Nő a bíróságok, ügyészségek, az OBH és az Ab támogatása - A költségvetés megalapozásához 19 jogszabályt kell módosítani

2013.10. 1. Jogi Fórum / MTI

A kormány hétfőn benyújtotta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek; ebben a kabinet kiegyensúlyozott, stabil növekedési pályával, 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, fegyelmezett gazdálkodású államháztartással, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő délután az Országházban tartott sajtótájékoztatón

Az előterjesztést papíralapon és pendrive-on Kövér László házelnöknek adta át a szaktárca vezetője az Országházban tartott sajtótájékoztatón.

Varga Mihály kiemelte: a rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel olyan intézkedéseket vezetnek át rajta, amelyek könnyebbé teszik az emberek megélhetését.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a rezsicsökkentés 2014-ben folytatódik; az idei ezzel kapcsolatos intézkedéseknek köszönhetően - beleértve az év végi, további 11,1 százalékos rezsicsökkentést - 2014-ben átlagosan mintegy 100 ezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok.

A családi adókedvezmény kiterjesztésével az ideihez képest 53 milliárd forinttal több marad a családok zsebében: 260 ezer háztartás számára teszi lehetővé a kormány, hogy a korábban nem teljes mértékben érvényesített családi adókedvezményt igénybe tudják venni a gyermekek után; összességében 230 milliárd forintot hagynak ezzel a háztartásoknál.

Varga Mihály kifejtette: az, aki nem tudja adójából teljes egészében ezt a kedvezményt igénybe venni, vagy az egészségbiztosítási vagy a nyugdíjjárulék terhére veheti igénybe.

A diákhitellel kapcsolatos változásokról elmondta: azoknak a diákoknak, akik gyermeket vállalnak, elengedik a diákhitel tartozását, erre 4 milliárd forintot biztosítanak.

Varga Mihály kiemelte: a jövő évi költségvetés tartalmazza a közoktatásban részt vevők illetményalapjának növelését is, ami 160 ezer pedagógust érint 2014-ben, és 153,4 milliárd forint plusz támogatást jelent ebben az alkalmazotti körben.

A büdzsé tartalmazza a közfoglalkoztatás keretében a Start-programban részt vevők kedvezményét is; 30 milliárd forintot irányoznak elő a téli közmunkaprogramra, amely az idén novembertől 2014 április végéig tart - ismertette Varga Mihály. A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései, az ennek keretében nyújtott foglalkoztatási kedvezmények 2014-ben is hatályban maradnak - fűzte hozzá.

A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezheti - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét.

A kormány a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor - mondta Varga Mihály. A nyugdíjakat 2,4 százalékkal - az infláció mértékével - emelik az idei 5,2 százalékos növekedés után. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a gyed extra január elsején indul, és az újonnan gyedet igénylők vehetik majd igénybe, azért, mert a 2,9 százalékos hiánycélt tartani kell, Magyarország nem akar visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: a jövő évi költségvetés már arról szól, hogy Magyarország növekedési pályára álljon. Hangsúlyozta: 2013-hoz viszonyítva jelentős, 10 százalékkal több forrás jut az egészségügyre, 12 százalékkal nagyobb összegek állnak rendelkezésre a közoktatásra, és 3 százalékkal több közbiztonságra.

Az Országgyűlés elnöke megköszönte, hogy a kormány időben benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvénytervezetet, és azt is, hogy a kormány munkájának köszönhetően Magyarország az idén kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és ezáltal megmenekült attól, hogy jelentős európai uniós forrásoktól elessen.

"Az első félévben a szakértelemmel különösebben meg nem vert Bajnai-kormány 500 milliárdos költségvetési lyukát kellett befoltoznunk, amelyet a 2010-es költségvetésben ránk hagytak. Az utána következő költségvetések jórészt arról szóltak, hogyan tudjuk azt a társadalmi, gazdasági csődöt kezelni, amit szintén örökül hagytak" - mondta Kövér László. Hozzátette, hogy reményeik szerint ez a költségvetés már arról, szól hogyan tud Magyarország ismét emelkedő pályára kapaszkodni.

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: a 2014-es büdzsé megteremti a lehetőségét a hús általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére, ugyanakkor ennek részleteiről még nem született kormánydöntés. Kifejtette: az adótörvények módosítását két héten belül nyújtják be az Országgyűlésnek, jelenleg az utolsó simításokat végzik rajta.

Elmondta: a hús áfájának csökkentésére megvan az elvi lehetőség a költségvetésben, de még nincs döntés arról, hogy milyen keretben és mekkora csökkentés legyen. Az adótörvények módosításáról szerdán tárgyal a kormány - fűzte hozzá Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek problémájával kapcsolatban elmondta, hogy november elsejéig lehetősége van a bankoknak, a Magyar Bankszövetségnek arra, hogy a már meglévő, a devizahiteleseket segítő programokat jobban működtessék, mert még sokan nem éltek ezekkel a lehetőségekkel.

November elsejéig folyik a szakmai egyeztetés a kormány és a kereskedelmi bankok között, ha október végéig, november elsejéig nem lépnek a bankok, akkor a kormány megteszi saját előterjesztését a devizahitelesek ügyében - mondta Varga Mihály.

A jövő évi büdzsé megalapozásához 19 jogszabályt módosít a kormány

Benyújtotta a kormány a 2014. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek hétfőn, a javaslat 19 jogszabályt módosít.

Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.
A benyújtott előterjesztés módosítja egyebek mellett az államháztartás szabályozásával összefüggő és a központi költségvetéssel összefüggő egyes törvényeket.

Hajlékonyabbak lesznek az önkormányzatok adósságrendezési szabályai, a gépjárműadó ellenőrzésekor a NAV a személyes adatokhoz is hozzájuthat az önkormányzatoknál, a hulladéklerakási járulék a jövőben nem a szaktárcát, hanem a központi költségvetést illeti - egyebek mellett ezek a szabályok is szerepelnek a törvényjavaslatban.

A jogszabálycsomag a helyi önkormányzatok adósságrendezését szabályozó, még 1996-ban hozott törvény módosításával indul. Ez megengedi, hogy az önkormányzat és a hitelezői az adósságrendezés bármely szakaszában megállapodhassanak egymással. Ennek megfelelően hitelt is bármikor felvehetnek az önkormányzatok, a hitelezőik kifizetésére. Erre azonban külön szabályok vonatkoznak.

Kiegészítésképpen került be a szövegbe az a megkötés, hogy a zálogjoggal biztosított követelés tulajdonosa - az adósságrendezési eljárás megindulásától - nem gyakorolhatja a zálogjogát. (A vállalkozások csődeljárásaiban a jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítése megelőzi az ilyennel nem bíró követelést. Az önkormányzati csődnél viszont a zálogjoggal rendelkező hitelező egy szintre kerül az azzal nem bíróval.)

Az egyezség során az önkormányzatnak az állammal szembeni tartozása - például az adó- és járuléktartozás - megfelezhető. Ehhez azonban az államháztartásért felelős - jelenleg a nemzetgazdasági - miniszter engedélye szükséges.

Az új szabályokat azokban az adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelyeknél a bíróság még nem hagyta jóvá a vagyonfelosztási javaslatot.

A gazdasági stabilitási törvény már 2011 óta korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét. Az egyik szabály szerint az önkormányzatnak a hitel miatti - tárgyévi - összes fizetési kötelezettsége (a hitel futamidejének végéig) egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 százalékát, de ehhez is kell a kormány hozzájárulása. Kivételes, vagy pedig az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a kormány eltekinthet az 50 százalékos aránytól.

A módosítás ugyanezeket a feltételeket szabja a kormány hozzájárulásához akkor, ha az önkormányzatnak azért kell hitelt felvennie, mert jogerős bírósági ítéletbe foglalt fizetési kötelezettségét kell teljesítenie.

Az államháztartási törvény módosítása meghatározza a jogellenesen igénybe vett, illetve felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésekor alkalmazandó késedelmi kamatot. Ez a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

Ugyancsak az államháztartási törvény engedi meg jelenleg is az adóhatóságnak azt, hogy az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó dokumentumaiba - ellenőrzési céllal - betekinthessen. Így hozzájuthat az adótitkokhoz is, de nem férhet hozzá a személyes adatokhoz. A módosítás törli a személyes adatokhoz való hozzáférés tilalmát.

Az idei költségvetést megalapozó, tavalyi törvénycsomag módosította úgy az államháztartási törvényt, hogy az állami szférában a kincstár által működtetett központi bérszámfejtés működjön 2014 első napjától. A mostani módosítás ezt egy évvel eltolja.

A szociális törvény módosítása bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely annak jár, aki a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóját ápolja. Ez a díj az ápolási alapdíj 180 százaléka.

A tavalyi dohánykereskedelmi törvény írta elő azt, hogy "a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére, valamint a megkötött koncessziós szerződés ellenőrzésére a miniszter 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít". A mostani kiegészítés a miniszter kötelezettségévé teszi az említett zrt. működési célú támogatását.

Ugyancsak ez a törvény egészül ki a koncessziós díjak beszedési szabályával. Ez az illetékes miniszter feladata, de a zrt.-vel szedeti be, majd utalja azt tovább. A nettó koncessziós díjat a kincstár, az áfát pedig az adóhatóság kapja. A késedelmi pótlék, a kártérítés és a kötbér viszont a minisztérium saját bevétele lesz.

A hulladéktörvény módosítása megváltoztatja a lerakási járulék feletti rendelkezést. Ez jelenleg a környezetvédelemért felelős minisztériumot illeti, a jövőben a központi költségvetés kapja.
Amennyiben a hulladékelszállítást az önkormányzat nem tudja biztosítani, akkor egy másik hulladékszállítót kell kijelölni - erről az idén nyáron elfogadott, a vészhelyzetről szóló törvény, és a végrehajtási rendelete intézkedik. Jelenleg ilyenkor a kijelölt szemétszállítót - közszolgáltatót - a lerakási járulékból kell kifizetni. A jövőben ez a központi költségvetés dolga.

Nő a bíróságok, ügyészségek, az OBH és az Ab támogatása

Kismértékben nő a bíróságok, ügyészségek, illetve az Alkotmánybíróság és az ombudsmani hivatal költségvetése, ugyanakkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezete valamelyest csökken a jövő évi költségvetési törvény parlament honlapján olvasható javaslata szerint.

Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1773,8 millióról 1790,1 millióra emelkedik a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban.

Az Alapvető Jogok Biztosának hivatala az idei 1138,2 millió helyett jövőre 1238,2 millióval gazdálkodhat a javaslat szerint, ami 100 millió forintos növekedést jelent.

A bíróságok 86 552,4 millió forintos költségvetési támogatást kaphatnak jövőre a javaslat szerint, amelyhez további 2258 millió forint bevételt is előirányoz a fejezetben a kormány. Az idei támogatás 84 009,2 millió volt - hasonló bevételi előirányzat mellett - így kismértékben, mintegy 2,5 milliárd forinttal nőhet jövőre a bíróságok költségvetése.

Az ügyészség a jövő évi előirányzat szerint 37 655,9 milliós támogatást kap, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. Az idei 36 714,8 milliós támogatáshoz, illetve 88 milliós előirányzott bevételhez képest ez mintegy 0,9 milliárdos növekedés.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetben a javaslat jövőre 192 403,2 milliós támogatást és 52 930,6 milliós bevételt irányoz elő. Ehhez járul - fejezeti céltartalékként - a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71 150 millió, valamint "különféle kifizetések" címén további 5000 millió. Így e fejezet kiadási főösszege 321 483,8 millió, ez mintegy 11,5 milliárddal alacsonyabb az ideinél.

Ennek a tárcának a költségvetési fejezetében van többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Balassi Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÜGYÉSZSÉG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL