Elítéltek költségtérítése, reintegrációs őrizet, önellátó börtönök - Társadalmi egyeztetés alatt az új büntetés-végrehajtási kódex

2013.09. 9. Jogi Fórum / MTI

Költségtérítést fizethetnek a jövőben az elítéltek - mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője azzal kapcsolatban, hogy pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új büntetés-végrehajtási (bv) kódexet.

A tervek szerint jövőre életbelépő jogszabály új eleme a fogvatartottak költségtérítése. A jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de meg kell fizetni egyebek mellett a szintén új elemként megjelenő reintegrációs őrizet megszüntetésének bűnügyi költségeit is. Megszűnik az ingyenes konditerem használat, a jövőben fizetni kell bizonyos többletszolgáltatásokért is, mint például a merülőforraló, hűtő, televízió, telefonálás költségeit is az elítélt állja. A törvénytervezet rögzíti azt is, hogy a fogvatartottak által végzett termelőmunka szervezésénél törekedni kell arra is, hogy a börtönök önellátók és részben önfenntartók legyenek.

Garamvölgyi László hangsúlyozta: a társadalmi változások, az arra választ adó büntetőpolitika, az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai aktuálissá teszik a 34 éves szabályozás helyett, egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern büntetés-végrehajtási kódex megalkotását. Hozzátette: a régi alapelvek, a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció mellett új elemként jelenik meg a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus az egyéniesítés a szabadságvesztés végrehajtásában. Kiemelkedő cél a társadalomba visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb foglalkoztatása, oktatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításának elősegítése, természetesen a fogva tartás biztonságának és rendjének fenntartása mellett - mutatott rá. Garamvölgyi László szerint a törvénytervezet teljes mértékben összhangban van a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács prevenciós stratégiájával, a társadalmi bűnmegelőzés alapvető céljaival.

A szabályozással összefüggésben újdonságnak nevezte, hogy az elektronikus távfelügyeleti eszköz is helyet kap a szabadságvesztés végrehajtása során. Az őrzött területeken kívüli munkáltatás esetén az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása a költségek mellett, a biztonsági kockázatot, valamint a személyi állomány leterheltségét is csökkenti - mondta.

A törvénytervezet erősen disztingvál, a társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak - első bűntényesek, vagy gondatlan, például közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek - külső kapcsolattartási szabályait is új alapokra helyezné és megváltoztatná az intézeten belüli mozgásukról rendelkező előírásokat is. Ugyancsak a kisebb súlyú, vétség miatt elítélteket kérelmükre a társadalmi kötődés programba helyeznék, aminek lényege, hogy a programban előkészítik a szabadulás utáni befogadó környezetet, segítik a korábbi munkahelyre történő visszahelyezését, továbbá elősegítenék a lakhatását. Ha a korábbi munkahelyre visszahelyezés nem lehetséges, akkor új munkahelyet derítenek fel a számára, vagy a közfoglalkoztatás keretében térhetne vissza a munka világába.

Azok az elítéltek, akiket első alkalommal ítélnek szabadságvesztésre és fogházban vagy börtönben töltik 5 évnél nem hosszabb büntetésüket, ha vállalják, a szabadulást megelőző fél évvel reintegrációs őrizetbe helyezhetők. Garamvölgyi szerint ez a szabadság teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást az elítélt csak a határozatban megjelölt célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, meghatározott időben és útvonalon hagyhatja el. Ha a szabályokat megszegi, visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet szerint az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjét - kérelmére - értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátásáról.

A tervezet külön fejezetben szabályozza az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételét, illetve nyilatkozatának közzétételét. Ez akkor korlátozható ha az elítélt véleményét sajtótermékben vagy irodalmi műben kívánja nyilvánosságra hozni. Annak tartalma nem sértheti a sértett jogait vagy jogos érdekeit, nem népszerűsítheti a bűnözői életmódot, a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát vagy a nemzetbiztonságot.

Társadalmi egyeztetés az új bv kódexről

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új büntetés-végrehajtási (bv) kódexet, szeptember 27-ig lehet észrevételeket tenni, az új törvény várhatóan 2014 végén léphet életbe - tudatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken.

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, még 1979-ben elfogadott törvényerejű rendeletet felváltani hivatott új törvény célja az elítéltek társadalomba való visszailleszkedésének segítése, hatékonyabb oktatása, foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása, a nyáron életbe lépett új büntető törvénykönyvhöz illeszkedés biztosítása és a megfelelés a nemzetközi kötelezettségeknek.

Újdonság, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának hagyományos alapelvei, a törvényesség, a fokozatosság és a normalizáció mellé új, a jelenlegi társadalmi helyzetre reagáló alapelvek is bekerültek, így például a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus, az egyéni aktivitás és egyéniesítés.

A tervezett új bv törvény bevezeti az elítéltek besorolásánál a fokozatos végrehajtást segítő, egyéniesítést lehetővé tevő rendszert. Ennek lényege, hogy a befogadáskor felmérik az elítélt személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját és biztonsági kockázati szintjét, majd a folyamatos vizsgálatokkal elősegítik a visszailleszkedést a társadalomba. Ennek a feladatnak az ellátására létrehoznak egy új intézményt, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetet.

A törvénytervezet részletesen szabályozza az elítéltek szabadulásra felkészítését és a társadalomba visszailleszkedését elősegítő kábítószer-prevenciós, illetve szenvedélybetegségeket kezelő programokat, szakképzést. Létrejön továbbá az úgynevezett reintegrációs őrizet, amely a tervek szerint akkor alkalmazható, ha az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú fogház- vagy börtönbüntetését tölti, vállalja, hogy szabadulása előtt legfeljebb hat hónappal a bv bíró engedélye alapján egy kijelölt lakásba távozik, amelyet csak meghatározott esetekben és célból hagyhat el. Tevékenységét a hatóságok elektronikus távfelügyeleti eszközökkel folyamatosan nyomon követik, és bizonyos szabályok megszegése esetén a bv bíró visszahelyezheti a bv intézetbe az elítéltet.

A törvénytervezet újraszabályozza a fogvatartottak kapcsolattartását és a fogva tartás során felmerült költségek megtérítésének kötelezettségét.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
JOGALKOTÁS