Alkotmánybírósági mustra - Az idei utolsó teljes ülés napirendje

2013.12.16. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén többek közt megvizsgálja a nemzetbiztonsági törvénynek a közérdekű adatigénylés megtagadására vonatkozó rendelkezését, valamint azt az adószabályt, amely adóhatósági határozat hiánya miatt sem zárja ki a követelés érvényesítését.

 Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai

● AB határozat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény egyes rendelkezései, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről (IV/2777/2012.)
Az Alkotmánybíróság december 2-án döntött azokról az alkotmányjogi panaszokról, amelyek a bírósági ügyáthelyezés lehetőségének alaptörvény-ellenességét kifogásolták. A testület megállapította, hogy az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő, korábban hatályos törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek. Két, az illetékes bíróságról másik bíróságra áthelyezett büntetőügy vádlottjai fordultak az Alkotmánybírósághoz a bírósági ügyáthelyezés szabályozásának alaptörvény-ellenességét kifogásolva. Álláspontjuk szerint az ügyeikben alkalmazott ügyáthelyezés az igazságszolgáltatás alapvető garanciáit sértette. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség mellett hivatalból vizsgálta a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződéssel, nevezetesen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménnyel való összhangját is. A testület ugyanis figyelemmel volt arra, hogy ha egyes alapjogok, így az igazságszolgáltatás alapvető garanciáinak lényegi tartalmát az Alaptörvény az Egyezménnyel azonos módon fogalmazza meg, akkor az Alkotmánybíróság által nyújtott jogvédelem szintje nem lehet alacsonyabb az Emberi Jogok Európai Bírósága által kibontott jogvédelmi szintnél. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy az időközben hatályon kívül helyezett rendelkezések a tisztességes eljárás két követelményét, így a törvényes bíróhoz való jogot, illetve a pártatlan bírósághoz való jogot is sértették. A testület kifejtette, hogy az Alaptörvényben az Egyezménnyel összhangban előírt, a törvény által felállított bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, vagyis a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot. A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal elnökének szabad belátására bízta, ami a törvényes bíróhoz való jog sérelmére vezetett. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az Alaptörvényből és az Egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget. Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az Egyezménybe ütközőnek ítélte az Alkotmánybíróság, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintettek számára az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyező határozata ellen. A testület rámutatott arra, hogy a támadott rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítása elvileg a törvény erejénél fogva maga után vonja azok alkalmazásának kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett. Az indítványozók kérték az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyező határozata vizsgálatát is. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, melynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Alkotmánybíróság visszautasította. A határozat egyes rendelkezéseihez Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt, Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

● AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/3689/2012)
Az Alkotmánybíróság december 2-án elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte annak a rendelkezésnek a megsemmisítését, amely a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokban is alkalmazandónak rendeli a korábbi kényszer-végrehajtási eljárásoktól eltérő, súlyosabb jogkövetkezményekkel járó kényszertörlésre vonatkozó szabályokat. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés visszamenőlegesen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a folyamatban lévő ügyekben. A határozat indokolása rámutatott: az Alaptörvény nem tartalmaz kifejezetten a gazdasági társaságok létrehozására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó speciális szabályokat. Ennek következtében az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok kialakításában, vagy éppen az ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai célok jogi szabályozásában. Önmagában az, hogy a jogalanyok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna, hogy a jogszabály miként módosul, nem nyújt lehetőséget a jogbiztonság követelményére alapozva Alaptörvény ellenesség megállapítására. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő értelmezése alkotmányjogilag nem indokolható. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

Az Alkotmánybíróság december 16-i teljes ülésének napirendje

● Putnok Város Önkormányzatának az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásról szóló 13/2012. (V. 23.) számú önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdés b) pontja, 2. § (3) bekezdés b) és c) pontja, 2. § (8) bekezdés b) és c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/922/2013.)
Az indítványozó bíró közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz a már hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és konkrét perben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló kérelemmel.

● A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2.K.27.097/2013. számú ügyben való alkalmazásának a kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/1008/2013.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény azon rendelkezésének megsemmisítését és konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárását, amely szerint a szociális hatáskört gyakorló szerv azt nem vizsgálhatja, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a törvényi feltételeket önhibájából vagy azon kívül nem teljesítette. Ez sérti az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésében foglalt azon jogosultságot, amely szerint az önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetében minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

● A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/504/2012.)
Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 27-én kelt indítványa szerint alapvető jog lényeges tartalmát korlátozza, hogy a támadott rendelkezés felhatalmazza a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására. A közérdekű adatigény megtagadására vonatkozó szabály azért is alkotmányellenes, mert semmilyen korlátot nem határoz meg az adatok visszatartásával szemben. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012. április 20-án benyújtott indítványában továbbra is kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.

● Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (3) bekezdés alaptörvény-ellenességének vizsgálata, valamint folyamatban lévő ügyben alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/842/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény azon rendelkezésének megsemmisítését, amely kimondja, hogy az adóhatóság által hozott határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nem peres eljárásban történő érvényesítését. A bíró álláspontja szerint a jogállami jogbiztonság elve sérül, mert a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a felszámolt bt. beltagjával szemben az adóhatóság adókötelezettséget megállapító határozat hiányában is követelhesse az adótartozást. Szerinte az állam és adóalany közötti jogviszony hatósági jellegű, amelybe polgári jogi eszközökkel nem lehet beavatkozni, nem lehet a bíróság hatáskörébe utalni olyan kérdéseket, amelyek az adóhatóságra tartoznak.

● A Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 42/2012. számú, a Kúria végzésével helybenhagyott határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3055/2012.)
A Lehet Más a Politika alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése megsemmisítését kezdeményezte. A Kúria helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) 42/2012. számú határozatát, melyben az OVB megállapította, hogy az indítványozó párt a parlamentben történő aláírásgyűjtése során megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tilalmat. Az OVB az indítványozót a további jogsértéstől eltiltotta. Az indítványozó szerint a végzés sérti az Alaptörvényben meghatározott népszavazáson való részvételhez való jogot, valamint a párt véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát.

A Budapest Környéki Törvényszék 3.Bnf.269/2013/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/1071/2013.)
Az indítványozó a Budakörnyéki Járásbíróság 4.Bny.96/2013/3. számú végzése éa Budapest Környéki Törvényszék 3.Bnf.269/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A bírósági döntések az indítványozó előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról rendelkeznek. Az indítványozó szerint ezek a végzések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mivel nem tartalmaznak kellő indokolást, és nem adnak számot a védő által az ügy lényeges körülményeit érintő észrevételeiről.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2010. január 1. és 2011. december 31. napja között hatályos 59. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2623/2012.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérte. A támadott – 2010. január 1-jével beiktatott és 2012. január 1-jével módosított – rendelkezés alapján nem részesül olimpiai járadékban, aki büntetett előéletű, illetve akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, illetve a meghosszabbított próbaidő alatt. Az indítványozó előadta, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2007. január 18-án jogerőre emelkedett ítéletében bűnösnek találta garázdaság vétségében és egy évre próbára bocsátotta. Az illetékes szakállamtitkár az olimpiai járandóságát megvonta. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés visszaható hatállyal állapít meg kötelezettséget, ami ellentétes a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésével, valamint a sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését is.

A Kúria Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2988/2012.)
Az indítványozó Pécs Megyei Jogú Város polgármesterétől a Pécsi Vízmű Zrt. átvilágításáról szóló, egy ügyvédi iroda által készített vizsgálati jelentés kiadását kérte. Kérelmét arra hivatkozással utasították el, hogy a vizsgálati jelentésben foglaltak egyrészt ügyvédi titok alá tartoznak, másrészt üzleti titkok. Az indítványozó keresetet terjesztett elő közérdekű adatok kiadása iránt, azonban kérelmét az elsőfokú, a másodfokú bíróság és a Kúria is elutasította azon az alapon, hogy a vizsgálati jelentés döntés-előkészítő iratnak minősül, illetve a döntési eljárás még nem fejeződött be. Az indítványozó szerint sérült a közérdekű adatok megismeréséhez való joga, továbbá a Kúria nem alkalmazta az Alaptörvény I. cikkében nevesített szükségesség-arányosság tesztet.

● A Kúria Pfv.VI.20.460/2012/10. számú és a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 43.Pf.638.083/2011/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/789/2013.)
Az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.20.460/2012/10. számú ítélete, a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 43.Pf.638.083/2011/2. számú ítélete, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság 19.P.21016/2009. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó előadta, hogy hatósági árverés útján vásárolt egy olyan ingatlant, amelyen még szerepelt egy perfeljegyzés. A perfeljegyzés törléséről jogerős ítélet született, amelyet a Kúria hatályon kívül helyezett. Közben újabb per indult az adásvételi szerződés semmisségnek megállapítása iránt, amiben a bíróság jogerősen megállapította, hogy a szerződés érvénytelen, és rendelkezett az indítványozó tulajdonjogának törléséről. A jogerős döntést a Kúria a felülvizsgálati eljárásban helybenhagyta. Az indítványozó szerint a támadott bírósági ítéletek sértik a jó hírnév tiszteletben tartásának alapvető elvét, mivel a támadott ítéletekben szerepel a „lakásmaffia” kifejezés, amellyel sérül a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való joga is. A támadott ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel a bíróság az ítéletében a szerződés jó erkölcsbe ütköző mivoltát nem kellőképpen indokolta meg.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG