Szomszédjogokról, gondnokoltakról, egyes jogi személyekről - Négy törvényjavaslat az új Polgári Törvénykönyvhöz az Országgyűlés előtt

2013.09. 9. Jogi Fórum / MTI

Benyújtott az új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó négy törvényjavaslatot az Országgyűléshez a közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken - tudatta a tárca sajtóosztálya közleményben.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, valamint az egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó törvényjavaslatok rendezik az üzleti világ szereplői és a magánszemélyek számára fontos részletszabályokat az új polgári jogi kódex jövő márciusi hatálybalépésével kapcsolatban. Az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló javaslat célja pedig olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit egyes helyzetekben mikortól kell alkalmazni.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslat rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek közvetlenül az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyaira vonatkoznak, és eligazítást nyújtanak a csak konkrét szabállyal rendezhető élethelyzetekben.

Így egyebek között továbbra is megmarad az a szabály, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály számára, illetve a felek megállapodása esetén.

A törvényjavaslat alapvetően nem változtatja meg az egyes szomszédjogok - például a szomszédba áthulló terményre, vagy a kerítéshasználatra vonatkozó - jelenlegi szabályait.

A törvényjavaslat rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.

A másik, gondnokoltakkal, illetve az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásával kapcsolatos törvényjavaslat nyomán összehangoltabbá válnak az erre vonatkozó szabályok.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) gondnokolti nyilvántartásából a hatóságok közvetlenül jogosultak az adatok megismerésére és kezelésére.

A nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell majd jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

A harmadik, egyes jogi személyek átalakulásával, egyesülésével és szétválásával kapcsolatos törvényjavaslat tartalmazza az idevonatkozó részletszabályokat, ugyanis az új Ptk. ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban csak a legfontosabb, garanciális szabályokat emelte át. A részletszabályok rögzítik például, hogy az átalakulás szabályai képezik a "modell-eljárást", és ehhez képest határozza meg a törvényjavaslat az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó szabályokat, majd az egyes jogi személy típusokra, formákra irányadó különös szabályokat. Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jogi szabályokhoz képest. A javaslat csak a gazdasági társaságok és szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza, az alapítványokra, egyesületekre vonatkozó szabályok a civil szervezetekről szóló jogszabályokba kerülnek majd bele.

A negyedik, pénteken az igazságügy-miniszter által a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat az új Ptk. életbelépéséhez kapcsolódó átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza és iránymutatást ad az új Ptk. alkalmazhatóságára. Általános szabály, hogy az új Ptk. rendelkezéseit az életbe lépése után keletkezett tényekre, jogviszonyokra, jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A javaslat ezzel kapcsolatban határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó általános és különös átmeneti szabályokat.

Így például a bíróságok az új Ptk. jövő március 15-ei hatálybalépését követően - a jelenlegi Ptk.-tól eltérően - már nem korlátozhatják általános jelleggel a cselekvőképességet, csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan és meghatározott időközönként kötelező lesz a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata. A törvényjavaslat meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a bíróságoknak az új szabályok szerint felül kell vizsgálniuk minden egyes gondnokság alá helyezést, előtérbe helyezve az eddig felülvizsgálaton még át nem esett cselekvőképtelen személyeket.

Méltányosan hosszú átmeneti időszakot biztosít a javaslat a jogi személyek létesítő okiratának, szervezeti, működési feltételeinek felülvizsgálatára. A létesítő okirat szükséges módosítását elegendő lesz akkor elvégezni, mikor egyébként is tervezték módosítani, és ha csak a Ptk.-ra tekintettel módosítják, ingyenes az eljárás. Ugyancsak méltányos átmeneti időt - két évet - biztosít a törvényjavaslat a kft.-k törzstőke emelésére.

Az új Ptk.-hoz kapcsolódó, a támogatott döntéshozatal szabályait tartalmazó törvényjavaslatot nyújtott be pénteken az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés honlapja szerint. Támogatott döntéshozatalra az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy esetében kerülhet sor.

Kapcsolódó cikk:

Jog a szomszédban

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
ÚJ PTK