Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A név kötelez - A gyermek családi nevének megváltoztatása

2013.09.25. Jogi Fórum / dr. Ivanov Márta

A családjogi törvény a gyermek nevének megváltoztatását a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések körébe sorolja. A jogalkamazók számára azonban sokszor problémát okoz annak megállapítása, kinek a hatáskörébe tartozik az eljárás lefolytatása, mely jogszabályokak kell alkalmazni, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala során.

A gyermek (Csjt 42. § (1) és (2) bek.) szüleinek megállapodása szerint, apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Apa hiányában a gyermek anyjának családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték.

A bíróságok és gyámhatóságok sokszor szembesülnek azonban azzal, hogy az édesanya nem akarja, hogy a gyermek továbbra is az apaként anyakönyve bejegyzett személy családi nevét viselje. Ennek oka általában az, hogy az apa családját elhagyja, a család vagy kizárólag a gyermek sérelmére bűncselekményt követett el, avagy egyéb okból, talán bosszúból kívánja az édesanya saját családi nevére anyakönyveztetni a gyermeket.

Ez az élethelyzet a bíróságok és gyámhatóságok számára sok esetben nem csak a hatáskör, de az alkalmazandó jogszabályok helyes értelmezésének problémáját is felveti.

Az anyakönyvi eljárásról

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény értelmében a névváltoztatási eljárás közigazgatási hatósági eljárásnak minősül.

Kiskorú gyermek családi nevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti. A kérelmet személyesen kell benyújtani, erre bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehetőség van.

A kérelem benyújtása formanyomtatványon történik, melynek lényeges eleme a felvenni kívánt családi név megadása. A névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezi. Napjainkban az anyakönyvi ügyek a KIM-hez tartoznak, korábban ezt a jogkört a belügyminiszter gyakorolta.

Bár a névváltoztatás kérelmezője a gyermek törvényes képviselője, szükséges a másik szülő hozzájárulása is, a formanyomtatványon az ő aláírásának is szerepelnie kell. A visszaélések elkerülése érdekében, az anyakönyvvezetők a formanyomtatvány jelenlétükben történő aláírását követelik meg, nemcsak a kérelmezőtől, de a hozzájárulás megadására jogosult személytől is. A másik szülő hozzájárulása, csak abban az esetben mellőzhető, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság szüneteltette vagy megszüntette.

A bíróság és a gyámhatóság eljárása

A bíróság, illetve a gyámhatóság eljárására névváltoztatás esetén akkor kerül sor, ha a hozzájárulásra jogosult személy nem adja beleegyezését a névváltoztatáshoz, avagy tartózkodási helye ismeretlen. A kérelmező ilyenkor – az alábbiak figyelembevételével - a bírósághoz vagy a gyámhatósághoz fordulhat.

A Csjt. 72/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat. A (2) bekezdés a gyermek nevének megváltoztatását a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések körébe sorolja.

Megállapítható tehát, hogy a szülők a gyermek nevének megváltoztatásáról közösen jogosultak dönteni, függetlenül attól, hogy volt-e közöttük gyermekelhelyezési per folyamatban. Ez alól természetes kivétel képez az az eset, ha a szülő felügyeleti jogának szünetelését, megszüntetését mondta ki a bíróság.

Abban az esetben ha a szülők már nem élnek együtt, a szülői felügyelet kérdésében megállapodást nem kötöttek, és gyermekelhelyezési per sem volt köztük folyamatban, a Csjt. 72. § (1) bekezdése alapján felügyeleti jogukat közösen gyakorolják. A szülői felügyelet együttes gyakorlására vonatkozó ezen rendelkezés mindaddig irányadó, míg a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyereket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezik: ettől az időponttól a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek elhelyezésre került, a másik szülő felügyeleti joga a Csjt 91. §-ának (3) bekezdése értelmében szünetel. A gyermek elhelyezését követően a szülők megállapodhatnak a közös szülői felügyelet gyakorlásában, melynek tartalmát a megállapodás határozza meg, illetve jogszabálynál fogva együttesen gyakorolják a felügyeleti jogaikat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben. A Csjt 72/B. § (2) bekezdésében kiemelt együttes joggyakorlás tehát speciális jogi kategória, és az csak a gyermek elhelyezését követően érvényesül.

A Csjt. 73. § (1) bekezdése alapján a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével –, a gyámhatóság dönt. Ezt a rendelkezést találjuk a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében is.

A gyermekelhelyezés előtt felmerült valamennyi jogvita esetében, ha a szülők a szülői felügyeleti jogokat még együttesen gyakorolják, a Csjt 73. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye. Így ha a gyámhatóságnak az előtte folyó névváltoztatásra irányuló eljárás során tudomására jut, hogy a felek között gyermekelhelyezési per volt, vagy van folyamatban, hatáskörének hiányát állapítja meg.

A bíróság hatáskörét a Csjt. 73. § (2) bekezdése alapozza meg, miszerint ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik.

A családjogi törvény végrehajtásáról szóló 4/1987. (VI.14.) IM rendelet 33. § (1) bekezdése értelmében, a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog (Csjt. 73. § (1) és (3) bek.) körében a különélő szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérelmére a gyermek lakhelye szerint illetékes bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz.

Amennyiben a bíróság hatáskörének hiányát állapítaná meg, a peren kívüli eljárás megszüntetésének, és az eljárás illetékes gyámhatósághoz való áttételének van helye.

„Nomen est omen”- a név kötelez

A bíróságnak a névváltoztatásra irányuló kérelem esetén, igen körültekintően, és mindenek előtt a gyermek érdekét szem előtt tartva kell eljárnia a Csjt. 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

A Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 8. cikkének 1. pontja szerint az egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy törvénysértő beavatkozás nélkül tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága – ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai megtartásához fűződő – a törvényben elismert jogát.

Az eljárás során amennyiben lehetőség van rá, célszerű mindkét szülő, és indokolt esetben a kiskorú meghallgatása is. Az eljárás során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a névváltoztatás iránti kérelmet indokolttá tehetik. A bíróságnak különösen a gyermek apához fűződő kapcsolatát, érzelmi kötődését kell körültekintően vizsgálnia.

Igen fontos kitérni arra a körülményre, hogy a gyermek apjának tekinti-e az ellenérdekű felet, az apa tartja-e a kapcsolatot gyermekével. Nem lehet ugyanis érdemtelennek minősíteni az apát akkor, ha gyermekét – talán épp a lakhelyeik közti távolság miatt – csak időszakosan látogatja, vagy gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét akadozva teljesíti. A gyermek életkorának is jelentősége van, ugyanis annak előrehaladtával a gyermek már azonosult nevével, környezete így ismeri, és a névváltoztatás esetlegesen önazonossági, beilleszkedési problémákat vethet fel. Figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az édesanyával azonos családi név viselése miatt negatív hatások érhetik a gyermeket környezete részéről.

Az apa érdemtelenségének megállapítására kerülhet sor ugyanakkor, ha gyermekével a kapcsolatot egyáltalán nem tartja, részére tartásdíjat nem folyósít és a gyermek sem tekinti őt édesapjának, egyáltalán nem ismeri vagy tőle idegenkedik. Érdemtelenségnek minősül a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy az egyébként folytatott bűnözői életmód, amely miatt az apa családi nevének viselése a gyermek hátrányos megkülönböztetésére adhat okot.

Alkalmazandó jogszabályok, források:

  • A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
  • Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Korm. rendelet
  • A családjogi törvény végrehajtásáról szóló 4/1987. (VI.14.) IM rendelet
  • BH 1999.555
  • BH 1996.537
  • BH 2001.529
  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
CSALÁDJOG
GYERMEKJOGOK