Sajátos jogi helyzet alkotmánybírósági határozat alapján - Nem hoztak ítéletet fővárosi rendőrök perében Zalaegerszegen

2013.12.19. Jogi Fórum / MTI

Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése miatt nem hozott ítéletet, hanem visszautalta az eljárást a Fővárosi Törvényszékre a Zalaegerszegi Törvényszék kedden abban a perben, amely vesztegetéssel gyanúsított fővárosi rendőrök és társaik ellen az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kijelölése alapján folyt Zalaegerszegen.

A február óta a zalai megyeszékhelyen tárgyalt perben ítélethirdetés helyett a törvényszék úgy döntött, az eljárást és az iratokat visszautalja az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek.

Az OBH által kijelöléssel Zalaegerszegre került ügyben Gergye Tamás bíró azt mondta: az azóta már nem hatályos jogszabály, amely lehetővé tette az OBH elnökének, hogy egyes ügyeket más bíróságokra helyezzen át, az Ab két konkrét ügyben hozott döntése szerint alaptörvénybe és nemzetközi jogszabályba ütközött. A törvényszéknek ezért más lehetősége nem volt az Ab-határozat nyomán kialakult sajátos jogi helyzetben, mint hogy visszautalja az ügyet.

A budapesti XV. kerületi rendőrkapitányság több bűnügyi nyomozója, egykori rendőr és egy ügyvéd is a vádlottak között szerepelt a tárgyalássorozaton, amely több millió forintos vesztegetési ügyek miatt indult a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata alapján. A három nyomozót - ketten operatív feladatokat láttak el - hivatalos személy által fontosabb ügyben elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, befolyással üzérkedéssel és zsarolással, a további tíz vádlottat pedig hivatali vesztegetésben való közreműködéssel vádolták.

A keddi, eredetileg ítélethirdetésre szánt tárgyaláson a vádlottak jó része nem jelent meg. Egyikük védője még a múlt héten éppen az Ab döntése alapján írásban is indítványozta a per felfüggesztését, az elsőrendű vádlott ügyvédje viszont a tárgyaláson arról beszélt, hogy méltánytalan lenne a védencével szemben, ha most mégsem születik ítélet, és az ügyet másutt újból végig kell tárgyalni.

A bíró úgy foglalt állást, hogy az Ab két konkrét beadvány miatt határozott ugyan arról, hogy az ügyáthelyezésekről szóló, de azóta hatályát vesztő jogszabály az alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközik, de további iránymutatást nem adott. Ugyanakkor az ennek nyomán kialakult sajátos jogi helyzetet rendezni kell, s ha a Zalaegerszegi Törvényszék nem az ügy visszautalása mellett dönt, az egész eljárás tisztessége is megkérdőjelezhetővé válik.

Az ügy visszautalása ellen nincs helye fellebbezésnek.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, P. Péter őrnagy a zsarolás miatt őrizetbe vett L. János (hatodrendű vádlott) ügyében 2009-ben felvette a kapcsolatot a férfi hozzátartozójával, L. Mátyással (nyolcadrendű vádlott) azzal, hogy készpénz ellenében elintézi az előzetes letartóztatás megszüntetését. Néhány hónappal később M. János hadnagy (harmadrendű vádlott) lett az ügy előadója, aki S. Tibor törzszászlóssal (másodrendű vádlott) felkereste a gyanúsított élettársát, D. Borbálát (ötödrendű vádlott), azt ígérve, egymillió forint készpénzért elintézik a szabadlábra helyezést.

A rendőrök mindkét esetben megkapták a kért összegeket, ami után 2009 szeptemberében M. János előterjesztést készített az előzetes letartóztatás megszüntetéséről, s ez alapján az ügyészség szabadlábra helyezte L. Jánost.

S. Tibor két héttel később újabb egymillió forintot kért és kapott a vádlottól azért, hogy az ellene folyó bűnügyben a kollégájával megszüntessék az eljárást. Néhány nappal ezután M. János arra hivatkozva szüntette meg a zsarolási ügy nyomozását, hogy bűncselekmény nem volt megállapítható.

Egy másik vádpont szerint S. Tibor ikerházbeli szomszédjának a csalási ügyében ígért pénzért segítséget. A szomszédot jelentős rendőri erővel állították elő lakásából 2010 februárjában, ezután tette a törzszászlós azt az ajánlatot a családnak, hogy hárommillió forintért segít az ügy rendezésében.

A rendőr egy kollégájával 11 ezer eurót és 30 ezer forintot vett át, majd egy héttel később további kétmillió forintot kért a családtól, s végül 7500 eurót kaptak. Miután a gyanúsított szabadlábra került, S. Tibor újabb tízmillió forintot kért tőle és ötmilliót kapott azért, hogy vádalkuval szabadlábra kerülhessen szomszédjának barátja is.

Vádlottként szerepelt az ügyben B. Csaba ügyvéd is, akit P. Péter 2009 szeptemberében keresett meg, hogy "sokszámjegyes történetet" ajánljon a figyelmébe. A rendőr egy elfogatóparancs alapján őrizetbe vett gyanúsított ügyében kétmillió forintot kért a férfi hozzátartozójától, hogy bízza meg az ügyvédet, mert jó ügyészségi és bírósági kapcsolatai vannak. Végül a rendőr őrnagy és az ügyvéd a pénz felét kapta meg.
Az ügyben szereplő vádlottak ellen összesen 13 vádpontot sorolt fel az ügyész, a három rendőr ugyanis több esetben ismerőseinek adott ki adatokat illetéktelenül. Rendszám alapján az autótulajdonos adatait, nevek alapján bűnügyi, lakcím- és cégadatokat, de telefonszolgáltatóktól híváslistákat is beszereztek, amelyekért több esetben szintén pénzt kértek és kaptak.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL