Az illegális autójavítók ellenében - Megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a GÉMOSZ

2013.07. 3. Jogi Fórum / MTI

Az állam olyan vállalkozási és jogszabályi környezetet alakít ki, amely korlátot állít az illegális autójavítóknak - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségével (GÉMOSZ) aláírt megállapodás alkalmával, kedden Budapesten.

Az utóbbi években a márkakereskedők 60 százaléka, a legális autójavítóknak pedig több mint fele szűnt meg - közölte Gablini Gábor, a szövetség elnöke. Hozzátette: ha a megállapodás alapján a legális szféra bővül, a GÉMOSZ tagjai négy év alatt négyezer új munkavállalót alkalmaznak, mindazonáltal a válságban 20 ezer munkahely szűnt meg.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy az állam ellenőrzéssel és bírságolással tereli a legális szféra felé az illegális autójavítókat. Felkutatásukban számít az önkormányzatokra, és bevonja a társhatóságokat, az adóhatóságot és a fogyasztóvédelmet is.

Az autójavító ágazat éves teljesítménye 1000 milliárd forint, ennek 70 százalékát adja az illegális szféra. Az itt tevékenykedők az adók és járulékok nem fizetése miatt olcsóbbak a legális javítóknál, bár a próbavásárlások során kiderült, hogy összességében mégsem kerül kevesebbe az ott végeztetett munka - érzékeltette a helyzetet Gablini Gábor.

Az illegális szféra emellett közbiztonsági problémát is felvet, mivel gyakran lopott autók alkatrészeiből végzik a javítást. Emellett nincs minősítésük a felhasznált olajoknak és alkatrészeknek sem. A használt olaj továbbítása, és a javított motorok emissziója pedig környezetvédelmi problémát is felvet - fejtette ki az elnök.

Európában az átlagos javítói óradíj 35-40 euró (10 500-12 000 forint); Magyarországon 5 ezer forint a legális óradíj, tehát az európai átlaghoz képest olcsó, csak az illegálishoz képest tűnik drágának.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt emelte ki, hogy a 2014-2020 közti uniós költségvetési ciklusban Magyarország a támogatások döntő részét gazdaságfejlesztésre fordítja, de ebből csak a legális vállalkozók részesedhetnek. Ez is a tisztulás irányába hathat.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS