Alkotmánybírósági toplista – 2013 legjelentősebb döntései

2014.01. 6. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság 2013-ban csaknem háromszáz döntést hozott, amelyek közül a legjelentősebb harmincat – egyebek között az Alaptörvény negyedik módosítását, az egyházügyi törvényt, a korhatár előtti ellátásokat, a semmisségi törvényt és a bírósági ügyáthelyezéseket érintő határozatokat – időrendbe csoportosítva egybegyűjtöttük.

1.) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasítása és alkotmányos követelmény megállapítása [2/2013. (I. 23.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság január 22-én alkotmányos követelményt állapította meg, hogy az adó megfizetésére örökösként kötelezett személy a vele szemben indult eljárásban hozott külön határozat ellen jogorvoslattal élhessen. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

2.) Bírói ítélet alaptörvény-ellenessége és megsemmisítése [3/2013. (II. 14.) AB határozat] Az Alkotmánybíróság február 12-én alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Lehet Más a Politika 2012. március 15-i rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki végzést. A testület új hatáskörében eljárva első alkalommal döntött bírói döntés megsemmisítéséről. A határozathoz Balsai István, Bihari Mihály és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András és Bihari Mihály különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)

3.) A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. §-ának alaptörvény-ellenessége és megsemmisítése [4/2013. (II. 14.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság február 19-én megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét és a véleménynyilvánítás szabadságát. A határozathoz Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Holló András, Kiss László és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Paczolay Péter, illetve Balsai István, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

4.) Jogszabály alkalmazásának kizárása [5/2013. (II. 21.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság február 19-én megállapította, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 43. § (4) bekezdésének 2008. január 1-jétől 2010. augusztus 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenes, mert a törvényhozó elzárta a bírósághoz fordulás jogától a szakmai munkája értékelése alapján illetményeltérítésben részesülő köztisztviselőt. (Előadó alkotmánybíró: Bragyova András)

5.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasítása [3046/2013. (II. 28.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság február 19-én elutasította az alapvető jogok biztosának indítványát, mert a kötelező óvodai nevelés nem korlátozza a szülőnek a nevelés megválasztásához való jogát, és tekintettel a széleskörű felmentési lehetőségre, az elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan. A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Lévay Miklós és Paczolay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

6.) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasítása [3047/2013. (II. 28.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság február 19-én elutasította az alapvető jogok biztosának indítványát, mert a tanítási órától távolmaradó tanulóval szembeni rendőri intézkedés lehetősége nem minősíthető a gyermek személyiségét, testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését negatívan érintő, jövőjét meghatározó kárnak vagy veszélynek. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

7.) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenessége és megsemmisítése [6/2013. (III. 1.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság február 26-án alaptörvény-ellenesnek minősítette az egyházügyi törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján a panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

8.) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezéseire vonatkozó alkotmányos követelmény megállapítása és bírói kezdeményezés elutasítása [9/2013. (III. 6.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság március 5-én alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az adó megfizetésére a gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy a cég felszámolása során indult adóhatósági eljárásban vitathatja a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

9.) Alkotmányjogi panasz elutasítása [3076/2013. (III. 27.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság március 19-én elutasította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt, mert a bírósági szervezetet érintő változások az elnök jogi helyzetét nagymértékben módosították a Legfelsőbb
Bíróság elnökhelyettesének kinevezése idején fennállott helyzethez képest. A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)

10.) A Házszabály egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasítása [10/2013. (IV. 25.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság április 22-én elutasította az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdését támadó indítványt, mert nem találta alaptörvény-ellenesnek azt a rendelkezést, amely szerint csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak képviselőcsoportot. A határozathoz Balogh Elemér, Stumpf István és Salamon László párhuzamos indokolást, Lévay Miklós, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

11.) Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása és bírói kezdeményezés elutasítása [11/2013. (V. 9.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva április 30-án megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatályba lépésekor nem alkotott átmeneti rendelkezéseket, és ennek következtében az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. A határozathoz Bragyova András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

12.) Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) egyes rendelkezései ellen előterjesztett indítvány elutasítása [12/2013. (V. 24.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság május 21-én az Alaptörvényben foglalt 30 napos határidőn belül bírálta el az alapvető jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását támadó indítványát. A testület megállapította, hogy nem alkothatja és nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok felülvizsgálata során. A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

13.) Alkotmányjogi panasz elutasítása [3110/2013. (VI. 4.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa május 27-én elutasította az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 14/A. § (1) bekezdés a) pontja, b) pontjának „betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód),” szövegrésze, valamint 22. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a BNO kód feltüntetési kötelezettsége és a gyógyszerész adatkezelése összhangban van az adattovábbítás. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)

14.) A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasítása [16/2013. (VI. 20.)
AB határozat]

Az Alkotmánybíróság június 17-én megállapította, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntetőtörvényi tényállás nem alaptörvény-ellenes, mert a támadott tényállás a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása. A határozathoz Balogh Elemér, Salamon László, Szalay Péter és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

15.) Jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasítása [3132/2013. (VII. 2.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság június 17-én a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet alkotmányossága kapcsán megállapította: nem sérül az általános egyenlőségi szabály amiatt, hogy a rendelet a betegek köréből kiemelte a cukorbetegek körét, és meghatározott gyógyszerrel történő kezelésük folytatásának támogatását feltételhez kötötte. A határozathoz Kiss László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)

16.) Az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezése [17/2013. (VI. 26.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság június 24-én a kormány indítványára megállapította, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökére vonatkozó kinevezési feltételek meghatározása nem lehetséges önmagában az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezése alapján. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)

17.) Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő elvi véleménynyilvánítás [18/2013. (VII. 3.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság július 2-án a kormány indítványára elvi véleményként megállapította: alaptörvény-ellenes, ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik és működőképességének helyreállítása nem várható. A határozathoz Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

18.) A nemzetbiztonság ellenőrzés szabályait módosító törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének felfüggesztése [19/2013. (VII. 19.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság július 15-én felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító 2013. évi LXXII. törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépését, amelyek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állna, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést lehetne folytatni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)

19.) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenessége és megsemmisítése [20/2013. (VII. 19.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság július 16-án megállapította, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésének b) pontja, valamint 6. §-ának (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt 2013. december 31-ével megsemmisítette. A határozat szerint nem felel meg az arányosság követelményének az a jogalkotói megoldás, amely a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot aránytalanul korlátozó, ennek a jognak a sérelmét megvalósító időtartamban határozza meg. A határozathoz Pokol Béla különvéleményt, Juhász Imre párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

20.) A Magyar Állami Operaház gazdasági átvilágításáról szóló jelentés megismerésének megtagadása tárgyában született bírósági ítélet megsemmisítése [21/2013. (VII. 19.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság július 16-án megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtáblának azt az ítéletét, amelyben a bíróság jogszerűnek minősítette a Magyar Állami Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentés kiadásának megtagadását. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

21.) A korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítése és alkotmányjogi panaszok elutasítása [23/2013. (IX. 25.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-án megsemmisítette azt a szabályt, amely alapján a szolgálati járandóság folyósítását a törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Az indítványokat egyebekben elutasította. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

22.) A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasítása [24/2013. (X. 4.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság a szeptember 30-án hozott határozatában megállapította, hogy a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (ún. semmisségi törvény) nem alaptörvény-ellenes. A határozathoz Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

23.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló HYPERLINK "http://optijus.hu/light/torvtar/torvszoveg.php?twhich=221785"1993. évi III. törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmányos követelményről és bírói kezdeményezés elutasítása [
27/2013. (X. 9.) AB határozat]

Az Alkotmánybíróság október 7-én – hivatalból eljárva – alkotmányos követelményként megállapította, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló HYPERLINK "http://optijus.hu/light/torvtar/torvszoveg.php?twhich=221785"1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja és a 115. § (2) bekezdése alapján az intézményfenntartó a személyi térítési díjat úgy köteles megállapítani – ha annak viselésére a 114. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt személy köteles –, hogy a megállapított térítési díj a kötelezett személy saját szükséges tartását ne veszélyeztesse. A határozathoz Balogh Elemér, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

24.) A népszavazáson való részvételhez való jogot sértő bírói döntés megsemmisítése [31/2013. (X. 28.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság október 21-én megállapította, hogy sérti a népszavazási részvételhez való jogot a Kúria azon végzése, amely a díjazásnak a választási eljárási törvényben szereplő tilalmát az aláírást gyűjtők díjazására is alkalmazta. Az Alkotmánybíróság a Kúria végzését, valamint a végzéssel helybenhagyott OVB-határozatot megsemmisítette. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

25.) Alkotmányjogi panasz elutasítása [3206/2013. (XI. 18.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság november 4-én elutasította az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 50. § (1) bekezdése, valamint az 52. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló, Novák Előd országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt. A testület szerint a képviselő által az Országgyűlés ülésén történő fizikai erőszak alkalmazása, illetve a közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetés vagy arra való felhívás nem tartozik az Alaptörvény szerinti véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolását, valamint Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

26.) Alkotmányjogi panasz elutasítása [3208/2013. (XI. 18.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság november 4-én elutasította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3), (3a), (3b), 3c) bekezdései és 46/G. §-a, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése és 5. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A testület megítélése szerint a közlekedés biztonságának növelése elegendő indok a kereskedelmi szólásszabadság korlátozására. A határozathoz Juhász Imre és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Paczolay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

27.) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 58. § (3) bekezdésével kapcsolatos alkotmányos követelmény [32/2013. (XI. 22.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság november 18-án alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter az a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 56. § a)–e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést engedélyező határozatát indokolni köteles. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)

28.) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjával kapcsolatos alkotmányos követelmény [34/2013. (XI. 22.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság november 18-án megállapította: a határozat kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 207. § (6) bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. A testület ugyanakkor elutasította a Győri Ítélőtábla Bf.86/2012/86. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat. A határozat az 1. pontjára vonatkozóan Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós, Pokol Béla és Stumpf István különvéleményt, 2. pontjára vonatkozóan Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

29.) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítése [35/2013. (XI. 22.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság november 18-án megállapította, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 25. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért annak első két mondatát 2013. december 31-i hatállyal, utolsó mondatát a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette. A megsemmisített bekezdés utolsó mondata a Kúria előtt Gfv.X.30.250/2012. szám alatt folyamatban levő ügyben nem alkalmazható. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

30.) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény egyes rendelkezései, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése [36/2013. (XI. 22.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság december 2-án döntött azokról az alkotmányjogi panaszokról, amelyek a bírósági ügyáthelyezés lehetőségének alaptörvény-ellenességét kifogásolták. A testület megállapította, hogy az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő, korábban hatályos törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek. A határozat egyes rendelkezéseihez Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt, Lévay Miklós párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG