A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésének vizsgálatáról - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott

2013.09.24. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság a tegnap meghozott határozatával elbírálta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) elleni indítványokat. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyebekben elutasította.

Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő magánszemélyek a tulajdonhoz való jognak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a szociális biztonsághoz való jognak a sérelmére hivatkozva kifogásolták, hogy a jogalkotó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően már megszerzett nyugdíjjogosultságokat megszüntette, helyette – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóság folyósításáról rendelkezett. Volt országgyűlési képviselők, illetve korábban szolgálati nyugdíjban részesülők külön is sérelmesnek találták, hogy az őket a Knymt. alapján megillető korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság összege a személyi jövedelemadó mértékével kevesebb, mint korábbi nyugdíjuk összege volt. Az alapvető jogok biztosa szintén indítványt nyújtott be, alaptörvény-ellenesnek tartva a törvény több rendelkezését, köztük a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó előírásokat.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmánynak – az Alaptörvény „Záró és vegyes rendelkezések” 19. (5) bekezdése folytán 2012 végéig továbbélő – 70/E. § (3) bekezdése felhatalmazást adott arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Emiatt a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme nem volt megállapítható. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy a szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel az érintett személyek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van: (1) az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, illetve az azt még el nem ért személyek eltérő kezelésének alapja maga az Alaptörvény, (2) a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként (3) a volt országgyűlési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel (akiknek az ellátása – szemben az országgyűlési képviselőkkel – nem csökkent a személyi jövedelemadó mértékével), és (4) a korábban szolgálati nyugdíjat kapó személyek között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerű indoka az előző rendszer (szolgálat felső határa) figyelembevétele, továbbá az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. A testület megállapította: a jogállamiság elvébe ütközik, hogy a szolgálati járandóság jogosultja a bűncselekmény elkövetése idején nem lehetett teljes körűen tisztában tette jogkövetkezményeivel. A jogalkotó a szüneteltetés jogalapját – annak idődimenzióját – tehát önkényesen határozta meg, mivel csak a szolgálati járandóság mint ellátási forma bevezetését követően (azaz 2011. december 31. után) elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt szüneteltetheti a juttatást.

A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt fűztek.

A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NYUGDÍJ