Túl gyakran alkalmazzák az előzetes letartóztatást Magyarországon? - ENSZ-jelentés az önkényes fogva tartás helyzetéről

2013.10. 3. Jogi Fórum / MTI

Az önkényes fogva tartással foglalkozó ENSZ-munkacsoport szakértője szerint túl gyakran alkalmazzák az előzetes letartóztatást Magyarországon, és a bírák a védelem érveit gyakran nem veszik figyelembe ugyanolyan súllyal, mint a vádét. Vladimir Tocsilovszkij erről szerdán Budapesten beszélt, a sajtótájékoztatón kollégájával, El Hadji Malick Sow-val tett első hivatalos magyarországi látogatásáról számolt be.

A szakértők az önkényes fogva tartás helyzetéről készítenek jelentést, és szeptember 23-tól vizsgálódtak az országban.

Vladimir Tocsilovszkij kifejtette: az új alaptörvény a fogvatartottak emberi jogainak védelmét is kimondja és ehhez garanciákat ad, mindez pedig az önkényes fogva tartás megelőzését segíti. A szakértő kedvezően értékelte, hogy ombudsmani hivatal működik az országban, és azt is, hogy civil szervezetek konzultálhatnak a fogvatartottakkal, erre ugyanis - mint mondta - nem minden országban van lehetőség. Vladimir Tocsilovszkij emellett a független panasztestületek munkáját is üdvözölte.

Viszont véleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy túl gyakran alkalmazzák az előzetes letartóztatás intézményét. A nemzetközi jogszabályok, egyezmények értelmében a fogva tartásnak csak kivételes esetben alkalmazható intézkedésnek kellene lennie, helyette más megoldásokat kellene megfontolni - mutatott rá. Úgy látja, a házi őrizet is a szabadságtól való megfosztás egyik formája, inkább az elektronikus eszközök használatának és a lakóhely-elhagyási tilalom alkalmazásának kellene elterjednie.

A szakértő közölte: ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a bírák döntenek a fogva tartásról, és a kormánynak nincs hatalma a független bírói hálózat felett. A bírák pedig gyakran az ügyészség javaslatait követik a fogva tartás elrendelésekor, a védelem érveit nem veszik figyelembe ugyanolyan súllyal - mondta. Kiemelte: gyakran úgy tűnik, az ügyészségnek nagyobb a hatalma, mint a védelemnek.

Vladimir Tocsilovszkij arra is kitért, hogy a védelem hatékony fellépéséhez megfelelő eszközöket kellene biztosítani, ezért annak a fontos nyomozati anyagokba való betekintését is segíteni kell. Közölte: érthető, hogy a vádon van a bizonyítási teher az ártatlanság vélelme miatt, de az eljárásban a vádnak és a védelemnek egyenlő feleknek kell lenniük.

Hangsúlyozta: akinek nincs pénze saját ügyvédre, annak "semmi esélye sincs ebben a rendszerben". Ebben az esetben az állam által kirendelt ügyvéd látja el a képviseletet, egy sikeres, jó ügyvéd azonban nem vállal el ilyen megbízásokat, mert az állam által biztosított díjazás - óránként 3 euró (900 forint) - túl kevés - vélekedett.
Arról is beszélt, hogy egyes településeken az ügyek 50-70 százalékát ugyanannak az ügyvédnek rendeli ki a rendőrség, tehát az ügyvéd megélhetése, jövedelme a rendőrségtől függ, ezért vállal el ilyen sok ügyet. Ráadásul előfordulhat, hogy az ügyvédek - mivel tőlük kapják a megbízásokat - lojálisabbak a rendőrség, mint a védencük iránt - fűzte hozzá.

A szakértő elmondta: bár annak a gyakorlatnak, hogy a kisebb vétségek szabadságvesztéssel is sújthatók, megvan a jogi kerete, aggasztó, hogy ezek a vétségek is súlyos büntetéssel járhatnak, és ez az elkövető családját is igen hátrányosan érinti.

Vladimir Tocsilovszkij közölte: a magyar kormány meghívására érkeztek az országba, a kormány nagyon együttműködő volt, magas rangú tisztségviselőkkel találkoztak a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságügyi ágból is, továbbá az ombudsmannal és civil szervezetek képviselőivel is egyeztettek.

A munkacsoport 2014-re készíti el jelentését, ebben ajánlásokat tesz a kormánynak.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ENSZ