Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Közölte azt is, hogy hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet.

A kormányfő szerint a készülő közmű-szolgáltatási törvény – amelyen öt éve dolgoznak – a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani nemzetközi szinten, holott vannak nyugat-európai példák. Ezek között említette a dán távfűtés működését, amelyben a magáncégeknek vissza kell fordítaniuk a hasznot a rendszerbe. A miniszterelnök úgy látja, külön kell választani a működést és a fejlesztést fedező bevételt, valamint a profitot, meggyőződése szerint ugyanis Magyarországon jelentős haszonnal működnek a szolgáltatók.

“Az engem nem hat meg, hogy ők azt állítják, a lakossági üzletágon nincsen profitjuk, miközben a magyar energiapiacon jelentős profitot tesznek zsebre. Akkor méltóztassanak alkalmazkodni a saját működésükben úgy, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia” – fogalmazott, feltéve a kérdést – a magas magyar rezsiárakra utalva -, hogy “miért csak a magyarok járnak megint pórul?”

A közmű-szolgáltatási jogszabályról szólva megjegyezte, “az európai jogon kifent jogászi logikája szerint” nem egészséges, ha árszabályozási kérdéseket kétharmados törvény szabályoz, de a Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek.

Orbán Viktor a rádióinterjúban közölte azt is, hogy a kormány folyamatosan tárgyal hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről. Konkrét vállalatneveket nem említett, de úgy fogalmazott: “a vízműveknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is”.

A kormányfő szavai szerint ha megmarad a társadalmi támogatottság, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon. Felidézte egyúttal, hogy már korábban visszavásárolták a pécsi és a budapesti vízművet, és tárgyalnak Főgáz-ügyben is.

Felvetette továbbá azt is, hogy az energetikai hivatal alá kellene szervezni a villamosenergia- és a gázelosztás alapvető adatait – amelyekkel ma a magáncégek rendelkeznek -, hogy az államnak naprakész információi legyenek. Mint fogalmazott, “most szerszámozzuk fel a rezsihivatalt”. Ismét megerősítette a fogyasztóvédelem megerősítésének szükségességét is.

A közműcégeknek a nonprofittá alakítással kapcsolatos várható reakcióját firtató felvetésre Orbán Viktor úgy válaszolt: “ilyenkor kell megfelelő nagyságú bicepsszel rendelkeznie az állami rezsihivatal vezetőjének”. Az általa használt rezsiharc kifejezés alátámasztására megjegyezte, hogy ő is folytatott “barátságosnak tűnő, de brutális” tárgyalásokat nagy nemzetközi cégek “morózus hangulatban, felfegyverkezve” megjelenő vezetőivel.

Elmondta továbbá, hogy az idén télen is biztosítanak majd – a zömében állami erdőkből kitermelt – szociális tűzifát a piaci ár alatt, az önkormányzatokon keresztül. Az ezt szolgáló költségvetési keretet idén megkétszerezték, így mintegy kétmilliárd forint értékű szociális tűzifát fognak szétosztani – ismertette a miniszterelnök.

Hozzátette, a szén esetében is hasonló rendszerben gondolkodnak. Ráadásul – bár a kormányon belül is vita van róla – a szénbányászatot a jövő szempontjából fontos területnek tartja, és szeretné, ha legalább a szociálisszén-ellátást biztosító újabb, kisebb bányák nyílnának meg. “Erről tárgyalások zajlanak, készülődünk itt is egy váratlan tettre” – fogalmazott.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy nem tartja elkerülhetőnek azt a csatát sem, amely a gazdasági szereplők rezsijének csökkentésével kapcsolatos. “A választások után a következő magyar kormánynak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel tudjuk levinni az Amerikai Egyesült Államok energiaárszintjére a mi magyar energiaárszintünket”. Hozzáfűzte, az Egyesült Államokban 30 százalékkal olcsóbb a gazdaság által használt energia ára, mint Európában

A lakossági rezsicsökkentésről elmondta, az újabb, novemberi árcsökkentést követően, jövő év január 1-jétől ismét megvizsgálják, milyen adatokat produkálnak a rezsiszektorban működő vállalkozások, és “utána dönthetünk arról, hogyan tovább”.