George Bush amerikai elnök csütörtökön nyilatkozatban jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó, 1972-ben Moszkvával megkötött ABM-szerződést. A döntésről már értesítették is az orosz vezetést.
Az amerikai elnök nyilatkozatában kifejezte azon meggyőződését, hogy ezzel, a kölcsönös elrettentés szakaszának lezárásával, a kölcsönös együttműködés új szakasza kezdődhet az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában. Az elnöki nyilatkozat értelmében az Egyesült Államok hat hónap múlva szabadul a felmondott szerződésből folyó kötelezettségei alól. E kötelezettségek lényege az átfogó rakétavédelmi rendszer megteremtésétől való tartózkodás, tehát a kötelezettségtől való megszabadulás jogszerűvé fogja tenni mindazokat a cselekményeket, amelyeket az Egyesült Államok meg kíván tenni a tervezett rakétavédelmi rakétarendszer kialakítása érdekében. E rendszer különleges radarokból és (amennyire ismeretes: Alaszkában telepítendő) elfogó rakétákból állna. E rakéták képesek lennének még út közben megsemmisíteni az Egyesült Államok ellen esetleg indított interkontinentális támadó rakétákat. Washington hosszas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy rávegye Moszkvát az ABM-szerződéstől való, kölcsönös egyetértésen alapuló megszabadulásra, mondván: a rakétavédelmi tervek nem Oroszország ellen irányulnak, hanem a “sötét szándékú országok” (Észak-Korea, Irak és esetleg mások) által támasztott rakéta-, illetve nukleáris veszély elhárítását célozzák.
Az oroszok azonban ragaszkodtak a hidegháborús időkben hasznosnak bizonyult (hiszen a támadásindítástól való kölcsönös elrettentés révén viszonylagos biztonságot nyújtó) ABM-tilalmak fenntartásához. Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte ugyan, hogy az új, hidegháború utáni korszakban újszerű módon jelentkeznek a fenyegetések, de kitartott azon tétel mellett, hogy az ABM továbbra is “a stratégiai stabilitás sarokköve”. Amerikai kormányzati illetékesek ennek ellenére nem számítanak arra, hogy a szerződés Washington részéről történt felmondása olyan orosz válaszlépésekhez vezetne, amelyek újabb fegyverkezési hajszát válthatnak ki. Ellenkezőleg: úgy remélik, hogy az oroszok, bár presztízs okokból nyilvánosan nem mondhattak igent az ABM-szerződés megszüntetésére, valójában megkönnyebbülnek, mert újszerű partneri kapcsolatok kialakítását kezdhetik meg a Nyugattal.
