Az Alkotmánybíróság az év első teljes ülésén megvizsgálja annak az alkotmányjogi panasznak a befogadhatóságát, amely alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy a dohány-kiskereskedelem az állam koncessziós szerződéssel átengedhető, kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik.
Az Alkotmánybíróság január 14-i teljes ülésének napirendje
● A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/504/2012.)
Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 27-én kelt indítványa szerint alapvető jog lényeges tartalmát korlátozza, hogy a támadott rendelkezés felhatalmazza a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására. A közérdekű adatigény megtagadására vonatkozó szabály azért is alkotmányellenes, mert semmilyen korlátot nem határoz meg az adatok visszatartásával szemben. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012. április 20-án benyújtott indítványában továbbra is kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.
● Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (3) bekezdés alaptörvény-ellenességének vizsgálata, valamint folyamatban lévő ügyben alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/842/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény azon rendelkezésének megsemmisítését, amely kimondja, hogy az adóhatóság által hozott határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nem peres eljárásban történő érvényesítését. A bíró álláspontja szerint a jogállami jogbiztonság elve sérül, mert a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a felszámolt bt. beltagjával szemben az adóhatóság adókötelezettséget megállapító határozat hiányában is követelhesse az adótartozást. Szerinte az állam és adóalany közötti jogviszony hatósági jellegű, amelybe polgári jogi eszközökkel nem lehet beavatkozni, nem lehet a bíróság hatáskörébe utalni olyan kérdéseket, amelyek az adóhatóságra tartoznak.
● A Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 42/2012. számú, a Kúria végzésével helybenhagyott határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3055/2012.)
A Lehet Más a Politika alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése megsemmisítését kezdeményezte. A Kúria helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) 42/2012. számú határozatát, melyben az OVB megállapította, hogy az indítványozó párt a parlamentben történő aláírásgyűjtése során megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tilalmat. Az OVB az indítványozót a további jogsértéstől eltiltotta. Az indítványozó szerint a végzés sérti az Alaptörvényben meghatározott népszavazáson való részvételhez való jogot, valamint a párt véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát.
● A Budapest Környéki Törvényszék 3.Bnf.269/2013/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/1071/2013.)
Az indítványozó a Budakörnyéki Járásbíróság 4.Bny.96/2013/3. számú végzése éa Budapest Környéki Törvényszék 3.Bnf.269/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A bírósági döntések az indítványozó előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról rendelkeznek. Az indítványozó szerint ezek a végzések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mivel nem tartalmaznak kellő indokolást, és nem adnak számot a védő által az ügy lényeges körülményeit érintő észrevételeiről.
● A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2010. január 1. és 2011. december 31. napja között hatályos 59. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2623/2012.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérte. A támadott – 2010. január 1-jével beiktatott és 2012. január 1-jével módosított – rendelkezés alapján nem részesül olimpiai járadékban, aki büntetett előéletű, illetve akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, illetve a meghosszabbított próbaidő alatt. Az indítványozó előadta, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2007. január 18-án jogerőre emelkedett ítéletében bűnösnek találta garázdaság vétségében és egy évre próbára bocsátotta. Az illetékes szakállamtitkár az olimpiai járandóságát megvonta. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés visszaható hatállyal állapít meg kötelezettséget, ami ellentétes a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésével, valamint a sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését is.
● Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/1177/2012.)
Az indítványozó bíró – az európai elfogatóparancs végrehajtása és átadása tárgyában folyamatban levő büntetőeljárásban az eljárás felfüggesztése mellett – kérte az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdésének megsemmisítését. A rendelkezés szerint „[a]z átadási és ideiglenes átadási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatása, illetőleg átadási letartóztatása nem szüntethető meg”. Az indítványozó szerint az ideiglenes átadási letartóztatás és az átadási letartóztatás kötelező alkalmazása nem felel meg az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített garanciális szabálynak, mert a személyi szabadság tekintetében nem valósul meg a törvényi korlátozás szükségessége és arányossága.
● A Kúria Mfv.II.10.553/2012/6. számú ítélete megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3636/2012.)
Az indítványozó a Kúria Mfv.II.10.553/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Miután az indítványozó bírót tisztségéből felfüggesztették, munkáltatója megtiltotta az illetmény folyósítását. Emiatt az indítványozó illetmény visszafizetése és elmaradt illetmény megfizetése iránt pert indított munkáltatója ellen. Az első és másodfokú bíróság részítéletében a keresetnek helyt adott. A Kúria viszont elfogadta a munkáltató azon jogi álláspontját, hogy az indítványozót bírói tisztségből való felfüggesztésének a kényszerintézkedéssel érintett időtartamára illetmény nem illeti meg, és a keresetet elutasította. Az indítványozó szerint az ítélet sérti a bírói függetlenséget, ezen belül a bírói tisztséghez méltó javadalmazást.
● A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés l) pontja valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 2. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/1124/2013.)
Az indítványozó a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény egy-egy rendelkezésének alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A vitatott rendelkezések értelmében 2013. július 1-jétől dohány-kiskereskedelem csak koncessziós szerződés által biztosított jogosultság és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető. Az indítványozó – korábban dohány-kiskereskedelemmel is foglalkozó, de 2013. július 1. után ezen tevékenységgel felhagyni kényszerülő jogi személy – álláspontja szerint a rendelkezések sértik az Alaptörvénynek a vállalkozáshoz való jogot deklaráló XII. cikk (1) bekezdését, valamint a tulajdonhoz való jogot rögzítő XIII. cikkét.
Január 1-jétől módosult az Alkotmánybíróság ügyrendje
Az Alkotmánybíróság 2013. december 16-i teljes ülésén elfogadta ügyrendjének módosítását, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az ügyrendi változtatásokat az Alaptörvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításai tették szükségessé. A teljes ülési határozat többek között átvezeti az ügyrendbe az új eljárási határidőkkel, a kötelező jogi képviselet megszűnésével, továbbá a véleményeztetési és meghallgatási eljárással kapcsolatos új szabályokat.
