Kisebb Országgyűlés, szigorúbb házszabályok - A választások után felálló parlament működéséről

2013.12. 4. Jogi Fórum / MTI

A jelenleginél szigorúbb házszabályi rendelkezések bevezetését javasolják a kormánypártok a választás után felálló új, kisebb Országgyűlés munkájának szabályozására. A Fidesz és a KDNP képviselői kedden benyújtott előterjesztésükben tervezhetőbbé tennék az előterjesztések benyújtási határidejét, emellett a plenáris ülésről egy új, kétszintű bizottsági rendszerbe terelnék a részletes vitákat. A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízná, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.

A változtatások szükségességét és időzítését a fideszes Gulyás Gergely napközben újságíróknak azzal magyarázata, hogy minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a választás után azonnal megkezdhesse működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Országgyűlés, így a következő kabinet a hatékony törvényhozási munkára koncentrálhasson, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési jogköre legyen. Kifejtette továbbá, hogy egy új házszabály elfogadása nélkül a nemzetiségi képviselők és szószólók sem kezdhetnék meg parlamenti munkájukat.

Az államfő, a kormány és a bizottságok törvényjavaslatai automatikusan, vagyis a jelenlegi gyakorlattal ellentétben bizottsági döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerülnének - ismertette.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kellene majd nyújtani a parlamentnek, a későbbiekben pedig nem lehet "túlterjeszkedő" módosításokat tenni hozzájuk, vagyis csak a már megnyitott jogszabályok érintett rendelkezéseire kérhető változtatás.

A módosításokat előbb a jelenleginek nagyjából megfelelő szakbizottságok tárgyalhatnák, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnének - amelynek elnöke az Országgyűlés újonnan létrejövő törvényalkotási alelnöke lesz.

Ez a bizottság egyetlen javaslatba formálná majd a módosító indítványokat. A Ház a zárószavazások alkalmával így már csak kétszer szavazna, előbb az összes módosításról egyszerre, majd az előterjesztés végleges elfogadásáról.

Az általános vita szabályait érintő változtatás, hogy a képviselők rendes - vagyis legfeljebb 15 perces - felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, valamint az első független képviselő, valamint nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.

A fideszes képviselő a részletes vita szabályainak átalakítását azzal magyarázta, hogy az általános és részletes vita mára gyakorlatilag megegyezik, a képviselők nagyrészt ugyanazokat az érveket hangoztatják mindkettőn. Megjegyezte továbbá, hogy a parlamenti vita is átalakult az elmúlt évtizedekben, így egymás meggyőzésére nagyobb esélyt látnak a bizottságokban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új, kétszintű bizottsági rendszer ülései a parlamenti ülésekhez hasonlóan nyilvánosak maradnak, szabadon közvetíthetők.
A javaslat szerint változna a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Ilyenre félévente legfeljebb hatszor kerülhetne sor. Sürgős tárgyalás elrendelése és a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kellene telnie. A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább huszonöt képviselő támogató aláírása szükséges. A sürgős tárgyalás mellett továbbra is lehetőség lesz kivételes eljárásra, ehhez a képviselők legalább ötödének támogató aláírása volna szükséges. A tervek szerint a kivételes eljárást legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amelyre az előterjesztő a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza. Kivételes eljárást félévente legfeljebb négyszer lehetne elrendelni a képviselők több mint felének szavazatával.

Emellett a házszabálytól eltérést az Országgyűlés a képviselők legalább kétharmadának - és ezen belül legalább öt ellenzéki képviselőnek - a szavazatával lehetne kezdeményezni.

Teljesen átalakulhat a költségvetés tárgyalásának és elfogadásának rendje is. A kormánynak a következő évi büdzséről szóló javaslatát legalább tizenhárom nappal a tervezett általános vita előtt kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal (KT). A költségvetéshez benyújtott módosításokat a törvényalkotási helyett a költségvetési bizottság összegzi majd, azután pedig a Ház megtárgyalja és szavaz róluk. A házelnök az így létrejövő egységes javaslatot megküldi a KT-nak, amelynek három nap alatt kell döntenie arról, hogy hozzájárul-e a zárószavazáshoz. Ha nem, akkor korrekciós javaslatot nyújthat be, a kormány pedig a főösszegeket nem érintő zárószavazás előtti módosítást kezdeményezhet majd. Ezekről azonban a tervek szerint ismét tárgyalnia kell a Háznak, az új egységes javaslatról pedig már egy napon belül kell határoznia a Költségvetési Tanácsnak. A büdzsé általános vitájának továbbra is legalább harminc órán át tartana.

A beterjesztő kormánypárti képviselők az indoklásban úgy fogalmaznak, hogy a javasolt új eljárásrend alkalmazható egy-, két- vagy háromhetes ülésezési rendben is.

Újdonság, hogy az állandó bizottságok munkájában tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a közöttük lévő létszámaránynak megfelel.

Szigorítás, hogy a javaslat szerint az Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen "tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés" nem alkalmazható, hacsak azt a házbizottság vagy az érintett bizottság külön nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi a szemléltetésre vonatkozó szabályokat, akkor kizárhatják az Országgyűlés vagy a bizottság üléséről.

A képviselőkre vonatkozó szigorítás az is, hogy a tervek szerint a képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés szavazásainak több mint negyedén. Emellett ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a házelnök csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. Ugyanezen szabály vonatkozna a bizottsági ülésekre is.

A képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

További változás, hogy egy képviselőcsoport vezetője, vagy öt független képviselő, vagy a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi ponttal összefüggésben a nemzetiségeket képviselő bizottság nyolc tagja az ülés megnyitása előtt egy órával kérhetné a rendelkezésére álló időkeret kétszeresére emelését. Ilyen kérelmet félévente minden képviselőcsoport legfeljebb háromszor nyújthatna be, független képviselő háromszor, nemzetiségi képviselő és szószóló pedig kétszer támogathatna az aláírásával.

A törvényalkotási bizottság mellett létrejönne a nemzetiségeket képviselő bizottság is. A nemzetiségi képviselet új formájaként megjelenik a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló jogintézménye is. A nemzetiségi képviselők és a szószólók munkáját hangolná össze a nemzetiségeket képviselő bizottság, és biztosítana nekik sok esetben a képviselőcsoportokéhoz hasonló jogosítványokat.

A szószólók a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pontok esetében felszólalási joggal rendelkeznek, de szavazati joguk nem lesz, ezért nem vehetők figyelembe a határozatképesség megállapításánál.

A javaslat szerint minden olyan ülésen, amelyen kérdéseket is tárgyal a Ház, biztosítani kell, hogy legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló által feltett kérdést megtárgyaljanak. Az indoklás szerint így a nemzetiségi képviselők és a szószólók a független képviselőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel, kvázi képviselőcsoportként tehetnék fel kérdéseiket.

A nemzetiségi szószóló a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elképzelés szerint nemcsak felszólalhat az Országgyűlés ülésén, hanem határozati javaslatot is benyújthat majd. Mivel a szószóló csak a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslatot terjeszthetne elő és nem lesz szavazati joga, a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság döntene arról, hogy az általa benyújtott határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait.

A nemzetiségi képviselők és szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak majd.

Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára az ország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulóján, valamint a nemzeti ünnepeken ünnepi vagy emlékülést tarthat.

Az új szabályozás tartalmazná azt is, hogy az Országgyűlés ülésének "kezdéseként az ülést vezető elnök elnöki emelvényre érkezésekor az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Amennyiben a köztársasági elnök részt vesz az ülésen, az ülésterembe érkezésekor az ülést vezető elnök felszólítására az ülés résztvevői felállva köszöntik."

A parlament dönthet arról is, hogy a képviselők a következő ciklustól legfeljebb egy kétezer köbcentis személygépkocsi fogyasztásának megfelelő mértékben használhatnák benzinkártyájukat.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy az új házszabály előkészítése másfél éve kezdődött Kövér László házelnök kezdeményezésére, az első tervezete pedig nyár elejére készült el hosszas politikai egyeztetés után. A kormányoldal tervei szerint az Országgyűlés jövő februárban fogadhatja el az új házszabályt. A Ház a kormánypártok javaslatáról jövő kedden kezdhet általános vitát, amely szerdán, várhatóan időkorlát nélkül folytatódik. A részletes vitát egy héttel később vagy akár már a jövő év elején bonyolíthatják le.

 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS