Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Jogról és kereszténységről - Erdő Péter bíboros akadémiai székfoglaló előadása

2013.09.24. Jogi Fórum / MTI

A jog fogalmának alakulása és a kereszténység kölcsönhatása - ez volt a témája Erdő Péter bíboros akadémiai székfoglaló előadásának, amelyet Jog, kánonjog és kultúra egy új antropológiai helyzet küszöbén címmel tartott meg kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában.

"Az egyházi jog vizsgálata társadalmaink mai helyzetében is fontos hozzájárulást jelenthet a joggal kapcsolatos alapvető problémák megoldásához" - hívta fel a figyelmet az egyházjog szerepére előadása elején Erdő Péter, akit májusban választott rendes tagjává az MTA közgyűlése.

Mint elmondta, a keresztény hagyomány, római előzmények alapján a jogot összekötötte az igazságosság követelményével. Emlékeztetett Szent Ágoston megállapítására, miszerint "ahol nincs igazságosság, ott jog sincs".

Előadásában a bíboros részletesen beszélt arról, hogy a történelem folyamán hogyan tekintettek az egyházjog vagy kánonjog teológiai megalapozottságának szükségességére és teológiai alapjaira. Végül szólt arról, hogy az egyházjognak mi az üzenete a mai jogi kultúra környezetében.

Hangsúlyozta, hogy "a civil társadalmak tekintetében manapság felmerül a jog és erkölcs nélküli, de valamiképpen mégis szabályozott működés gondolata vagy illúziója".

Ezt az elképzelést bátoríthatják olyan jelenségek, mint a tömegtájékoztatás "rendkívüli hatékonysága és viselkedést alakító ereje vagy a pénzügyi, biológiai és egyéb hatások útján történő vezérlés tapasztalatai" - mondta, hozzátéve, hogy "ha azonban csupán ilyen módszerekkel kíséreljük meg szabályozni egy társadalom működését, az emberi személy szabadsága számára vajmi kevés lehetőség marad. Ezzel szemben a kánonjogban a vallási meggyőződés segítségével a hit intézményesítő erővé válik."

Ennek kapcsán előadásában felhívta a figyelmet arra, az állami jogrendek kapcsán is felmerül a kérdés, hogy "amennyiben nem kívánunk a szabad emberi döntésekről lemondani a társadalmi viselkedés szabályozásában, akkor nincs-e szükség mégis valamilyen közös világnézeti bázisra, ha tetszik, etikai minimumra, amely az önkéntes jogkövetést megalapozza".

Erdő Péter eddig mintegy 250 tanulmányt és 25 kötetet publikált a kánonjog és a középkori egyházi jog témájában. Nyilvános akadémiai székfoglaló előadását meghallgatta Sólyom László volt köztársasági elnök és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is.

  • kapcsolódó anyagok
EGYHÁZ