Nem csökkent az Alkotmánybíróság súlya - Alkotmánybírósági hatáskörök - Az Alapjogokért Központ vizsgálati eredményeiről

2013.11.13. Jogi Fórum / MTI

A fiatal jogászok és joghallgatók által létrehozott Alapjogokért Központ elemzése szerint nem csökkent az Alkotmánybíróság súlya a testület működésére vonatkozó 2012-ben életbe lépett szabályozás nyomán - közölte szerdán honlapján a szervezet.

A központ vizsgálata szerint ugyan a testület hatásköreinek egy része megváltozott, azonban azok összességében és érdemben nem szűkültek. Sőt, az Alkotmánybíróság fontos új jogosítványokkal is rendelkezik.

Mindebből az is következik, hogy a magyar jogrendszer alkotmányosságára vonatkozó védelmi szint nem csökkent - szögezi le az Alapjogokért Központ.

Fontos újítása a hatályos joganyagnak, hogy a köztársasági elnök már nem kényszerülhet az általa alkotmányellenesnek vélt törvény aláírására, ugyanis lehetősége van az alkotmányossági és politikai vétó kombinálására. Emellett az Alkotmánybíróság eljárásai az új szabályozásnak köszönhetően nyitottabbá váltak: egyes esetekben kérelmezhető a nyilvános és személyes meghallgatás. Ha a személyes meghallgatást az Alkotmánybíróság maga rendeli el, akkor már kötelező a nyilvánosság is.

Lényegi hatáskörszűkítést kizárólag a költségvetési- és adótárgyú jogszabályok felülvizsgálhatóságának és megsemmisíthetőségének korlátozása jelent, azonban a korlátozást magát is csak korlátozásokkal lehet értelmezni.

Egyrészt fontos kiemelni, hogy a megszorítás ellenére az Alkotmánybíróság abban az esetben is vizsgálhatja és akár meg is semmisítheti a közpénzügyi jogszabályokat, ha azok sértik az Alaptörvény érintett paragrafusában felsorolt alapjogokat, például az emberi méltósághoz való jogot, vagy ha a jogszabályokra vonatkozó eljárási követelmények nem teljesülnek. Ugyanakkor a rendelkezés átmeneti jellegű, mert csak addig érvényes, míg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja.

A hatáskör-korlátozás egyáltalán nem érvényesül a törvények előzetes alkotmányossági vizsgálata és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során. Azaz ilyen esetekben az államfő vagy az ombudsman, az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, a Legfőbb Ügyész és a Kúria elnökének indítványára az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti a költségvetést vagy annak egy részét.

A központ vizsgálatában arra jutott, hogy a bárki által kezdeményezhető utólagos normakontroll lehetőségének megszüntetése nem tekinthető indokolatlan hatáskörszűkítésnek, mivel azt az alkotmányozási eljárás során maga az Alkotmánybíróság javasolta a jogalkotónak. Az eddigi tapasztalatok alapján pedig megállapítható, hogy az ombudsman által is indítványozható utólagos normakontroll, illetve a közvetlen alkotmányjogi panasz megfelelően helyettesíti a korábbi eljárást.

Az alkotmányjogi panasz jogintézménye pedig bővült, mert az új szabályozás megteremtette annak lehetőségét, hogy a bírósági eljárásban érintett fél magát az érdemi bírói döntést támadja meg az Alkotmánybíróságnál. Ezzel az Alkotmánybíróság az alkotmányos rendszerben egyértelműen az igazságszolgáltatás felé került.

Az új szabályozás több esetben beépítette a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot, jellemzően annak érdekében, hogy csökkenjen a testület ügyterhe. Így került át a Kúria hatáskörébe a Nemzeti Választási Bizottság népszavazással kapcsolatos határozatainak, illetve az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálatának lehetősége. Mindemellett a Kúria e határozataival szemben is helye van alkotmányjogi panasznak.

Szintén az ügyteher-csökkentést szolgálja az az immáron jogszabályi szintre emelt gyakorlat, miszerint a közigazgatási hatóságok közötti hatásköri összeütközést nem vizsgálja az Alkotmánybíróság, illetve,pontosították az Alaptörvény-értelmezés szabályait is.

Azt az új szabályozásban kodifikált elvet, miszerint az Alaptörvény és annak módosításai csak közjogi érvénytelenség esetén vizsgálhatóak felül, szintén az Alkotmánybíróság dolgozta ki 1990 után. Sőt a korábbiakban kialakított gyakorlat kodifikálása bizonyos esetekben hatáskör-bővülést eredményezett: így a testület utólagos normakontroll keretein belül megszorítások nélkül vizsgálhatja a jogegységi határozatokat is.
Teljesen új jogosítványa továbbá a testületnek a vallási közösségekkel kapcsolatos eljárások köre, illetve az, hogy bírótól is befogadhat olyan indítványt, ami nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányul.

Az Alkotmánybíróság cselekvési lehetőségei szintén bővültek a jogkövetkezmények terén: megsemmisítés "helyett" megállapíthatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek az érintett jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie, az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata során pedig elrendelheti az érintett jogszabály hatálybalépésének felfüggesztését - tartalmazza az elemzés.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt - közölte a szervezet.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT