A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata – amely szerint a román az államnyelv – előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.

A román Agerpres hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben, ők azt is kérték, hogy a talárosok állapítsák meg, a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz.

Alexandru Tanase, a moldovai alkotmánybíróság elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat az alkotmány preambulumaként része az alaptörvénynek, és ez az elévülhetetlen nyilatkozat képezi az alkotmány alapját. A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó. Ana Gutu liberális képviselő üdvözölte a döntést, hiszen szerinte így hivatalos dokumentumokban is használni lehet a román nyelv kifejezést a moldovai nyelv helyett. Ugyanakkor kételyeit fejezte ki, hogy a parlament a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett módosítani fogja az alaptörvénynek azt a cikkelyét, amely az ország államnyelveként a moldovait nevezi meg. Ezzel szemben a másik kezdeményező, Valeriu Munteanu liberális képviselő azt vallja: a parlament köteles módosítani az alkotmányt, ellenkező esetben szerinte feloszlatható a törvényhozó testület.

A Szovjetunióból kivált Moldovai Köztársaság 1991-ben fogadta el függetlenségi nyilatkozatát, az alkotmányt 1994-ben szavazta meg a parlament. A moldovai nyelv megnevezést a szovjet hatalom idején kezdték használni, és 1989 után a moldovai kommunisták továbbra is ragaszkodtak ehhez a megnevezéshez. Bukarest szerint ugyanakkor moldovai nyelv nem létezik, az lényegében azonos a románnal. Román vezetők csütörtökön üdvözölték a moldovai alkotmánybíróság döntését. Traian Basescu a történelemmel és a magukat román nemzetiségűnek valló moldovai állampolgárokkal szembeni „igazságtételnek” nevezte a döntést. Victor Ponta román miniszterelnök is üdvözölte a határozatot, Titus Corlatean külügyminiszter pedig fordulópontnak és fontos jelképes döntésnek nevezte a talárosok állásfoglalását, amely szerinte üzenet az Európai Unió címére is. A Moldovai Köztársaság november végén parafálta az Európai Unióval a társulási szerződését.