Összevont pénzügyi felügyelet október 1-től - Megszűnik a PSZÁF

2013.09.17. Jogi Fórum / MTI

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.

A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A kormánypártiak igennel szavaztak, az MSZP és a Jobbik képviselői nemmel voksoltak, az LMP jelen lévő politikusai pedig tartózkodtak. Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament szintén hétfőn szavazott meg.

A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.

A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, és nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.

A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.

A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat.

Varga Mihály zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával a képviselők arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.

A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a PBT-elnök megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg.

A módosítás alapján az MNB-hez átkerülő PSZÁF-alkalmazottaknak egész évre jár a pénzügyi felügyeletnél meghatározott béren kívüli juttatás, ha viszont a jegybank ennél többet ad alkalmazottainak, megkapják a különbözetet. Egy másik szabály szerint ki kell fizetni a PSZÁF alkalmazottainak szeptember 30-áig időarányosan járó, ki nem vett szabadságot.

Október 1-jétől fél évig lehet felmondani azoknak a PSZÁF-alkalmazottaknak, akiknek a munkájára nincs szükség az összevonás után.

A döntés előtt a parlament módosította az alkotmányt, és az MNB-t bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a PSZÁF összevonására.

A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Ám ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással - uniós kritikák hatására - törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül. Idén nyáron azonban - miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén - a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára.

Varga Mihály indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta Varga Mihály.

A tárcavezető a javaslat hétfői záróvitájában gazdaságpolitikai bűnnek nevezte, hogy nem történt meg korábban az összevonás, holott az a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében szükséges lett volna.

A képviselők a Jobbik által kért név szerinti szavazáson elutasították azt a módosító javaslatot, amelyben a jobbikos Nyikos László azt kezdeményezte, hogy az MNB az Európai Központi Banktól se fogadhasson el utasításokat.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
PÉNZÜGYI SZEKTOR
PSZÁF