Tisztázatlan vezetékjogok

2013.09.24. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia ügyvéd

Alkotmányos jogokat és akár jogállami alapelvek sérelmét is megvalósító visszásságok miatt ismét az állampolgári jogok biztosának fókuszában a vezetékjogok kérdése.

A vezetékjog államigazgatási szerv határozata által létesített közérdekű használati jog, melynek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére közérdekből kerül sor. A 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról ( Vet. ) 121. § (1) rögzíti, hogy a hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából vezetékjogot kérhet. A vezetékjog alapításának tehát előfeltétele, hogy idegen, nem a hálózati engedélyes tulajdonában álló ingatlanon történjen.

A Vet. rendelkezik továbbá arról is, hogy : „A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. (…) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a csatlakozó berendezés, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni.”

A hivatkozott törvény által rögzített jogintézmény, a vezetékjog körül a törvény hatályba lépése óta, a tömeges vezetékjogi bejegyzések megindulásától folyamatosan gyülekeznek viharfelhők. A vezetékjoggal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások szabálytalanságai, a hatóságok szűkre szabott hatásköre, vagy éppen „túlműködése” által kialakult zavaros helyzet újfent is megoldásra vár.

A gondok okozója, hogy azok a tulajdonosok, akiknek az ingatlanára a hálózati engedélyes, mint jogosult vezetékjogot jegyeztet be az illetékes földhivatalnál, az esetek többségében csak a bejegyző határozatból értesülnek erről. Jó esetben, hiszen ismert olyan gyakorlat is, ahol a hatóság hirdetményi úton értesíti az ügyfeleket - az ügyfelek nagy számára való hivatkozással - , így nagy valószínűség szerint az ügyfél nem értesül róla kellő időben (vagy egyáltalán nem), ezáltal a jogorvoslati lehetőségtől teljesen elzárják. Ha mégis lehetősége nyílik időben megismerni a határozatot, a bejegyzés elleni fellebbezés és egyéb jogi procedúrák az ingatlantulajdonosnál generálnak nem csekély költségeket.

Visszás helyzetet teremt az is, hogy a gyakorlatban nemcsak magánterületre, hanem a közterületen futó villamos vezetékekre hivatkozással közterületre is kérik, és a földhivatal bejegyzi a vezetékjogot. Számos vitás helyzetet szül az is, hogy egyes esetekben nehezen tisztázható, hogy a vezetékhálózat 10 éven túli, vagy 10 éven belüli létesítésű. Ennek azért van relevanciája, mivel a Vet. ezeket két csoportra bontva, külön kezeli. A 10 éven belüli létesítések esetén 5 év áll rendelkezésére a hálózati engedélyesnek, mint jogosultnak, hogy bejegyeztesse a vezetékjogot az adott ingatlanra a földhivatalban. A hatóságok azonban egyes esetekben az alapítás időpontjára vonatkozó vita esetén az ügyfélre hárítják a bizonyítás terhét, hogy bizonyítékkal támassza alá, az ingatlana érintő hálózat nyomvonala létesítésének időpontját.

Viták kiváltója továbbá, hogy egyes esetekben olyan vezetékjogi bejegyzések is születnek, ahol nem is fut vezeték az érintett ingatlanon. Akad rá példa, hogy a földhivatal olyan esetekben is teljesít bejegyzést, amikor vezeték nem, csak a közterületen futó vezeték biztonsági övezete érinti kismértékben az adott ingatlant.

A fenti problémák folyamatosan jelen vannak, a vezetékjogi bejegyzést fellebbező kérelmek tucatszám érkeznek a másodfokú hatósághoz, jelentősen növelve annak leterheltségét és munkaterhét. A fenti anomáliákból eredő panaszok és megkeresések több országos szervnél és a minisztériumnál is megfordultak, a közigazgatási jogorvoslati rendszer sikertelen kimerítését követően a panaszosok továbbra is nagyszámban fordulnak az állampolgári jogok biztosához ügyükkel.

Az ombudsman már 2011-ben jelentésben gyűjtötte össze a fennálló szabálytalanságokat és tett javaslatot ezek kiküszöbölésére. Az azóta eltelt két évben javulás érdemben nem tapasztalható, hiszen vezetékjogi problémákat tartalmazó beadványok továbbra is érkeznek az ombudsmanhoz, aki ezért nemrégiben kiadott jelentésében újra foglalkozott a kérdéskörrel.

A földhivatal, amely eljárást csak kérelemre vagy hatósági megkeresésre indít, a vezetékjogi bejegyzések teljesítésénél érdemi vizsgálati jogköre nincs ezek jogszerűségét illetően. Az Inytv. 42. § (1) bekezdésben rögzítettek alapján ügyészi megkeresést csak abban az esetben eszközölhet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik. Ezen kívül a már bejegyzett vezetékjog tekintetében a földhivatalnak nincs joga hivatalból eljárni, törlést kezdeményezni. A törlésről a vezetékjogot alapító hatóságnak kell jogerősen rendelkezni és a szükséges intézkedéseket megtenni a törlés érdekében az illetékes földhivatalnál.

A már meghozott és jogerőre emelkedett, államigazgatási szerv - mely jelen esetben az MMBH - határozata által létesített döntések felülvizsgálata azonban oszinte lehetetlen. A Ket. 115. § (4) c) ugyanis semmisségi ok hiányában nem engedi a határozatok megváltoztatását vagy megsemmisítést azáltal, hogy kimondja: „A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.” Az ombudsmani jelentés tartalmazza az MMBH főigazgatója nyilatkozatát, mely szerint „mivel a határozatok jogerőre emelkedtek, ezért az MMBH határozatainak felügyeleti eljárásban történő megváltoztatása, illetve megsemmisítése az áramszolgáltató, azaz a kérelmet benyújtó ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.” Ezzel bezárul a kör.

Az ombudsmani megkeresésre válaszul Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala jelezte, hogy „a hatályos jogszabályok egyértelmű módosításáig a jelenlegi gyakorlata szerint fogja elbírálni a vezetékjog bejegyzésére irányuló beadványokat”. Ez még inkább a jogszabályi környezet gyors egyértelművé tételét, a szükséges módosítások haladéktalan elvégzését indokolná, hiszen a hálózati engedélyesek a fenti, ötéves határidő miatt igyekeznek mielőbb bejegyeztetni a vezetékjogot. A már bejegyzett vezetékjogok töröltetése pedig a fentiekben ismertetettek alapján számos nehézségbe ütközik, így a jogellenes bejegyzések megakadályozása és az eljárások jogszerűvé és következetessé tétele lenne az elsődleges.

A megoldás fontos lépése lenne - ahogyan arra az állampolgári jogok biztosítása jelentésében rámutat - a Vet. 123 § (3) bekezdés pontosítása, mivel a normaszövegben a „biztonsági övezet” elé bekerültek a „közterületet érintő” szavak, leszűkítve és más jogszabályokkal ellentétessé téve így a törvény jelentését, mely így az ombudsmani jelentésekben leírtakkal is szöges ellentétben áll. Az ombudsmani jelentés záró mondata, mely szerint „Közterületre vezetékjogot alapítani nem lehet” a hatályos jogszabályok által alátámasztott, már csak az eljáró hatóságok gyakorlatának kellene ehhez igazodni.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
INGATLANJOG
OMBUDSMAN
SZABÓ MÁTÉ