A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek illetékeiről - A Kúria jogegységi határozata a devizahiteles pereket is érinti

2013.11.28. Jogi Fórum / MTI

A szerződési értéket kell figyelembe venni az érvénytelenség megállapítása érdekében indított perek illeték.ének számításánál a Kúria napokban meghozott jogegységi határozata szerint - közölte a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezetője

Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a döntés annyiban érintheti a devizahiteles pereket, hogy ebben az ügytípusban nem ritka az adósok által a szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében indított per. A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják - és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték -, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket.

A Kúria hétfőn meghozott jogegységi döntése szerint a megállapítási perekben is a szerződési értékből kell számítani a 6 százalékos illetéket, ami a sokmilliós, esetenként tízmilliós nagyságrendű devizahitelek esetében nyilvánvalóan lényegesen több, mintha a nem meghatározható pertárgyértékből számítaná az eljáró bíróság. A jogszabálynak megfelelően az illetéket a felperes - devizahiteleknél jellemzően az adós - előlegezi, ám ha pernyertes lesz, akkor az alperesre, devizahiteleknél jellemzően a pénzintézetre hárul az illeték megfizetése - közölte a kollégiumvezető, aki az ügyben eljáró jogegységi tanács elnöke volt.

Wellmann György hozzáfűzte, hogy részleges érvénytelenség megállapítására irányuló kereset esetén meg nem határozható a per tárgyának értéke akkor, ha a támadott szerződési kikötéshez kapcsolódó szerződési érték elkülönülten nem állapítható meg.

Egy másik eldöntendő kérdés volt ebben a hónapokkal ezelőtt indult jogegységi eljárásban, hogy az alperes kérheti-e viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását. Ez devizahiteles ügyben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésére kötelezéshez is vezethet.

Ezzel kapcsolatban a Kúria kollégiumvezetője elmondta: a jogegységi határozat szerint kérheti az alperes viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha nem vitatja a szerződés érvénytelenségét, azaz elismeri a keresetben foglaltakat. A bírósághoz intézett kérelemnek határozottnak kell lennie, arra nincs lehetősége az alperesnek, hogy viszontkeresetében feltételesen, csak bizonyos esetre vonatkozóan kérje a jogkövetkezmények megállapítását.

Wellmann György kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a december 16-ra kitűzött kollégiumi ülés időpontját már hónapokkal ezelőtt meghatározták. Az viszont, hogy a kollégium jogegységi tanácsként a hétfőn közzétett devizahitelekkel kapcsolatos hét pontból álló indítványt is megtárgyalja, csak november 21-én, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának a Kúria elnökének részvételével megtartott ülésén dőlt el.

A jogegységi eljárásokban jellemzően a Kúria öttagú, illetve héttagú jogegységi tanácsai hozzák meg a döntést, ám 2012 óta bizonyos esetekben az illetékes kollégium ülése is eljárhat jogegységi tanácsként. Erre a törvény szerint egyfelől akkor van lehetőség, ha korábbi jogegységi határozatok, vagy a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság jogi iránymutatásainak megváltoztatása, hatályon kívül helyezése válik szükségessé, másfelől, ha általában a joggyakorlat továbbfejlesztése szükséges. Korábbi jogi iránymutatások hatályon kívül helyezése érdekében már ült össze a Kúria polgári kollégiuma jogegységi tanácsként, a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából azonban első ízben december 16-án kerül erre sor.

A jogegységi indítványt 15 napon belül véleményezi a legfőbb ügyész, majd az előadóbírák elkészítik a határozattervezetet, amelyről a kollégium dönt majd.

A Kúria polgári kollégiumának 36 tagja van: 31 kúriai bíró, valamint az öt ítélőtábla polgári kollégiumainak vezetői. A kollégium mint jogegységi tanács elnöke a törvény értelmében a Kúria elnöke.

A kollégium akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van, a határozat elfogadásához a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges. A határozattervezetben lehetnek alternatív megoldások is, amelyekről külön is szükséges lehet szavazni, és van lehetőség az ülés elnapolására.

A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra.

A devizahiteles perekkel kapcsolatban Wellmann György november elején adatszolgáltatásra kérte az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőit, többek között arról, hogy milyen ellentmondásokat tapasztalnak az ítélkezési gyakorlatban, illetve mekkora az ügyteher.

A bekért adatok elemzése még tart, de a kollégiumvezető annyit elmondott: eddig több mint háromezer ilyen jellegű per indult országszerte, ezek mintegy felében a bíró idézés kibocsátása - az az érdemi tárgyalás - nélkül utasította el a keresetet, több mint száz eljárásban azonban már jogerős döntés született.

A kollégiumvezető kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a folyamatban lévő jogegységi eljárás konkrét részleteiről sem most, sem később nem nyilatkozhat. Ugyanakkor annyit általánosságban hozzáfűzött: egy bírót nem befolyásolhat az, hogy a döntése milyen hatással van a felekre. Minden bírósági eljárást a törvények előírásai szerint kell lefolytatni, az alaptörvény rögzíti: "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak" - fűzte hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
PÉNZÜGYI JOG
DEVIZAHITEL
KÚRIA
PÉNZÜGYI SZEKTOR
JOGEGYSÉGI HATÁROZAT