Hatáskörének hiányát állapította meg végzésében az Európai Bíróság az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozásnak az alapjogi chartával való összeegyeztethetőségével kapcsolatban – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfőn.
A Debreceni Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali kérelmeket terjesztett az Európai Bíróság elé az előtte folyamatban lévő perekben, amelyekben a felperes kormánytisztviselők, illetve köztisztviselők indokolás nélküli felmentésük jogellenességének a megállapítását kérték.
A Debreceni Munkaügyi Bíróság három kérdést tett fel az Európai Bíróságnak, amelyek lényegében arra irányultak, hogy összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkével – amely az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem elvét tartalmazza – a szóban forgó munkáltatói intézkedés, illetve azt megalapozó magyar szabályozás.
Az Európai Bíróság 2013. október 10-i végzésében hatáskörének hiányát állapította meg az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozásnak az Alapjogi Chartával való összeegyeztethetősége vizsgálata tekintetében. A Bíróság felidézte, hogy a Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre, majd ezt követően – az eljárásban képviselt magyar állásponttal megegyezően – megállapította, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások alapjául szolgáló jogviták nem érintenek a Chartán kívüli uniós jogszabályokat, következésképpen nem tartoznak az uniós jog alkalmazási körébe, a Charta hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozzák meg a Bíróság hatáskörét.
