Magyar ügyek Európában - Folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bírósága előtt

2013.12.19. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Indokolatlan elbocsátással szembeni védelem, adómentes termékértékesítés, bíróság által módosítható szerződési feltételek, a magyar áfatörvény és az adhatósági gyakorlat összhangja, választottbírósági kikötések, fogyasztói érdekérvényesítés - Folyamatban lévő magyar, illetve magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bírósága előtt

EURÓPAI BÍRÓSÁG

Előzetes döntéshozatali eljárások (ügyszám és ügy neve, utaló bíróság, beérkezés dátuma, téma)

C-385/12 Hervis / Székesfehérvári Törvényszék / 2012. augusztus 13. / Adózás

A magyarországi válságadókkal kapcsolatos első ügy megérkezett az Európai Bíróságra.

A jelen ügy tárgya a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó, amely azon cégeket terheli, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, annak mértéke 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél 0%, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1%, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevétel-rész után 0,4%, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5%.

Egy sport és divatkereskedelmi vállalkozás a Székesfehérvári Törvényszék előtt vitatja a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadónak az uniós joggal való összhangját. Állítása szerint az adó ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket. Ezen belül a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket, ami által a magyar tulajdonban álló franchise cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.

A Székesfehérvári Törvényszék azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó összhangban van-e az uniós joggal.

Az ügyben a tárgyalás 2013. június 18-án volt.

Juliane Kokott főtanácsnok 2013. szeptember 5-én kihirdetett indítványában annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadó esetében nem áll fenn a külföldi vállalkozások hátrányos megkülönböztetése. A főtanácsnok szerint azonban a különadó sértheti az EU hozzáadottérték-adóra vonatkozó szabályozását.

C-475/12 UPC DTH és C-563/13 UPC DTH / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2012. október 22. és 2013. október 30. / Hírközlés

A UPC DTH egy Luxembourgban bejegyzett gazdasági társaság, amely rádiós és audovizuális műsorszolgáltatásokat tartalmazó szolgáltatáscsomagok értékesítésével foglalkozik. Ennek során luxembourgi székhelyről nyújt szolgáltatásokat más európai uniós tagállamokban élő előfizetők részére.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság piacfelügyeleti eljárást indított a UPC ellen, melynek keretében arra kötelezte a céget, hogy az bocsássa a rendelkezésére egy előfizetőjével fennálló szerződéses kapcsolatának dokumentációját, valamint egyéb, a nyilvántartásában szereplő adatokat.

A UPC ezután arról értesítette a magyar hatóságot, hogy a luxembourgi hatóságok álláspontja szerint az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében Luxembourg államnak van joghatósága, továbbá a cég szolgáltatásai a luxembourgi jog értelmében nem minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. Mindezek alapján a UPC kérte a magyar hatóságtól, hogy az nemzetközi joghatóság, illetve eljárási hatáskör hiányában szüntesse meg a piacfelügyeleti eljárást.

Miután a magyar hatóság az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírsággal sújtotta a UPC-t, a cég a Fővárosi Bírósághoz fordult, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a magyar hatóságoknak van-e joghatóságuk eljárni a jelen ügyben, illetve, hogy elektronikus hírközlési szolgáltatásnak minősül-e a UPC által nyújtott szolgáltatás.

Egy hasonló ügyben (C-563/13) ugyanezen kérdések megválaszolását kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróságtól.

A C-475/12. sz. ügyben a tárgyalás 2013. november 20-án volt, a főtanácsnoki indítvány ismertetésére 2014. február 6-án kerül sor. A C-563/13. sz. ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-614/12 Dutka, C-10/13 Sajtos, C332/13 Weigl / Debreceni Munkaügyi Bíróság, Fővárosi Munkaügyi Bíróság és Kúria / 2012. december 31., 2013. január 8. és 2013. június 19. / Szociálpolitika

A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények alapján a kormánytisztviselői, illetve a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel, indokolás nélkül megszüntetheti. A törvények e rendelkezéseit az Alkotmánybíróság ugyan alkotmányellenesnek találta és azokat megsemmisítette, e döntések azonban a jelen ügyek elbírálását még nem érintik.

Az említett törvényi rendelkezések alapján több közigazgatási szerv is indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselőket, illetve köztisztviselőket. Az érintettek szerint azonban elbocsátásuk az indokolás hiánya miatt jogellenes volt.

Az ügyeket tárgyaló magyar bíróságok arra a kérdésre várnak választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar szabályozás ellentétben áll-e az uniós jognak az indokolatlan elbocsátással szembeni védelmet előíró rendelkezéseivel.

Hasonló magyar ügyekben egyébként az Európai Bíróság 2013. október 29-én meghozott végzésében kimondta, hogy nincs hatásköre a magyar közszférában történt indokolás nélküli elbocsátások kizárólag az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében történő megvizsgálására.

A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz.

C-563/12 BDV Hungary / Kúria / 2012. december 5. / Adózás

Egy konzervek nemzetközi nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás az Unió területén kívülre is szállított termékeket, amely ügyleteket az ÁFA-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek tekintette (ilyenkor az adó megfizetésére a termékek célállomásának helye szerinti országban kerül sor), ha az Unió területéről való kiléptetésre a magyar ÁFA-törvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor.

Az említett szabálytalanság miatt a magyar adóhatóság adóhiányt állapított meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki rá. A cég azonban vitatja az adóhatóság határozatát, és azt állítja, hogy mivel a kérdéses termékek később ténylegesen elhagyták az Unió területét, ezért a vele szemben alkalmazott szankciók túlzottan aránytalanok, és ellentétesek a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós szabályokkal.

Az ügyben eljáró Kúria azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az exportra szánt termék az Unió területén kívülre való kiszállításának meghatározott határidőn belül meg kell-e történnie ahhoz, hogy az adómentes termékértékesítésnek minősülhessen.

A tárgyalás 2013. október 24-én volt.

Az ítélethirdetés 2013. december 19-én lesz.

C-24/13 Dél-Zempléni Nektár Leader / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2013. január 21. / Vidékfejlesztés

A Leader egy uniós vidékfejlesztési program, amely gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldását segíti a helyi akciócsoportok közreműködésével. Ez utóbbiakban a közigazgatás, a vállalkozók és a civil szervezetek is képviseltetik magukat. A Leader alapfilozófiája a területalapú helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és megvalósítása.

A Dél-Zempléni Nektár Leader Nonprofit Kft.-t az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága Leader helyi akciócsoportként ismerte el. Később azonban a magyar hatóságok a céget
megfosztották az említett státusztól azzal az indokkal, hogy egy jogszabályváltozást követően e címmel nonprofit formában működő gazdasági társaság már nem, hanem kizárólag egyesület rendelkezhet.

E határozatot a cég bírósági úton támadta meg, és az ügyet tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a helyi akciócsoportok gazdasági társaság formában történő működését megtiltó magyar szabályozás összhangban van-e az uniós joggal.

A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz.

C-26/13 Kásler / Kúria / 2013. január 21. / Fogyasztóvédelem

Az uniós fogyasztóvédelmi jog értelmében a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése azonban nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

A jelen ügy kiindulópontja egy devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. Ezzel szemben, a szerződés a törlesztő-részletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő.

A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztő-részleteket a deviza eladási árfolyamon számolja. Az ügyben eljáró Kúria a jogvitával kapcsolatban több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak. Mindenekelőtt tudni szeretné, hogy az uniós jog fent említett szabályai lehetővé teszik-e számára, hogy a kölcsönszerződés az átváltási árfolyamokat meghatározó rendelkezéseinek a tisztességtelen jellegét vizsgálja. Emellett a magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a kérdéses szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a feltétel bíróságilag módosítható-e akként, hogy a törlesztő-részleteket is a deviza vételi árfolyamon kelljen számolni.

A tárgyalás 2013. december 5-én volt, a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2014. február 12-én kerül sor.

C-56/13 Érsekcsanádi Mezőgazdasági Zrt. / Szegedi Ítélőtábla / 2013. január 28. / Mezőgazdaság

Egy állattartással foglalkozó vállalkozás pulykák tenyésztése céljából bérbe vett egy Nagybaracska községben található ingatlant. A cég két turnus előnevelt pulyka hízlalását tervezte a bérelt telepen.

Nagybaracska határában, a bérelt teleptől kb. 50 méterre 2006. február 10-én egy H5N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött elhullott bütykös hattyút találtak. Ebben az időszakban a madárinfluenza vírusfertőzés miatt uniós szinten és Magyarországon is állategészségügyi intézkedések sorozatát fogadták el. Ezek keretében a magyar hatóságok Nagybaracska területére olyan védőkörzet kialakítását rendelték el, amelyben többek között megtiltották a baromfik szállítását. A védőkörzet létrehozása miatt az érintett cég számára nem engedélyezték azt, hogy a nagybaracskai pulykanevelő telepére máshol előnevelt pulykákat telepítsen be.

Mivel a vállalkozás úgy véli, hogy a pulykák védőkörzeten belüli telepre történő beszállításának megtiltása nem volt jogszerű, ezért kártérítési keresetet nyújtott be a magyar bíróságokhoz. Az ügyben eljáró Szegedi Ítélőtábla azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a magyar hatóságok eljárása összhangban volt-e a madárinfluenza-veszély miatt elfogadott uniós szabályokkal. További kérdésként merül fel, hogy amennyiben e szabályokat nem tartották tiszteletben, úgy milyen mértékű kártérítés jár az érintett cégnek.

A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz.

C-74/13 GSV Kft. / Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2013. február 12. / Kereskedelempolitika

Egy vállalkozás Kínából származó üvegszövet árut hozott be Magyarországra, amire a magyar vámhatóság az uniós jog alapján (a kereskedelempolitika uniós szinten harmonizált) antidömping vámot vetett ki. Az importáló cég azonban úgy véli, hogy a kérdéses árura az alkalmazandó uniós jogszabály magyar nyelvű változata értelmében nem vethető ki dömpingvám, mivel e nyelvi változat szerint az „üvegszálakból készült szitaszövet” terméket kell vámmal sújtani, viszont a behozott termék nem minősül szitaszövetnek. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar nyelvi változat a többi uniós nyelvi változathoz képest pontatlan fordítást tartalmaz, mivel például az angol változat alapján a kérdéses árura is ki kell vetni a vámot.

A vállalkozás és a magyar vámhatóság közötti perben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a vitatott áru behozatalát terheli-e dömpingvám-fizetési kötelezettség, illetve, hogy mentesülhet-e kötelezettség alól az importáló cég amiatt, hogy az alkalmazandó jogszabálynak a honossága szerinti nyelvi változata alapján a kérdéses termék után nem kell vámot fizetni.

A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz.

C-135/13 Szatmári Malom / Kúria / 2013. március 18. / Mezőgazdaság

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló uniós rendelet értelmében a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása céljából támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, azaz olyan beruházásokra, amelyek javítják az üzem összteljesítményét. A támogatás szintén nyújtható a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése címén, amennyiben az elvégzett beruházás javítja a vállalkozás általános teljesítményét.

A Szatmári Malom Kft. három malomüzeme bezárását és azok kapacitásának összevonásával Veszprém-Kádártán egy új malom felépítését tervezte, amely projekthez vidékfejlesztési támogatást kívánt igénybe venni. A magyar hatóságok azonban a támogatás iránti kérelmet elutasították, mivel álláspontjuk szerint az új megvalósítási helyen új beruházási tevékenység nem támogatható, kizárólag a meglévő malmok korszerűsítésére igénylehető támogatás. A vállalkozás bírósági úton támadta meg a hatósági határozatot, arra hivatkozva, hogy ő mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen adta be a pályázatát, ami különbözik a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésétől.

Az ügyben eljáró Kúria arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy az érintett vállalkozás által elvégzett beruházás besorolható-e a rendelet fentebb említett két támogatási jogcímének valamelyike alá.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-337/13 Almos / Kúria / 2013. június. 20 / Adózás

Egy mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás egy biodízelt előállító cégnek repcét adott el, amelyet a vevőnek le is szállított. A vevő azonban nem fizette ki a repce vételárát, ami miatt a felek között létrejött adásvételi szerződést felbontották, így a repce tulajdonosa az agárkereskedelmi vállalkozás maradt.

Ami a kereskedelmi ügylet adóvonzatát illeti, az eladónak a termékértékesítéssel áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, azonban a tranzakció meghiúsulása miatt adóvisszaigényléssel élt, mivel az áfát a nemfizetés miatt nem tudta áthárítani a vevőre. Az adóhatóság szerint azonban az áfa-fizetési kötelezettség fennáll, mivel a termékértékesítés megvalósult, és az adásvételi szerződés felbontása egy az eredeti tranzakciótól független, új ügyletnek minősül. Az adóhatóság így
jogosulatlan adóvisszaigénylést állapított meg, és adóbírságot szabott ki az eladóval szemben.

Ez utóbbi a magyar bíróságok előtt támadta meg az adóhatóság határozatát, az ügyben felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria pedig az Európai Bírósághoz fordult. A Kúria szerint ugyanis felmerül annak a lehetősége, hogy a magyar áfatörvény és az azon alapuló adóhatósági gyakorlat nincs összhangban az uniós héairányelvvel (a héa az áfa uniós jogi megfelelője), mivel ez utóbbi értelmében nemfizetés esetén – főszabály szerint – az adóalapot megfelelő mértékben csökkenteni kell. A magyar bíróság az uniós bíráktól vár iránymutatást a kérdésben.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-342/13 Sebestyén / Szombathelyi Törvényszék / 2013. június 24. / Fogyasztóvédelem

Egy magánszemély és egy magyar bank svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött, amelyben kikötötték azt is, hogy a szerződésből eredő esetleges jogvitákban a Pénz és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jár el. A bank előzetesen tájékoztatást nyújtott az ügyfelének a választott bíróság és a rendes bíróság eljárásai közötti legfontosabb különbségekről, így arról, hogy választottbírósági eljárás esetén nincs mód fellebbezésre, valamint arról, hogy az ilyen eljárás rendszerint költségesebb, mint a rendes bírósági eljárás.

Mindezek ellenére az ügyfél, egy 67 éves mozgáskorlátozott és beteg vidéki nyugdíjas, a választottbírósági kikötés semmisségének megállapítását kérte a magyar bíróságoktól arra hivatkozva, hogy az az ő jogérvényesítési lehetőségeit korlátozó, illetve a bankot előnyös helyzetbe hozó, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.

Az ügyben eljáró Szombathelyi Törvényszék azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy az említett választottbírósági kikötés az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében tisztességtelen, és így a fogyasztót nem kötő szerződési feltételnek minősül-e.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-388/13 UPC / Kúria / 2013. július 8. / Fogyasztóvédelem

Egy televíziós kábelszolgáltató ügyfele tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a részére 2010-ben kiállított éves számla mely befizetési időszakra vonatkozott pontosan, mivel az a számlából nem volt megállapítható. A szolgáltató válaszában közölte, hogy a kérdéses számla a 2010. január 11-től 2011. február 10-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az ügyfél ezután 2011. február 10. napjával kérte a kábelszolgáltatási szerződés megszüntetését. A szolgáltatásból való kikapcsolásra azonban csak 2011. február 14-én került sor, mivel a szolgáltató szerint ez az elszámolási időszak tényleges záró időpontja, a február 10-i dátum közölésére csak
elírás miatt került sor. Így az ügyféltől annak ellenére kérte az elírással érintett időszakra az előfizetési díj megfizetését, hogy az időközben már egy másik szolgáltatóval szerződést kötött, és annak keretében díjat is fizetett.

Az ügyfél panaszára eljárt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy a szolgáltató eljárása a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és ezért azt 25 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

Az ügyben eljáró Kúria előtt felmerült a kérdés, hogy az uniós jog által szabályozott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósulásához elegendő-e annak megállapítása, hogy a szolgáltató bármely okból valótlan információt közölt a fogyasztóval, vagy annak bizonyítása is szükséges, hogy eljárása során szándékosan és visszatérően megsérti a szakmai gondosság követelményét. A jelen ügyben ugyanis minden jel arra utal, hogy nem egy szisztematikusan követett jogsértő gyakorlatról, hanem egy egyetlen ügyfelet érintő ügyintézői tévedésről van szó. A Kúria az Európai Bíróságtól kérte az alkalmazandó uniós szabályok értelmezését.

Egy hasonló osztrák ügyben (C-435/11) 2013. szeptember 19-én volt az ítélethirdetés. Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a fogyasztóval szemben folytatott megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen és ekként tiltott, anélkül, hogy bizonyítani lenne szükséges, hogy e gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel is.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-430/13 Baradics és társai / Fővárosi Ítélőtábla / 2013. július 29. / Fogyasztóvédelem

Minden évben előfordul, hogy egy utazási iroda fizetésképtelensége miatt az utazásra már befizetett utasok pórul járnak, és pénzük egy részének bottal üthetik a nyomát. De vajon mindez bekövetkezhet-e akkor, ha minden fél, ideértve az utazásszervezők tevékenységét szabályozó magyar államot is, maradéktalanul betartják az uniós jog vonatkozó szabályait?

Történetünkben számos magánszemély utazási szerződést kötött egy utazási irodával, amelynek alapján előleget fizettek, illetve egyes esetekben a teljes részvételi díjat befizették. Az utazási iroda azonban még az utazások megkezdése előtt fizetésképtelenné vált, és bár volt biztosítási szerződése, az annak alapján az utasoknak teljesített kifizetések a befizetett előlegek és részvételi díjak összegének mindössze 22%-át fedezték.

Az utazásra szánt pénzük nagy részét elvesztő utasok ezután kártérítési keresetet indítottak az utazási iroda biztosítója és a magyar állam ellen, ez utóbbi ellen azért, mert állításuk szerint nem
megfelelően ültette át a magyar jogba a szervezett utazási formákról szóló uniós irányelvet. Ezen irányelv ugyanis úgy rendelkezik, hogy az utazásszervezőnek kellő biztosítékot kell nyújtania arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén az utasok által már befizetett összegeket visszatérítse, illetve a már elutazott utasokat hazaszállítsa.

Miután az irányelvet a magyar jogba átültető, és az utazási irodákra közvetlenül alkalmazandó magyar jogszabály – a magyar bíróságok szerint – nem írja elő a befizetések teljes összegére kiterjedő vagyoni biztosíték nyújtását, és a jelen ügyben szereplő utazási iroda és annak biztosítója e jogszabályt betartották, így az ez utóbbival szemben benyújtott keresetet elutasították.

Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon hazánk megfelelően ültette-e át a nemzeti jogába az irányelvet, és ha nem, úgy kártérítési felelősséggel tartozik-e mulasztásáért a pórul járt utasoknak. E kérdésekre vár választ a Fővárosi Ítélőtábla az Európai Bíróságtól.

A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz.

C-470/13 Generali-Providencia / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2013. szeptember 2. / Közbeszerzések

A Generali-Providencia Biztosító ajánlatot nyújtott be egy olyan közbeszerzési eljárásban, amelynek keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal biztosítási szolgáltatásokat kívánt beszerezni. A NAV azonban kizárta a biztosítót a közbeszerzési eljárásból, mivel a céggel szemben korábban jogerős bírósági ítéletben megállapították, hogy megsértette a versenyszabályokat. A magyar közbeszerzési jog ugyanis lehetővé teszi azon vállalkozásoknak a közbeszerzési eljárásból való kizárását, amelyek gazdasági tevékenységük körében jogerős bírósági ítélettel megállapított jogsértést követnek el.

A biztosító természetesen megtámadta a kizárásáról szóló határozatot, azt állítva, hogy az említett magyar szabályozás ellentétes a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós irányelvvel. Ez utóbbi ugyanis a magyar a jogszabálytól – legalábbis szövegében – eltérően fogalmazza meg a kizárás feltételeit, és különösen úgy rendelkezik, hogy kizárhatók azon ajánlattevők, amelyek bizonyíthatóan súlyos kötelezettségszegést követtek el.

Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a biztosító kizárásának alapjául szolgáló magyar szabályozás összhangban van-e az irányelvvel és az uniós alapszabadságokkal. Ezzel összefüggésben különösen arról kell dönteni, hogy az irányelvben meghatározott „súlyos kötelezettségszegés” fogalma magában foglalja-e a versenyszabályok megsértését is.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-510/13 E.ON Földgáz Trade / 2013. szeptember 25. / Kúria / Jogorvoslathoz való jog

A magyar gázvezetékrendszer üzemeltetője, az FGSZ Földgázszállító Zrt. az Unió gázpiacának liberalizációját követően minden piaci résztvevő számára biztosítja a hálózathoz való diszkriminációmentes és tisztességes hozzáférést. A cég üzemi és kereskedelmi szabályzatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyja jóvá. A szabályzat szerint az FGSZ az egy évnél hosszabb távú kapacitásigényeket a beérkezések sorrendjében bírálja el, és amennyiben a szabad kapacitás rendelkezésre áll, úgy megköti az azok lekötésére vonatkozó szerződést.

Az E.ON négy hosszú távú, kapacitás-lekötési igényt nyújtott be az FGSZ-hez, amelyek azonban jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló szabad kapacitást. Ezért az FGSZ a Hivatalhoz fordult iránymutatásért, amely megállapította, hogy a hosszú távú kapacitásoknak a szabályzat szerinti kiosztása akadályozza új piaci szereplőknek a piacra történő belépését, és ezért azt hivatalból visszavonta. A Hivatal emellett arra utasította az FGSZ-t, hogy a hosszú távú kapacitások lekötésére vonatkozó szabályokat a földgázkereskedők bevonásával dolgozza át, és azokat számára nyújtsa be jóváhagyásra.

Az E.ON bírósági úton kérte a Hivatal határozatának megsemmisítését. Az ügyet eddig vizsgáló magyar bíróságok azonban azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy mivel a határozatot nem a cégnek, hanem az FGSZ-nek címezték, ezért a vállalkozásnak nincs lehetősége annak megtámadására.

Az E.ON felülvizsgálati kérelmét vizsgáló Kúria a földgáz belső piacára vonatkozó uniós irányelv azon rendelkezésének értelmezését kéri az Európai Bíróságtól, amely szerint a szabályozó hatóság (hazánkban a Hivatal) határozata által érintett fél számára biztosítani kell a jogorvoslathoz való jogot. A Kúria arra a kérdésre vár válasz az uniós bíráktól, hogy a jelen esetben a határozat által gazdaságilag érintett gázkereskedők is „érintett félnek” minősülnek-e az irányelv értelmében, vagy éppen ellenkezőleg, az „érintett fél” fogalma kizárólag az FGSZ-hez hasonló rendszerirányítókra korlátozódik.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-532/13 Sofia Zoo / 2013. október 9. / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Természetvédelem

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok tartásához és szállításához a nemzetközi és az uniós jog értelmében is hatósági engedély szükséges.

2011 januárjában Magyarországra való belépésekor határellenőrzés alá vontak egy szerb állampolgárt, aki az általa vezetett gépjárműben a Szófiai Állatkert tulajdonában álló 2 afrikai
héjasast, 4 kaffersast, 2 vitézsast, l bukázó sast, 3 koronás sast, 2 füles keselyűt és 3 fehérhátú keselyűt, valamint ezeken kívül 10 fehérnyakú varjút és 10 örvös hollót szállított. Az illető az állatok jogszerű származásának igazolására a bolgár hatóságok által kiállított engedélyeket mutatott be, amelyekből kiderült, hogy az állatokat Hollandiából szállították a Szófiai Állatkertbe karanténozási céllal, majd onnan Magyarországon keresztül kívánták azokat visszaszállítani Hollandiába.

A magyar hatóságoknak azonban kételyeik merültek fel a madarak behozatalának jogszerűségével kapcsolatban, ezért kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal, amely megállapította, hogy az állatokat – a nem védett fehérnyakú varjúk és az örvös hollók kivételével – el kell kobozni, mivel a bolgár hatóságok a vitézsasok, a bukázó sas, a füles keselyűk és a koronás sasok vonatkozásában az uniós jog megsértésével adták ki az engedélyeket, amelyeket ezért érvénytelennek kell tekinteni. A Bizottság álláspontját követve a magyar hatóságok elkobozták és magyarországi állatkertekben helyezték el a szállítmányban található valamennyi védett állatot, tehát nemcsak azokat, amelyek vonatkozásában az engedélyeket jogsértően adták ki.

A Szófiai Állatkert most a magyar bíróságoktól kéri a védett, de az uniós joggal összhangban szállított állatok (a 2 afrikai héjasas, a 4 kaffersas és a 3 fehérhátú keselyű) tekintetében az elkobzást elrendelő határozatok hatályon kívül helyezését. Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a bolgár állatkert által kiadott engedélyeket csak az érvénytelenségi okkal ténylegesen érintett példányok vonatkozásában kell érvénytelennek tekinteni, vagy az azokban szereplő további példányok tekintetében is. E kérdés értelemszerűen arra is kiterjed, hogy ez utóbbi példányokat is el kell-e kobozni.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-567/13 Baczó és Vizsnyiczai / 2013. november 5. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem

Magánszemélyek egy lakásvásárlási kölcsönszerződés semmisségének a megállapítását kérték egy járásbíróságtól. E bíróság azt tapasztalta, hogy a szerződés azon kikötése, amely a szerződésből eredő jogviták esetére egy választott bíróság eljárását írja elő, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, és ezért semmissége megállapítható. Mivel azonban a magyar jog szerint a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos jogviták nem a járásbíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartoznak, ezért a megkeresett járásbíróság átette az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez.

A törvényszékek előtti eljárások azonban jóval költségesebbek, mint a járásbíróságok előtti pereskedés, ezért az érintettek a Fővárosi Törvényszéktől a járásbíróság döntésének megváltoztatását, és ez utóbbi bíróság hatáskörének megállapítását kérték. A Fővárosi Törvényszék azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a fogyasztói érdekérvényesítést költségesebbé tevő magyar eljárási szabályok összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi joggal.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-586/13 Mertin Meat / 2013. november 20. / Pesti Központi Kerületi Bíróság / Új tagállamok csatlakozása

2007-ben egy osztrák vállalkozás szerződést kötött egy magyar céggel, amely vállalta, hogy magyar munkavállalóival marhahúst fog feldolgozni az osztrák cég salzburgi vágóhídján. A magyar cég a szerződés megkötése előtt jogi tanácsadást kért arra vonatkozólag, hogy az általa végezni kívánt tevékenység nem esik-e az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok vonatkozásában a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása tekintetében Ausztria által tett átmeneti korlátozások hatálya alá. Jogi tanácsadói azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdéses tevékenységre nem vonatkoznak az említett korlátozások.

Az osztrák hatóságok azonban megbírságolták az osztrák vállalkozást, mivel álláspontjuk szerint számára a magyar cég munkaerő-átengedést végzett, amelyre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, és amely keretében ezért a magyar munkavállalóknak foglalkoztatási engedélyre lett volna szükségük. Az osztrák és a magyar cég megállapodása alapján azonban a bírságot ez utóbbinak kellett viselnie.

A magyar vállalkozás ezután kártérítési keresetet indított a jogi tanácsadói ellen, a hibásnak bizonyult jogi tanácsokból eredő kárának megtérítése iránt. Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság egyrészről azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a jelen esetben munkaerő-átengedésről van-e szó, másrészről arra kíváncsi, hogy az osztrák hatóságok jogszerűen hivatkoztak-e az átmeneti korlátozásokra.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-654/13 Delphi Hungary / 2013. december 10. / Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Adózás

A C-274/10. sz. ügyben 2011. július 28-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó ÁFA visszatérítését kizáró magyar adójogi szabályozás nincs összhangban az uniós joggal.

A magyar jogalkotó ezután módosította a kifogásolt jogszabályokat, de nem rendelkezett az adóalanyok kárpótlásáról azokért a pénzügyi hátrányokért, amelyeket a ki nem fizetett beszerzéseihez kapcsolódó ÁFA késedelmes (csak a beszerzés ellenértékének kifizetése utáni) visszatérítése miatt szenvedtek el.

A mostani eljárásban egy magyar vállalkozás a késedelem által érintett időszakok tekintetében
kamat megfizetését követeli a magyar adóhatóságtól. Miután a kamatfizetés iránti kérelmét elutasították, a cég a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kamatfizetés lehetőségét kizáró magyar szabályozás és gyakorlat összhangban van-e az uniós joggal.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

C-288/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. június 8. / Alapjogok

Az uniós adatvédelmi irányelv értelmében a tagállamok adatvédelmi felügyelő hatóságai feladataik gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. 2012. január 1-jét megelőzően az adatvédelmi felügyelő hatóság Magyarországon az adatvédelmi biztos volt, akinek a helyébe az említett időponttól kezdve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett.

Az említett változtatással egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2014 szeptemberéig tartott volna. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki.

A Bizottság az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen.

A tárgyalás 2013. október 15-én volt.

2013. december 10-én ismertetett indítványában Wathelet főtanácsnok úgy vélte, hogy Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az uniós jogot.

Az ítélethirdetésre később kerül majd sor.

C-31/13 P Magyarország kontra Bizottság és Szlovákia / 2013. január 22. / Fellebbezés

A tokaji borvidék egy része Szlovákiában, egy része Magyarországon található.

Szlovákia kérelmére a Bizottság a meghatározott termőhelyről származó minőségi boroknak (m.t. minőségi boroknak) az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. február 17én és 2007. május 10én közzétett jegyzékeibe felvette a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést.

2009. július 31én, egy nappal a borokra vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések elektronikus nyilvántartásának (az ún. EBacchus nyilvántartás) bevezetése előtt, közzétették
az m.t. minőségi borok új jegyzékét. E jegyzék a korábbi jegyzékekben szereplő oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek egy Szlovákia által kért módosítását tartalmazta. Ennek megfelelően ezen új jegyzékbe a „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölés került bejegyzésre.

Az E-Bacchus nyilvántartás az m.t. minőségi borok korábban közzétett jegyzékei helyébe lépett. Az új jegyzék alapján az E-Bacchus nyilvántartásba a tokaji borvidék Szlovákiában található része tekintetében a „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölés került bejegyzésre.

2009. november 30án Szlovákia levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” oltalom alatt álló eredetmegjelölést az EBacchus nyilvántartásban a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel váltsák fel. E tekintetben az említett tagállam közölte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” megjelölés tévedésből került felvételre az m.t. minőségi borok jegyzékébe, és hogy valójában azon nemzeti jogszabályaiban, amelyek alapján a jegyzékbe való bejegyzésre sor került, a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megjelölés szerepelt.

A Bizottság, miután meggyőződött arról, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a kérdéses szlovák jogszabályban valóban a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megjelölés szerepelt, Szlovákia kérelmének megfelelően módosította az említett nyilvántartásban szereplő adatokat. Magyarország ugyanakkor e módosítást kifogásolta, a borokra vonatkozó, 2009. június 30án elfogadott (és 2009. szeptember 1jén hatályba lépett) azon új szlovák jogszabályra való hivatkozással, amelyben a „Tokajská vinohradnícka oblast’” kifejezés szerepelt. Magyarország így a Törvényszékhez fordult, és azt kérte, hogy az semmisítse meg a Bizottság által az EBacchus nyilvántartásba bevezetett, Szlovákia tekintetében szereplő, „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölés bejegyzését.

2012. november 8-án meghozott ítéletében a Törvényszék elutasította a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” megjelölésnek az EBacchus nyilvántartásba Szlovákia tekintetében történt bejegyzésével szemben Magyarország által indított keresetet. A Törvényszék szerint ugyanis e bejegyzés nem támadható meg, mivel arra automatikus módon került sor, azon oltalom alapján, amelyben e megjelölés az Unióban már az e nyilvántartásba való bejegyzése előtt is részesült.

A Törvényszék ítélete ellen Magyarország fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Az ügyben a tárgyalás 2013. november 6-án volt. A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz, amelynek időpontját még nem tűzték ki.

C-115/13 Bizottság kontra Magyarország / 2013. március 11. / Mezőgazdaság

A házi pálinkafőzéssel kapcsolatban a Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságon folytatódik tovább.

Az alkohol és alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós irányelvek értelmében a tagállamok jövedéki adót vetnek ki az etilalkoholra, és annak mértékét az említett irányelveknek megfelelően határozzák meg. E jogszabályok Magyarország számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazzon azon alkohol tekintetében, amelyet a szeszfőzdék a gyümölcstermesztő háztartások bérfőzés céljából átadott gyümölcséből készítenek. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszre alkalmazható.

A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert hazánk olyan nemzeti szabályozást fogadott el, amely 50 liter mennyiségig 0 jövedékiadó-mértéket határoz meg a bérfőzés vonatkozásában. Emellett Brüsszel szerint az a magyar rendelkezés sincs összhangban az irányelvekkel, amely 50 liter mennyiségig jövedékiadó-mentességben részesíti a pálinkának a magánszemélyek általi, személyes fogyasztás céljából történő előállítását.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-468/13 P MOL kontra OHIM / 2013. augusztus 27. / Közösségi védjegyek

A MOL a „MOL Blue Card” kifejezést szerette volna közösségi védjegyként bejegyeztetni pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében az Unió alicantei védjegyhivatalánál (OHIM). A védjegybejegyzési kérelemmel szemben azonban egy spanyol bank felszólalással élt, arra hivatkozva, hogy a kérdéses kifejezés megtévesztően hasonlít a javára korábban már bejegyzett „BLUE”, „BLUE BBVA” és „TARJETA BLUE BBVA” közösségi védjegyekre. Miután az OHIM helyt adott a felszólalásnak, a MOL a Törvényszék előtt támadta meg a védjegyhivatal döntését.

2013. június 27-én meghozott ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy a magyar olajipari cég és a spanyol bank védjegyei egymáshoz hasonlóak, az azokkal érintett szolgáltatások pedig megegyezőek. Következésképpen a Törvényszék kimondta, hogy az OHIM határozatában megállapított következtetések helyesek, és elutasította a MOL keresetét.

A MOL a Törvényszék ítélete ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

TÖRVÉNYSZÉK (korábban Elsőfokú Bíróság)

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

Tisza Erőmű (T-468/08) és Dunamenti Erőmű (T-179/09) kontra Bizottság / 2008. október 21. és 2009. április 28. / Állami támogatások

A Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, a Tisza Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Budapesti Erőmű indítottak kereseteket a Törvényszék előtt a Bizottságnak a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata megsemmisítése érdekében. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-vásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.

A Csepeli Áramtermelő jogutódja, az Alpiq Csepel Erőmű visszavonta a keresetét, így az e céget érintő T-370/08. sz. ügyet törölték a nyilvántartásból. Hasonlóképpen, a Pannon Hőerőmű a T-352/08. sz. ügyben időközben elállt a keresetétől, így azt az ügyet is törölték a nyilvántartásból.

A Budapesti Erőmű ügyében 2012. február 13-án hozott ítéletében a Törvényszék megerősítette, hogy az említett erőmű és az MVM között létrejött villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.

A Dunamenti Erőmű ügyében a tárgyalás 2013. május 15-én, a Tisza Erőmű ügyében pedig 2013. május 16-án volt.

Az ítélethirdetésekre később kerül.

T-346/12 Magyarország kontra Bizottság / 2012. augusztus 1. / Mezőgazdaság

Az Európai Unió pénzügyi eszközökkel ösztönzi a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek létrehozását. E szervezetek létrehozásának a célja, hogy az ágazat termelői közösen összefogva csökkentsenek néhány rájuk nehezedő költségen, illetve növeljék versenyképességüket és
piaci alkupozíciójukat azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.

Az olyan régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségtermesztés jelentős mértékű, de a termelők szervezettsége alacsony, a tagállamok olyan nemzeti pénzügyi támogatást fizethetnek a termelői szervezeteknek azok megerősítése céljából, amelynek egy részét utólag az Európai Unió megtérítheti a támogatást nyújtó tagállamnak.

A jelen ügy tárgya egy elszámolási vita Magyarország és a Bizottság között a hazánk által 2009-ben a termelői szervezeteknek kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás megtérítésével kapcsolatban. Magyarország ugyanis 1 973 478 euró megtérítését kéri, míg a Bizottság csak
1 190 927 euró kifizetésére hajlandó. A jogvita a felek között abban van, hogy a Bizottságnak a megtérítést a támogatás számára előzetesen bejelentett, becsült összege, vagy a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett támogatás nagysága alapján kell teljesítenie.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

T-529/13 Izsák és Dabis kontra Bizottság / 2013. szeptember 27. / Európai polgári kezdeményezés

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében legalább egymillió uniós polgár – akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai – kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. A javasolt polgári kezdeményezés aláíróitól származó támogató nyilatkozatok összegyűjtésének megkezdését megelőzően a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a polgári kezdeményezést a Bizottsággal, különös tekintettel a javasolt polgári kezdeményezés tárgyára és céljaira.

E jogi lehetőség alapján a Székely Nemzeti Tanács két tagja – más személyekkel együtt – európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot terjesztett a Bizottság elé arra vonatkozóan, hogy „Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól”. A Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy az nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

A Székely Nemzeti Tanács két említett tagja a Bizottság bejegyzést elutasító határozatának megsemmisítését és az uniós szervnek a bejegyzés foganatosítására történő kötelezését kéri a Törvényszéktől.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

T-554/13 Magyarország kontra Bizottság / 2013. október 16. / Mezőgazdaság

Ezen ügy ténybeli és jogi hátterében nagyban hasonlít a fentebb említett, T-346/12. sz. ügyre annyi különbséggel, hogy itt a hazánk ún. Keleti régiójában (Közép- és Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld) található termelői szervezeteknek 2010-ben kifizetett nemzeti pénzügyi támogatások uniós megtérítéséről van szó. E támogatásokkal kapcsolatban Magyarország 2 280 606 euró megtérítését kéri, míg a Bizottság csak 1 597 711 euró kifizetésére hajlandó. A Bizottságnak a visszatérítésről szóló határozatát Magyarország ezúttal is megtámadta a Törvényszék előtt.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA