A határon átnyúló finanszírozási tranzakciókat is érinti az új Ptk. - Egyszerűbbé válik a nemzetközi hitelnyújtás szabályozási környezete

2013.10.29. Jogi Fórum / DLA Piper

határon átnyúló finanszírozási ügyletek terén fontos változásokat jelent az új Ptk. hatálybalépése. Egy külföldi székhelyű bank vagy bankkonzorcium által magyarországi vállalatnak, vagy magyar leányvállalattal rendelkező vállalatcsoportnak nyújtott hitel esetén kiemelkedően fontos szerepe van a tranzakcióban részt vevő társaságok által nyújtott biztosítékok szabályozásának. Finanszírozói szempontból a rendelkezésre álló hitelbiztosítéki rendszer átláthatósága, hatékonysága, érvényesíthetősége, valamint az adminisztratív terhek és költségek mértéke is fontos mérlegelési elem, s e téren az új törvény komoly változást hoz – emeli ki a DLA Piper áttekintése.

„A jövő márciusban életbe lépő Ptk. számos ponton törekszik a hitelbiztosítéki rendszer egyszerűsítésére, átláthatóbbá tételére és összességében csökkenti a nemzetközi finanszírozási ügyletek jogi kockázatait és adminisztrációs terheit. Az új zálogjogi szabályozás pozitívan hathat ezen ügyletek tipikus biztosítéki rendszereinek kialakítására és működtetésére, és a megfelelő végrehajtási és ágazati szabályokkal kiegészülve biztos háttérként szolgálhat e tranzakciókhoz” - mondja Borbély Gábor, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

Könnyítések - egységes zálogjog

Az új Ptk. egyértelműen rögzíti a biztosítéki célú vételi jog, tulajdon-átruházás és engedményezés, önálló zálogjog alapításának semmisségét. „Érvényesíthetőségüknek eddig is számos korlátja volt, megszűnésükkel egyszerűsödik a biztosítéki dokumentáció, ugyanakkor a megmaradó zálogjogoknál valószínűsíthetően szigorodó szerződéses rendelkezésekre számíthatunk”- mutat rá Borbély Gábor. 

Rugalmasabbá válik a biztosított követelések meghatározása és megszűnik a keretbiztosítéki jelzálogjog intézménye. A biztosított követelés szempontjából csak egyféle zálogjog lesz, amelynek meghatározásában a felek jelentős szabadsággal rendelkeznek. A zálogtárggyal való helytállás maximális keretösszege valamennyi zálogjognál megjelölhető. „Úgy tűnik, a jogalkotó egyre inkább teret enged az angolszász típusú szerződéses klauzuláknak, elismerve a kialakult nemzetközi finanszírozási gyakorlat erényeit” - emeli ki Borbély Gábor.

A nemzetközi finanszírozások számára kedvező változásként az új Ptk.-ban csökken a biztosítékok fajtáinak száma, amely egyszerűbb biztosítéki dokumentációt tesz lehetővé. Megszűnik a vagyont terhelő zálogjog, amely - angolszász ősének köszönhetően - általában kedvelt biztosíték volt, igaz, vagyonfelügyelői jog hiányában, kevés praktikus előnnyel. Ugyanakkor az egyes vagyontárgyak megnevezése nélküli, jövőben megszerzendő vagy létrejövő (nem lajstromozott) vagyontárgyakra is kiterjedő zálogjog alapítására kifejezett lehetőséget ad a zálogtárgy körülírással való meghatározásának lehetősége. Ennek segítségével elkerülhetőbbé válnak a biztosítéki szerződések utólagos, rendszeres módosításai, jelentős költségeket megtakarítva az érintettek számára.

Teljeskörű nyilvántartás

Az új Ptk. szerint jelzálogjog megalapításához minden esetben szükséges a jelzálogjog bejegyzése a megfelelő nyilvántartásba. A nyilvántartások bővítése és a teljes zálogtárgyi körre történő kiterjesztése és a bejegyzési eljárás egyszerűsítése alapvetően pozitívumként értékelhető. A jelzálogjog bejegyzésére a zálogszerződés helyett, immár a zálogkötelezett bejegyzési engedélye alapján kerülhet sor. „Megszűnni látszik a közokirati kényszer a zálogszerződések tekintetében. Ugyanakkor a közjegyzői okiratba foglalás, jogszabály változás hiányában, továbbra is szükséges előfeltétele a szerződések könnyebb végrehajthatóságának. Bizonyos vállalatfinanszírozásoknál - ahol a közjegyzői okirat a vagyont terhelő zálog és ingó jelzálog formakényszere miatt eleve adott volt -, valamelyest visszaszorulhat a közjegyzői okirati igény, a kockázatosabb vállalatfelvásárlások finanszírozásánál és projektfinanszírozásnál továbbra is elkerülhetetlennek látszik a közjegyzői okiratba foglalás”- véli Borbély Gábor. „Az internet-alapú hitelbiztosítéki nyilvántartás kapcsán a külföldi finanszírozóknál a 30 napon belüli nyilatkozattétel különös kockázatot jelenthet. Amennyiben ugyanis a zálogkötelezett törlési nyilatkozatára ezen határidőn belül a zálogjogosult nem reagál, zálogjoga automatikusan törlésre kerül. Emiatt a jogi képviselők adminisztratív és monitoring szerepének növekedésére számítunk”- emeli ki Borbély Gábor.

A szindikált hitelezést segíti a zálogjogi bizományos intézménye

A magyar jogrendben a több bank által nyújtott, szindikált finanszírozás esetén a piaci jogfejlesztés és a gyakorlat hozta létre a biztosítéki ügynök képviselői és biztosíték-tartói szerepét. A jövőben a zálogjogosultak közösen nevezhetnek ki egy zálogjogosulti bizományost, aki a saját nevében, de a zálogjogosultak javára gyakorolja azok jogait és teljesíti kötelezettségeit. Fontos garanciális elem, hogy a zálogjogosulti bizományos köteles saját vagyonától elkülönítve tartani és kezelni mindazon követeléseket és befolyt összegeket, amelyek a zálogjogosultakat illetik, azokhoz saját hitelezői nem férhetnek hozzá. „Nagy kérdés, hogy az új jogintézmény kisebb, két-három bankos klubhitelezésnél is betölti-e majd a szerepét - ez elsősorban a hazai és a regionális finanszírozásoknál jelenthetne előnyt. Praktikus kihívás a jogalkalmazók számára a zálogjogosulti bizományosi kijelölés külföldi, tipikusan, angol jog alatti hitelszerződésben való elhelyezhetősége”- mutat rá Borbély Gábor.

Várakozások

„A tervezett átmeneti rendelkezések alapján a jelenlegi zálogszerződésekre és zálogjogokra továbbra is a régi Ptk. alkalmazandó, azaz hosszabb ideig két rendszer együttélésére kell számítani és felkészülni. Ez ésszerű megoldásnak látszik, a két szabályozás keveredése adott jogviszonyon belül mindenképpen elkerülendő”- összegez Borbély Gábor. „Az új Ptk. az új zálogjogi szabályozás egyik csúcsa, a teljes szabályozás hatékonyságát és modernitását ugyanakkor legalább ugyanilyen mértékben befolyásolják az érvényesítés részletszabályai, a bírósági végrehajtás és a csőd-, felszámolási szabályok. Az új Ptk. a maga szintjén ebben előre lép, és a bíróságon kívüli végrehajtás szabályainak korábbi szerződéses korlátait feloldva a kereskedelmi ésszerűségben látja a felek szerződéses szabadságának határait. Ez komoly szakmai kihívást jelenthet a jogalkalmazók számára. Jelenleg még kérdés, hogy ezt a szabályozási rugalmasságot a teljes új jogszabályi rezsim követi-e majd.”

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
POLGÁRI JOG
PÉNZÜGYI SZEKTOR
ÚJ PTK