Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ombudsman, mert álláspontja szerint hiányoznak a közösségi együttélési szabályok törvényi garanciái, amelyek kijelölnék az önkormányzatok bírságolási jogkörének kereteit. Szabó Máté emellett kezdeményezte a Kúriánál a belvárosi önkormányzat e tárgykörben született rendeletének törvényességi felülvizsgálatát.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében felidézte: az Ab tavaly novemberben – az ombudsman indítványa nyomán – megsemmisítette az önkormányzati törvény közösségellenes magatartások szankcionálására adott felhatalmazását. Az indoklás szerint a helyhatóságok korlátlan rendszabályalkotása sértette a jogállamiság elvét.

Idén január 1-jén azonban hatályba lépett a közösségi együttélési szabályok megalkotására adott felhatalmazás, amelyet ugyancsak alkotmányosan aggályosnak tart Szabó Máté, és mivel a szaktárca a kérése ellenére sem tette meg a szükséges módosításokat, a biztos az Ab-hoz fordult a törvényi felhatalmazás felülvizsgálata érdekében – közölték.

Az alapvető jogok biztosa szerint a törvény adta felhatalmazás rendkívül széles, parttalan, így a jelenleg kizárólag az önkormányzatok belátására bízott rendeletalkotási jogkör alapján az egyes településeken önkényesen, vélt közérdeksérelemre hivatkozva is bírságolhatnak, erőteljesen beavatkozva a területükön élő, tartózkodó emberek életébe.

Utalt arra is: a bírságolás arra sarkalhatja az önkormányzatokat, hogy minél szélesebb körben írjanak elő rendszabályokat és jelentős összegű bírságokat határozzanak meg.

Szabó Máté emellett – precedensjelleggel – kezdeményezte a Kúriánál egy e tárgykörben született belvárosi önkormányzati rendelet törvénysértő részeinek megsemmisítését. Hangsúlyozta, bár minden közösség meghatározhat olyan szabályokat, amelyek a békés együttélés alapjául szolgálhatnak, az önkormányzat azonban ezeket a szabályokat kiterjesztően értelmezve állapított meg tilalmakat, ráadásul olyan területen is, amelyet a szabálysértési törvény is szankcionál.