-rendelkezésű lakások hasznosítását illetően új szabályokat határoztak meg, továbbá a kormány “lakossági eladósodottság csökkentésére irányuló” törekvéseivel összhangban – munkáltatói kölcsön-végtörlesztési rendelkezéseket vezetnek be, de az új szabályozás fokozott garanciákat is nyújt az indokolatlan lakásjuttatások elkerülésére – írta a HM.
A kegyeleti gondoskodásról és az ahhoz kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló szabályozás módosítása nyomán bővül az elhunyt honvéd tiszt-jelöltek és altiszt-jelöltek kegyeleti minősítésének lehetősége, a “Magyar Honvédség halottjává” történő nyilvánítás esetében a jelenlegi, általános meghatározást pontosították. Új szabályként pedig rendelkeztek arról, hogy a Hősök parcellájában a “Hősi halottá” nyilvánítottak emlékének méltó megőrzése érdekében központi emlékművet állítanak a jövőben.
