Egyre kevesebb törvénytervezet jut el véleményezésre a GVH-hoz - ÁSZ tanulmány a GVH 2002-2011 közti tevékenységéről

2013.11. 4. Jogi Fórum / ÁSZ

Egyre kevesebb jogszabály tervezete jut el véleményezésre a Gazdasági Versenyhivatalhoz, miközben több olyan jogszabály is született, amely érinti a hivatal feladatkörét - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2002-2011 közti tevékenységéről készült tanulmányában.

A GVH legfőbb versenypártolási tevékenysége a versenyt érintő jogszabályok, ritkábban ágazati politikák, koncepciók előterjesztéseinek előzetes, versenypolitikai szempontú véleményezése. A vizsgált időszakban a 2003. és a 2004. évben volt a GVH-nak a legtöbb tervezet-véleményezési feladata, ekkor évente több mint 200 előterjesztésre küldött írásban észrevételeket. Az időszak végére ezek száma lecsökkent: 2008-ban még kb. 60, 2009-ben 48, 2010-ben 33, 2011-ben 68 előterjesztést véleményezett a GVH. A GVH tevékenységét jellemző számszerű mutatók visszaesése a versenyfelügyeleti tevékenység esetében is megfigyelhető. Például a GVH által lezárt hatósági eljárások száma 2002-ben 171, 2005-ben 199, 2011-ben pedig csak 102 darab volt.

A versenytörvény 36. §-ának (3) bekezdése írja elő: a Hivatal „elnökével egyeztetni kell minden olyan tervezett intézkedést és jogszabály-koncepciót, illetve tervezetet, amely érinti a Hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt – valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést – korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz”. A jogalkotó azonban e kötelezettség megszegése esetére semmilyen jogkövetkezményt nem rendelt. Emiatt az előterjesztések meg nem küldésében megnyilvánuló mulasztás a tanulmány tárgyát képező utolsó 4 évben gyakran fordult elő - hangsúlyozza a Számvevőszék. 2009-ben és 2010-ben egyaránt 77; 2011-ben pedig 110 olyan elfogadott jogszabályról tett említést a GVH, amely – bár véleménye szerint érintette a verseny kérdéskörét – nem került részére előzetesen megküldésre. A hivatkozott törvényi rendelkezés kiüresedésére - az ÁSZ tanulmány szerint - szükséges nyomatékosan felhívni az Országgyűlés figyelmét.

A versenypolitika állami döntésekben való érvényre juttatásának más eszközei is a GVH rendelkezésére állnak. Ha valamely – egyedi – ügy körülményei szabályozási hiányosságra vagy más szerv eljárásában orvosolható jogsértő helyzetre utalnak, a GVH az illetékes szervhez szignalizációval fordulhat, azaz felhívhatja figyelmét az észlelt sérelmes helyzetre.

A GVH beszámolói alapján az a tanulmány készítői meg tudták határozni, melyek lehettek azok a területek, amelyek a verseny szempontjából leginkább beavatkozást igényeltek. A GVH beszámolóiban éveken át szerepeltek a villamosenergia-piac, az elektronikus hírközlés, távközlés és a hozzá kapcsolódó területek, mivel ezek a kiépített hálózatok és a nagy értékű műszaki elosztó központok miatt jelentős hatósági versenyszabályozást igényelnek. Az egészségügyben, gyógyszerforgalmazásban a kialakult területi monopóliumok okoztak verseny szempontból megoldandó feladatot.

2002 és 2006 között a Hivatal versenykultúra fejlesztő munkájának célját abban látta, hogy tájékoztatást adjon a hazai versenyjog és versenypolitika elméleti és gyakorlati kérdéseiről. 2007-től a Hivatal céljának tekintette a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztését és terjesztését is. A versenykultúra és a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztése egyaránt magában foglalja a versennyel, versenypolitikával és versenyjoggal kapcsolatos általános tájékozottság növelését, a tudatos fogyasztói döntéshozatal elősegítését, a versenyhez való általános viszonyulás javítását, valamint a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet támogatását.

A versenykultúra fejlesztését nagyon változatos eszközökkel folytatta a GVH, ugyanakkor nem tervszerűen, nem meghatározott célok mentén. A rendelkezésre álló összeg hullámzó volt és a forrásfelhasználás hatékonyságát sem vizsgálták. A versenykultúra fejlesztési tevékenység eredményességét nem lehet meghatározni, átfogó értékelésekkel a GVH nem rendelkezik, bár készültek független szervezetek közreműködésével közvélemény-kutatások. A versenykultúrát támogató rendszer teljes körű felülvizsgálatára, értékelésére és szükség szerinti átalakítására lenne szükség, továbbá egy monitoring rendszer létrehozására, ami folyamatosan figyelemmel kíséri a versenykultúra fejlesztési tevékenység eredményességét és hatékonyságát - hangsúlyozza a Számvevőszék tanulmánya.

A versenypártolás és versenykultúra-fejlesztés pillérekhez tartozó tevékenységek összességét tekintve úgy véli az ÁSZ, hogy az egyes külön-külön megvalósított intézkedések – ideértve a versenyfelügyeleti intézkedéseket is – nem alkottak egységes rendszert, ezért nem minden esetben érték el a kívánt hatást. A lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások sok esetben ugyanarra a vállalati körre vonatkoznak, az eljárás alá vont vizsgálati alanyok közül sok volt a „visszaeső”, ami azt mutatja, hogy a Hivatal bírságolási politikája nem volt kellően hatékony. A versenypártolással intenzíven érintett területek közül csak nagyon kevés esetben került sor ágazati vizsgálatra. A Versenytörvényt módosító, az Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat egy új paragrafus beiktatásával megteremti annak lehetőségét, hogy a GVH nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján piacelemzést végezzen. A Számvevőszék szerint ez az új eszköz elősegítheti, hogy a GVH a Versenytörvényben meghatározott feladatait hatékonyabban és eredményesebben végezze, mivel lehetővé teszi a piacok működésének jobb megismerését és jól kiegészíti az ágazati vizsgálatok indításának hagyományos eszközét.

Az Állami Számvevőszék tanulmánya teljes terjedelemben elolvasható itt.

 

  • kapcsolódó anyagok
GVH
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK