Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Minőségi média állami felelősség és legitim önszabályozás alapján - Az európai médiaszabályozás kihívásai - Nemzetközi konferencia

2013.12.18. Jogi Fórum / MTI

Az elmúlt időszakban soha nem látott változásokon ment át a média, amelyekre választ adhat az önszabályozás - mondta kedden Az európai médiaszabályozás aktuális kihívásai című konferencián tartott vitaindító előadásában a Főszerkesztők Fórumának elnöke.

Weyer Balázs az Európa Tanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által közösen szervezett budapesti nemzetközi konferencián arról beszélt, szerinte az állami szabályozásnak csak a számára jól kezelhető, a legjelentősebb társadalmi érdeksérelmekre kellene koncentrálnia a jogalkotásban, emellett a médiatudatosság kialakításában kellene fontos szerepet vállalnia.

Hozzátette: mindezt az önszabályozás képes kiegészíteni, de csak akkor, ha az kellő legitimációval bír. Erre az újságírók önmagukban nem képesek - vélekedett -, így azt szélesebb alapokra kell fektetni a kiadói, a tulajdonosi, hirdetői, az akadémiai és egy kicsit az állami szféra bevonásával.

A változásokról elmondta, kihívást jelent a sajtó nyereségessé tétele, ami kiszolgáltatottságot hoz, ez pedig hatással lehet az etikus újságírásra. Ha a gazdasági élet szereplői nem látnak üzletet a médiában, a sajtó azok kezébe kerül, akik más céllal vásárolják meg az egyes médiumokat - vélekedett.

A nagy globális szereplők, a Google és a Facebook vagy a YouTube egyre nagyobb szeletét hasítja ki a hirdetési piacnak, Magyarországon az online hirdetések mintegy fele ezen oldalakon jelenik meg. Szerinte mindez azt is maga után vonja, hogy a szabályozásnak túl kell lépnie a nemzetállami kereteken - vélte a Főszerkesztők Fórumának elnöke.

Azt mondta, a digitalizáció a médiatartalmak minőségét is befolyásolta; ugyan sokszínűséget hozott, az exkluzivitás, az információk mélysége és részletessége romlott, és a minőségnél előrébb valóvá vált a gyorsaság.

A változó technológiai környezetben jelentkező problémákat is egyre nehezebb jogi eszközökkel megfogni - mondta -, szerinte az önszabályozás az ebben rejlő problémákra is gyorsabban reagálhat, így hatékonyabb lehet. Weyer Balázs az új platformok megjelenésében nem látott jelentős kihívást a szabályozás szempontjából, sokkal inkább az új formátumok, nyelvi megoldások terjedésében.

A konferencia panelbeszélgetésén Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) korábbi főtitkára hangsúlyozta, az állam szerepe nagyon fontos abban, hogy olyan környezetet hozzon létre, amelyben garantált a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás szabadsága, a média megfelelően működhet, és az újságírók szabadon dolgozhatnak. Az újságírásra mindenképpen szükség van, hiszen ez a demokrácia egyik alkotóeleme - tette hozzá.

Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó szerint az állam feladata a minőségi és független közszolgálati elektronikus média biztosítása, mert ha nincs ilyen, kevésbé valószínű, hogy más jó minőségű médium lesz az országban.

Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy "Magyarországon a sajtó sosem volt független, legalábbis tömegében". A médiában a sebesség valóban átvette az uralmat, "de nem az alaposság, hanem a lassúság fölött" - vélekedett. Szerinte ennek oka az, hogy "a magyar sajtót nem feltétlenül jellemezte az alaposság az elmúlt időszakban".

Aidan White elmondta, napjainkban a kommunikáció kultúrája változik, a fiatalok különböző helyzetekben átveszik az irányítást, új módokon cserélnek információt, ők egy más világban élnek. Ma az a tendencia érvényesül, hogy az azonnaliság alapelve fontosabb, mint a megbízhatóság.

Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára úgy vélte, a jó szabályozást tekintve a reklámszakma megoldásai működőképesek lehetnek máshol is. Üdvözölte, hogy a médiatörvény hangsúlyozza az önszabályozás jelentőségét. Meglátása szerint az önszabályozáshoz a szakma elkötelezettsége és a társadalom elfogadása is szükséges.

Eve Solomon azt mondta, fontos a független szabályozótestületek létrejötte, amelyek legitimitását az adja, hogy az állampolgárok tudják, megbízhatnak azokban a hírekben, amelyeket a szabályozótestület tagjai közvetítenek.

Nádorfi Péter megjegyezte, Magyarországon a kiadók jelenleg nem látják az önszabályozásnak olyan előnyét, amely miatt egy ilyen kezdeményezés mögé állnának.

Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH médiajogásza hangsúlyozta: kérdéses, hogy a média képes-e a vélemények ütköztetésének fórumává válni, vagy az emberek csak a gondolkodásuknak megfelelő véleményeket hallgatják meg. Úgy vélte, lehetnek olyan új problémák, amelyek állami beavatkozást tehetnek indokolttá, hiszen folyamatosan új kommunikációs platformok jelennek meg.

Vita a média sokszínűségének lehetőségeiről

A konferencián a média sokszínűségének mikéntjéről, a szabályozás lehetőségeiről és a független újságírásról is szó volt.

Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója a délutáni panelbeszélgetés vitaindító előadásában kiemelte: az újságírás egyfajta „kontrollált kifejezés”, nem szabad beszéd.

Több érték korlátozhatja, így például az igazság, a függetlenség, a pártatlanság, az emberiesség és a felelősségre vonhatóság. Befolyásolhatják még a politikai és társadalmi változások, például a gyűlöletbeszéd és az intolerancia – magyarázta.

Megjegyezte: nem lehet hagyni, hogy a gyorsaság legyen a legfontosabb, pedig sokszor ez előbbre valónak tűnik, mint a tartalom igazságossága, függetlensége.

A szakértő szerint fontos cél annak megfogalmazása, hogy ki tekinthető újságírónak. Ehhez pedig meg kell határozni az újságírás etikai alapját.

Aidan White hangsúlyozta: nagy kihívást jelent az újságírók öncenzúrája is, az, hogy bizonyos témákról nem mernek írni, mert tartanak a következményektől.

Arra is kitért, hogy a hagyományos újságírás visszaszorulóban van, jelentősen csökkent az újságkiadás az elmúlt években, és ez kedvezőtlen hatással van az újságírás színvonalára is. További problémaként említette, hogy meglátása szerint nincs megfelelő szolidaritás a médiában.

Joan Barata, az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének főtanácsadója az öncenzúra és az úgynevezett dermesztő hatás kérdéséről szólva fontosnak ítélte az arányosság elvének figyelembe vételét a szabályozásban. Szerinte, ha a tartalom-előállító nem elérhető a szabályozó számára, gyakran a közvetítőt szankcionálja, ami már nem feltétlenül arányos.

Ez elvezethet akár az öncenzúrázáshoz is – hívta fel a figyelmet egy másik veszélyre.

Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó szerint a modern audiovizuális szabályozók már kevésbé foglalkoznak a tartalommal, mint korábban. Ezen médiumok tartalmát a fiatalok egyre inkább az interneten keresztül nézik, hallgatják. Egyetértett az EBESZ főtanácsadójával abban, hogy a szabályozónak a sokszínűséget kell elősegítenie, és lehetőséget kell biztosítana a versenynek.

Láncos Petra, a Pázmány Páter Katolikus Egyetem európai jogi szakértője az uniós szabályozás tagállami médiapluralizmusra gyakorolt hatásairól beszélt. Elmondta: míg korábban a médiaszabályozást kulturális témaként kezelte a közösség, később szolgáltatásként kezdték szabályozni azt. Napjainkban kerül előtérbe, hogy a médiának politikai jelentősége is van, így ezen a téren kíván ajánlásokat tenni az unió.

Ebben a többi között az oktatásra, az önszabályozásra, az etikai normákra és a médiatanácsok összetételére gyakorolna hatást. Hozzátette: mivel az EU felügyeletet nem gyakorolhat a tagállami médiapluralizmus felett, még kérdéses, ki fogja és milyen tartalommal elfogadni az ezzel kapcsolatos ajánlásokat.

Az unió ugyanakkor bizonyos területeken elfojtja, míg másokon ösztönzi a sokszínűséget. Példaként hozta a médiaszabályozási joghatóságok kérdését, amelyek jelenleg nem a területükön sugárzott, hanem az ott bejegyzett médiumokat felügyelik. Ennek szabályozását azonban össze kell egyeztetni a szolgáltatások szabad áramlásának elvével.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke a magyar média sokszínűségéről azt mondta: azt, ha akarnánk, se lehetne megszüntetni, a sokszínűség ugyanakkor nem garanciája annak, hogy a média képes betölteni hivatását. Weyer Balázs elkerülhetetlennek tartotta az ezzel kapcsolatos közösségi szabályozást.

Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője a médiapluralizmus európai szabályozása nehézségeiről szólva a társadalmi nyilvánosság terének behatárolását is egyre nehezebbnek ítélte meg.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja is úgy látta, hogy bár az új szolgáltatások több szereplő belépését teszik lehetővé a médiapiacra, a sokszínűség mégis látszólagos, így gyakran nem tudja kifejteni azt a hatást, amelyet sokan vártak tőle.

„Mindenki elmondhatja a magáét, de nem mindenkire fognak odafigyelni” – összegezte.

Olyanok is belépnek a média értékláncba, akik nem tartoznak a szabályozás alá, és még nem is eldöntött, oda kell-e sorolni őket – vetett fel egy másik problémát.

Ha az internetet nem vonjuk be a szabályozásba, akkor lemondunk a személyiségi jogok megsértésének eddigi felfogásáról – tette hozzá, feltéve a kérdést: kié a felelősség a médiában megjelentekért?

Mint mondta, bár látszólag mély a konszenzus bizonyos kérdésekben, teljesen máshogy értelmezik a konkrét ügyeket Európa egyes országaiban. Ugyanakkor úgy látta: a jövő médiaszabályozása nem lehet tisztán nemzeti, még az európai keret sem elegendő, a valódi megoldás egy univerzális etikai normarend lenne, ennek megvalósulását azonban Koltay András a közeljövőben kérdésesnek tartotta.

Az Európa Tanács és a médiatanács 2013 elején állapodott meg a szakmai együttműködésben, amelynek során egymás tevékenységének a korábbiaknál mélyebbre ható megismerését tűzék ki célul.

A konferencia a 2013-as program záróeseménye. A rendezvényt Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete nyitotta meg.

Már nincsenek viták a médiaszabályozásról az ET és Magyarország között

A médiatörvény év eleji módosítása valamint az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntése lezárta a Magyarország és az Európa Tanács (ET) között fennálló vitát a normaszöveg tartalmáról – értett egyet az ET jogi és szabályozási tanácsadója, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja budapesti sajtótájékoztatójukon.

Eve Salomon és Koltay András Az európai médiaszabályozás aktuális kihívásai című nemzetközi konferenciát követően újságíróknak elmondta: a két szervezet az elmúlt egy év során a Norvég Alap támogatásával rendszeresen konzultált, az együttműködés apropóját pedig a magyar médiaszabályozás által keltett viharok adták. Az együttműködést mindkét fél eredményesnek ítélte.

Eve Salomon közölte: bár maradtak még orvosolatlan kérdések a jogszabályt illetően, mostanra az erőfeszítéseiket arra fordítják, hogyan alkalmazható az a legjobban a gyakorlatban.

Az együttműködés részleteiről szólva tudatta: a szakértői megbeszélések a médiatörvény valós tartalmának megismerését célozták, de nem kizárólag a jogi folyamatokra koncentráltak. Egy tanácskozáson a magyar közszolgálati médiáról és annak irányításáról tájékozódtak az ET képviselői, míg egy másikon a norma gyakorlati alkalmazásáról.

Koltay András arról számot be, hogy a hazai jogalkalmazók is megismerkedtek az Európa Tanács ajánlásaival és elvárásaival, az európai szabályzás részleteivel és jövőbeli irányával. Hozzátette: ezek összhangban hozhatók a magyar törekvésekkel.

A médiatanács emellett bemutatta az ET képviselőinek az elmúlt hároméves magyar jogalkalmazói gyakorlatot.

Koltay András esélyt látott az együttműködés folytatására, de mint mondta, ez az ET-n és a magyar kormányzaton múlik. Beszámolt arról is, hogy az eseménysorozat lezárásaként megrendezett konferencia résztvevőinek írásait hamarosan egy kötetben jelentetik meg, szintén a Norvég Alap támogatásával.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG